Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-491

280 A nemzetgyűlés ,491. ülése 19,20. ém január hó 19-én, kedden, zem ki magam — úgyszólván nem hagynak szárazon senkit sem ebben az országban, nem hagynak követ kövön, nem kímélnek senkit, g-yanut irányitanak mindenki ellen, beavatko­zásra indítják és uszítják azokat a hatalmakat, amelyeknek barátsága velünk nem egészen bi­zonyos. Legyen szabad ebből az alkalomból, bár egy kissé unalmas és fárasztó, (Halljuk! Halljuk!) ezekre a hírekre bővebben kiterjesz­kednem. (Propper Sándor: A lényegre tessék kiterjeszkedni! — Mayer János í'öldmivelés­ügyi minister: Bejött és már kiabál! Nem tudja türtőztetni magát egy pár percig? — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Hiszen a külföldi lapok hirei csak kivonatosan jelennek meg a magyar lapokban és a magyar közvéle­mény rendesen vagy kevéssé van tájékoztatva ezekről, vagy nem hederít sokat ezekre a hí­rekre, nem tulajdonítja nekik azt a jelentősé­get, amelyet ilyen esetben feltétlen tulajdoní­tani kell. Én egy felolvasással fogok szolgálni ezekből a hírekből, amelyek igen szomorú ké­pet mutatnak, melyek azt mutatják, hogy itt nemzeti becsületünkről, jó hírnevünkről van szó, amelyet közös erővel kell a Ház minden tagjának megvédeni; (Propper Sándor: Ezért kérünk parlamenti bizottságot! — Zaj.) mert lehet közöttünk különbség politikai tekintet­ben, lehet különbség a programmok tekinteté­ben, de a nemzet becsülete tekintetében azt hi­szem nem lehet. (Élénk helyeslés ős taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon. — Propper Sándor: Épen ezt akarjuk, azért ké­rünk világosságot!) Ez érdeke mindegyikünk­nek, akármelyik párthoz tartozik. Felsorolásomat ezzel kezdem (Olvassa): »Wien, január 8. Az Arbeiter Zeitung jelenti budapesti kelettel: — budapesti kelettel, külön hangsúlyozom — Az ellentétek Horthy és Bethlen között továbbra is fennállanak, ha most már ugy látszik is, mintha Bethlen ke­rült volna felül. Nádosy letartóztatására csak a kettejük között lefolyt izgatott vita után ke­rült a sor, miután Bethlen kijelentette volt, hogy az esetre, ha Nádosy le nem tartóztattat­nék, nem tudná megakadályozni, hogy a lapok a kormányzó nevét is bele ne vonják a botrá­nyos afférbe, viszont ha Horthy beleegyezik Nádosy letartóztatásába, kezeskedik arról, bogy minden eszközzel, elkobzással, sőt lap­beszüntetéssel való fenyegetéssel is megakadá­lyozza, hogy Horthy neve ezzel az afférrel kapcsolatban Magyarországon megneveztessék. Ez az érv hatott és Bethlen erre fel megkapta a szükséges felhatalmazásokat.« (Felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan!) Ez az első példa is mutatja, hogy hova vágnak ennek a piszkos hullámnak loccsaná­sai. (Felkiáltások a jobboldalon: Budapestről! — Propper Sándor: Minden lapnak van tudó­sítója!— Olvassa): »Az Arbeiter Zeitung állító­lag megbízható helyről tudni véli, hogy január 3-án a magyar miniszterelnökség és a magyar badügyministerium megbízásából két kiküldött jelent meg a magyar követség bécsi palotájá­ban, hogy ott házkutatást foganatosítson. Azonban már egy nappal azelőtt megérkezett Bécsbe a Horthy katonai irodájába beosztott főtörzsőrmester, Kozmái* nevezetű, egy polgári személy kíséretében, akinek személyazonossága meaúllapitva nincs, azzal a megbízással, hogy a Bécsben székelő katonai osztályoknak egy lepecsételt boritékot nyújtsanak át és a kom­prommitáló anyag eltávolítását minden kép­zelhető módon elősegítsék. Ez meg is történt, amennyiben ezt az anyagot magyar családok magánlakásaiba szállította, különösen a III. és IV. kerületben. Ennek az anyagnak egy része állítólag megsemmisíttetett. Ennek kö­vetkeztében a következő napon a vizsgálat eredménytelenül végződött. (Felkiáltások a jobboldalon és a jobbközépen: Hallatlan!) A megbízottak Kékessy vezérkari őrnagy, aki a magyar honvédelmi ministeriumba van be­osztva és Marossy detek tivfelügyelő voltak.