Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-491

À nemzetgyűlés 491. ülése. 1926. évi január hó 19-én, kedden. 285 mondanám. {Zaj. — Peyer Károly: Megmondtuk mi már máskép is ezt, nem szégyeljük mi magunkat! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! • Miután a képviselő urnák ez a kijelentése és interpretálása is sértést jelent, a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani! Az ülést öt percre felfüggesztem! (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik az 1925/26. évi állami költségvetés (írom. 963) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a népjóléti tárca általános vitája. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A népjóléti tárca körében futnak össze mindazok a szálak, amelyek az összes szociálpolitikai kérdéseket körülfonják. Abban a kérdésben, azt hiszem, pártkülönbség nélkül egyetértünk, hogy a népjóléti tárca körébe tartozó közegészségügyi és szociálpolitikai kérdések és feladatok megvalósítása tekintetében semmiféle áldozattól visszariadni nem szabad. így a gyermekvédelem, a fertőző betegségek és a népbetegségek ellen való küzdelem, valamint a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek ellátása tekintetében követendő állami feladatok mind olyan rendkivül nagyfontosságú állami problémák, amelyeknek megoldása nemcsak a nemzet becsületbeli kötelessége, de a nemzet jövőjének megalapozása szempontjából is elodázhatatlan kérdés. Az előttünk fekvő költségvetés egyes tételeiből, dacára a nemzet nagyfokú gazdasági elvértelenedésének, mégis megállapíthatjuk azt, hogy erőforrásainkat megfeszítve igyekezett a kormány arra, hogy a nagyfontosságú szociálpolitikai kérdések minél nagyobb mértékben megvalósulhassanak. Sajnos, az államháztartás mai helyzete még mindig nem adja meg a módot arra, hogy az államkincstár egyedül oldja meg ezeket a kérdéseket ugy, , ahogy azt a nemzet fejlődése megkívánná. Épen az államháztartás nagyon súlyos helyzete indokolja, hogy az 1924 : IV. t-c. 4. §-a értelmében kénytelen volt a kormány a nyilvános betegápolási költségeknek, valamint az állami gyermekmenhelyeken elhelyezett gyermekek ápolási költségeinek tekintélyes részét a községekre, illetőleg törvényhatóságokra áthárítani. Mindenesetre el kell ismerni, hogy ez a teher rendkivül súlyosan érinti ugy a községeket, mint a törvényhatóságokat; és én annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy ha a szanálási időszak letelik és az államháztartás egyensúlya teljes mértékben biztositható a jövőben, ugy mindenesetre a kormánynak első kötelessége lesz, hogy a községeket és törvényhatóságokat mentesítse a rájuk háruló súlyos feladatok és kötelezettségek alól. Most azonban a községek és törvényhatóságok ezen súlyos megterhelésének bizonyos ellenértékét látjuk abban, hogy amennyiben mentesül most az államkincstár a nyilvános betegápolási költségek, valamint a gyermekmeri^lyeken elhelyezett gyermekek ápolási költségeinek egy tekintélyes részétől, ennélfogva az egyéb szociális jelentőségű kérdések ^ megvalósítására — és itt különösen hangsúlyoznom kell a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek ellátását — nagyobb áldozatokra lesz képes. ;. ^APLÓ. xxxvin. A tárca egyes ágazatainak részletezésénél a központi igazgatás címénél a múlt évi előirányzással szemben bizonyos fokú visszaesést látunk, azaz kevesebb előirányzást. Ennek természetszerű oka az időközben beállott tisztviselői létszámapasztásban rejlik. A dologi kiadásoknál azonban bizonyos mértékű emelkedést látunk, amennyiben a ministériumnak hivatali helyiségei a fővárostól bérelt Eskü-tér 1. szám alatti épületben, valamint a Lánehidutea 2. szám alatti, a Kerpely Mimi-féle alapítvány tulajdonát képező házban vannak elhelyezve és így az 1924: IV. te. alapján életbeléptetett fokozatos lakbéremelkedések következtében lakbértöbblet jelentkezik a dologi kiadásoknál. Meg kell még említenem, hogy ennél a címnél a folyó költségvetési évre kislakások építésére azért nem volt előirányozva semmiféle összeg, mert erre a célra a hasznos beruházásoknál már 3:5 millió aranykorona előzőleg előirányoztatott. Rátérve a közegészségügy címére, bár az állam pénzügyi helyzete ebben az évben sem engedi még meg azt, hogy a közegészségügyi kiadásokra a tényleges szükségleteknek megtelelő összeg irányoztassék elő teljes mértékben, de a múlt évi előirányzattal szemben mégis jelentős előrehaladást látunk és megállapíthatjuk, hogy legalább a legsürgősebben megvalósítandó dolgokról gondoskodik ez az előirányzat. A nyilvános betegápolási költségek kilenctized részének a községek és törvényhatóságokra, való áthárítása következtében az ilyen címen felmerülő kiadások fedezésére most olyan összeg irányoztatott elő, mely lehetővé teszi, hogy a kórházaknak megtérítendő napi ápolási díjak a tényleges állapotnak megfelelőek legyenek. Ehhez képest az elmúlt évi 22—24 ezer koronás napi ápolási díjak most 100 százalékkal felemeltettek s így most már kórházainknak a jövőben való fentartása biztositható és a múlt esztendőben megingott háztartási egyensúlya helyreállítható lesz és valószínű, hogy leromlott és elhasznált felszerelési cikkeik legalább a legszükségesebbekkel pótolhatók lesznek. A fertőző betegségek elleni védekezésre a múlt évi 7

#

1 milliárddal szemben 6-1 milliárd korona irányoztatott elő, ami aranykoronákban körülbelül teljesen azonos a múlt évivel, amennyiben csak azt a 17%-os különbséget tünteti fel, amely az aranykorona és a papir korona értékelésében időközben előállott. Ez olyan kiadásokra szolgál, amelyek a fertőző betegségek elleni védekezésre szükségesek : a járványkórházaknak és fertőtlenítő-intézeteknek fentartására, valamint a pestis, kolera és trachoma elleni védekezésre. Gondoskodni kivan továbbá a kormány arról, hogy a Budapesten levő nagyszabású fertőtlenítő intézet fentartása biztositható legyen, továbbá ebből az összegből fedezhetők lesznek a himlőoltási költségek, valamint a veszett állatok által megmart egyéneknek a budapesti Pasteur-intézetbe való felszállitásának útiköltségei. Ennél a címnél számoltatnak el a trachomas betegek gyógyítási költségei is. Itt kiván gondoskodni a kormány arról, hogy a községek hordozható fertőtlenítő gépekkel láttassanak el. A népbetegségek elleni védekezésre előirányoztatott a múlt évi 510 millióval szemben 3-1 milliárd korona. Ez az előirányzás egyrészt az egészségügyi ismeretek terjesztésére szolgál; , továbbá ugyancsak ezt a rovatot terheli túlnyomó részben a meglévő tüdőbeteg-gondozó 41