Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-483
A nemzetgyűlés 483. ülése 19È5. é (Helyeslés jobb felől. — Dénes István: Kégen meg kellett volna ezt csinálni!) A legújabb kimutatás szerint közel 50.000 házhelyen folyik már az épitkezés, részben már befejezést is nyert, de, sajnos, még mindig több mint 100.000 olyan házhely van, amelyen eddig semmiféle épitkezés nem folyt. Sikerült a kormánytól négy egyenlő évi részletben 20 millió aranykoronát kapnom arra a célra, hogy ebből az összegből támogassuk a házhelyhez jutottakat abban a munkájukban, hogy ezeken a telkeken a házak tényleg fel is épüljenek. Ebbe az akcióba bekapcsoltuk a Falu-szövetséget, a Kislakást Épitő Szövetkezetet, az Országos Központi Hitelszövetkezetet. A kislakásépitőknek igényük van arra, ha kivánják, hogy az egész lakásuk felépittessék. Ebben az esetben a költségeknek egynegyedét kötelesek fedezni. Kívánhatják azt, hogy az akció által létesitett telepekről a padlótól a tetőszerkezetig szükséges egyminőségü faanyagot vásárolhassanak; kívánhatják azt, hogy tetszésük szerint faanyagot", épületanyagot választhassanak; kívánhatják továbbá azt, hogy az építkezéshez kölcsönt kapjanak. (Dénes István: Majd a Falu-szövetség annak fog adni, akinek akar; a saját embereinek!) Olyannak, aki nem uj házhelyigénylő, egynek sem lehet építeni; építeni csak annak lehet, aki uj házhelyigénylő, — én pedig nem törődöm azzal, ha bárki bárhol épít ezeknek házat; csak annak örülök, ha mennél több ház épül fel; ez a fő. (Dénes István: A kormánypárti kerületekben, ez a fő! — Eekhirdt Tibor: Majd épit Steinmetz Samu! — Dénes István: Ugy van!) Megígérem, hogy lemegyek Dénes István képviselőtársam kerületébe és ott is fogok építtetni! (Dénes István: Köszönöm, minister ur!) Ez egy ministeri Ígéret, azt hiszem, hogy meg lehet vele elégedve. Én nem politikát akarok eb^ől csinálni, t. képviselőtársam; amint a földkérdést nem, ugy ezt a nagy szociális kérdést sem tekintem politikai kérdésnek. (Dénes- István: Csak Schandl tekinti! — Schandl Károly: Mi a bajai Mindig járatja a száját! — Binoert Kezső: Ejnye, milyen államtitkári hang!) Vegye tudomásul a képviselő ur, hogy semmiféle népszerűségre nincs szükségein, arra én nem adok semmit; ezeknél a kérdéseknél nem nézem, hogy valaki érsek, püspök, nagybirtokos, kisbirtokos vagy igénylő (Helyeslés job 1 :felől.) nézem a, napy nemzeti célt: (Éljenzés jobb felöl ) nem nézem, hogy kinek mi tetszik kinek mi a rokonszenves; (Élénk helyeslés jobb félő 1 .) eze v et a kérdéseket nem a> K ói a szempontból nézem, hogy reám nézve politikailag mi előnyös; én csak a nagy, messzemenő reformot nézem, a magasabb nemzeti célokat né^em! (Élé^k helyeslés, éljenzés és taws jcbbfelől.) Azt akarom tehát, hogy ezeknek a kérdéseknek szociális és nemzeti szempontból való leghelyesebb megoldását megkeressük, mea*taJáljtik és u>es: is valósítsuk. (Éljenzés j^bhfe151. — Mal ».«its Géza: A zsandárok biztosan megtalálják!) T. Nemzetgyűlés! Ha az az összeg, amelyet a házbHyigénylnk igényelek, kisebb lesz- ba 10 millión aluli össze 0 ", akkor 2 kezes mellett kötvénykölcsön alakjában kar>ják a kölcsönt, amennyiben nediír ennél az összegnél nagyobb lesz, hetáblázás utián focink az egész ös«*esr-et riztositani; továbbá, amennyiben kisebb s? összeg, a kössön rövidebb lejáratú ha nedig nagyobb, akkor 15—?n évi. esetleg hosszabb leíáratn lesz. Az ep-éez kölesen u+án kezelési költség, kamat és illeték címén össze* m d&cetrbér hó 12-én, ssomh itorf 21 sen 5%-ot fizetnek. (Helyeslés jobbfelől és a szélsőbaloldalon.) További fontos feladatunk az, hogy a földhöz jutottakat támogassuk atekintetben, hogy a nekik kiosztott földet, amennyiben annak már birtokába helyeztük őket, meg tudják művelni. Teljesen igazat adok az előadó urnák abban, hogy ha ezeket az embereket magukra hagyjuk, akkor ott egy egészen újmódi, egy modern jobbágyság fejlődik ki, már pedig mindent akarunk, csak azt nem, hogy fejlődés szempontjából retrográd irányban haladjunk, hátrafelé menjünk, nem pedig előre. (Ugy van! jobbfelől.) Kötelességünk tehát, hogy ezeket a földhöz jutottakat a kezdet nehézségein átsegítsük és míg gazdasági szempontból teljesen megerősödnek és hegy ugy fejezzem ki magamat, teljesen magukhoz jönnek, az első lépéseknél őket támogassuk. (Helyeslés jobbfelől.) Azt láttuk — és erre vonatkozólag bejöttek hozzám a jelentések, befutottak hozzám a panaszok, — hogy egyes helyeken valót sággal kiuzsorázták őket, olyan drága pénzen szántották meg földjeiket; mert hiszen nekik sem instrukciójuk, sem igaerejük nem voltEz ellen kell őket megvédeni, mert ha annyit kénytelenek a felszántásért fizetni, amennyit az a kis terület tényleg jövedelmezni fog, akkor nem segítettünk rajtuk semmit és azt a szociális célt, amely előttünk lebegett akkor, amikor nagy áldozattal őket földhöz juttattuk, nem értük el. Épen azért tárgyalást folytattunk a hazai gépgyárakkal. Ezek hajlandók voltak annyi motort, annyi traktort beállítani, amennyit kívántunk és vállalták az általunk megalapított minimális bérért a bérszántást. Ezt a műveletet, ezt az akciót tehát már a jövő év tavaszán meg fogjuk indítani. (Helyeslés jobbfe'ől.) Amennyiben nem volna elég traktor és ilyent J még kívánnának valamely vidéken, akkor kedvezményt adunk olyan egyéneknek, aki saját költségükön traktort — akár belföldi, akár külföldi gyártmányú traktort — szereznek be, kedj vezmenyt adunk nekik aszerint, amint az álI tálunk megállapított bérért és az általunk kijelölt területen bérszántásra vállalkozni hajlandók. Amennyiben pedig ez sem volna elég és azt látnánk szükségesnek, hogy a szövetségnek, az akciónak kötelékében kell beállítanunk traktorokat és szántógépeket, ettől sem fogunk visszariadni és ebben az esetben az akció maga vesz traktorokat és maga fogja a szántást eszközölni. Azt hiszem, hogy ezek az intézkedések rendkívüli nagy lépésben fogják előrevinni azt a célt, amely szemünk előtt lebegett akkor, amikor ezt az egész reformot keresztül vi tt-p 1-. Azokhoz, akik már a mnltban birtokba lettek helyezve, — amint ezt a tavasszal tartott budgetbeszédemben is emiitettem — szakembereimet, gazdasági felügyelőimet, szaktanáraimat kiküldtem, hogy szálljanak oda ki és tartsanak határjárást az uj birtokosoknál ott, ahol^ nagyobb komplexum került azok kezébe; nézzék meg, hogyan gazdálkodnak, lássák el őket jó tanácsokkal, tartsanak; nekik előadásokat. I n 'y több mint 250 községbe történt kiszállás. Továbbá kiváló gazdasági szakemberekkel írattam egy jól sikerült gazdasági tanácsadó szakkönyvet, amelyet egyesek lekritizáltak. Ajánlom minden képviselőtársamnak, aki érdeklődik a kérdés iránt, vegye ezt a könyvet kezébe és olvassa el; meg fog győződni róla, hogy ez igenis nagyon szép és nem hiábavaló munka. Ezt a könyvet az uj földtulajdonosok nagyon szívesen fogadták ós ennek forgatása nagyon