« Erről elég, ha annyit mondok, hogy ebből egy betű sem igaz. {Rubinek István: Ezt is ki kellene kutatni! — Nagy zaj. — Felkiáltá­sok: Halljuk! Halljuk! — Baross János: Ki felelős ezért? — Eckhardt Tibor: Ezt kell meg­állapítani! — Baross János: Tessék kikutatni! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) A lap hírének felolvasása előtt nyomatéko­san hangsúlyoztam, hogy a hír budapesti for­rásból van közölve. (Úgy van! Ugy van! a jobboldalon.) (Olvassa): »Bécsből a következő­ket jelentik a Matinnak: Sárospatakon a rend­őrség felfedezte a frankhamisításra szolgáló sajtót. Halász Jenő, hg. Windischgraetz ura­dalmi intézője a jelentés szerint ^ kijelentette, hogy céljuk Albrecht főherceg trónrajuttatása volt. A kormányzó nem fogadta el gróf Bethlen tegnap felajánlott lemondását és újból nyomatékosan hangoztatta azt a kivánságát, hogy a kutatásokat a legenergikusabban és személyekre való tekintet nélkül hajtsák végre. A távirati jelentés beszámol még arról is, hogy Nádosyt ma szembesitik herceg Win­dischgraetzcel.« A Matin az előbbi távirathoz még a követ­kezőket fűzi hozzá (olvassa) : »Legfőbb ideje hogy a kormányzó így nyilatkozzék, mert kör­nyezete és Magasházy be vannak keverve az ügybe.« (Nagy zaj és felkiáltások a jobbolda­lon: Hallatlan! — Farkas István: Ez az egész? — Fáy Gyula: Mit tetszik mondani? — Rubi­nok István: Ismételje meg! — Pakots József: Nem mondott semmit! — Zaj.) Azt hiszem, hogy ennél többet és ennél súlyosabbat igazán nem lehet mondani. (Rubinek István: Gyáva gyanú sitás!) (Tovább olvassa): »Az utóbbi — t. i. Ma­gasházy — bizalmas értesülésünk szerint ki­használva néhány katonatiszt súlyos anyagi helyzetét, rábírta őket, hogy utazzanak Fran­ciaországba a hamis bankók forgalombahoza­tala céljából. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Gyalázat!) Szerencsére ezek a tisztek legitimisták és nem Albrecht-pártiak voltak és visszautasították a botrányos ügyben való részvételüket. Clinchant követ jelentése arra enged következtetni, hogy ujabb letartóztatá­sok várhatók, közöttük magas személyeké.« A Matin szerint kétségtelen, hogy az ügy összefüggésben van a II. Vilmos tudtával ok­tóberben létrejött bajorországi komplottal, (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ne­vetséges! — Farkas István: Nem olyan nagyon nevetséges! — Rubinek István: Maga valószí­nűleg tudja!) melynek célja egész Közép­Európa helyzetének megváltoztatása volt, (Pikler Emil közbeszól. — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Pikler Emil képviselő urat kényte­len vagyok sértő kifejezéséért rendreutasítani! Gr. Bethlen István ministerelnök (olvassa): Albrecht herceg találkozott a német és bajor trónörökösökkel, kikkel megegyeztek Ausztria felosztásában Bajorország és Németország kö­zött, Később ugyancsak megegyezett Albrecht Mussolínivel és a román nemzeti párt kénvise­lőivel. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Cuza!) Abban a gyermekes hitben ringatta magát, hogy Franciaország forradalom küszöbén áll és igy tehetetlen, Anglia pedig semleges ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom