Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

134 A nemzetgyűlés 485. ülése 1925. elhangzottak, amellyel a költségvetést beterjesztette, amikor a mezőgazdasági munkások problémáját is felkarolta. Kérem ezt a szeretetet az ország dolgozó rétegeinek eme értékes eleme iránt a következő időkben is fentartani. Ugyancsak örömmel üdvözlöm, hogy a minister ur be fogja terjeszteni a legközelebbi időben a mezőgazdasági munkások kötelező balesetbiztositásáról szóló törvényjavaslatot. Miután tudom, hogy a kormány a szociális biztosítás problémájának megoldásán dolgozik, tisztelettel kérdem a minister urat, hogy a mezőgazdasági munkások aggkori biztosításáról szóló törvényjavaslat előkészitő munkálatai milyen stádiumban vannak 1 Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Miután itt négy rendkivül fontos pont tárgyalásáról van szó, jóllehet, nem fogok vele élni, mégis tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy egynegyedórás beszédidőmet még egy negyedórával meghosszabbítani méltóztassék. Elnök : A házszabályok 212. §-ának 5. pontja értelmében joga van a képviselő urnák ezt a kérelmet előterjeszteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e megadni az engedélyt arra, hogy Szeder Ferenc képviselő ur negyedóra helyett félóráig beszélhessen, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az engedélyt megadta. Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Az itt következő alrovatok, a dologi kiadások 3. 4. 5. és 6. pont.iai azok, amelyek elsősorban a mezőgazdasági munkásságot közvetlenül közelről érintik. Ezekre a rovatokra céloztam már tegnapi beszédemben is, amikor rámutattam arra, hogy ha a költségvetésben mezőgazdasági és szociálpolitikai kérdések dotálásáról van szó, akkor meglehetősen szűkmarkúak vagyunk azzal a társadalmi réteggel szemben, amely pedig szociálpolitikai téren egészen más elbánást érdemelne meg a törvényhozástól. Megalkottatott az 1923. évi XXIV. és XXV. te. Az egyik a mezőgazdasági bíráskodást van hivatva rendezni, a másik pedig a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságok megvalósításáról intézkedik. Ennek a két törvénynek végrehajtására beállittatott a költségvetésbe 343.859.000 koronányi összeg, szemben a tavaly ugyanilyen címen beállított 449,854.000 koronával. Én azok közé tartozom, akik nagy örömmel járulnak hozzá ilyen nagy összeg beállításához, ha e törvények alapján hozott intézkedések csak félig-meddig kielégítő eredményt is jelentenek a mezőgazdasági munkásság szempontjából, sőt hozzájárulnék ennél sokkal messzebbmenő, sokkal hatalmasabb összegek beállításához is. Ámde amikor a törvények végrehajtásáról van szó, akkor meg kellett látnunk — mert igazolva láttuk álláspontunkat, — hogy a törvény végrehajtása valójában ugy következett be, ahogy azt előre megmondottuk. Hiszen nem is következhetett be másképen, mert ennek a törvénynek szerkezeti felépítése olyan, hogy a mezőgazdasági munkásság szempontjából teljesen negatív eredményt kell felmutatnia. T. Nemzetgyűlés! Már a törvény alkotása alkalmával rámutattam annak a törvényjavaslatnak lehetetlen felépítésére. Ha a törvény végrehajtását tekintjük, akkor ez az intézmény valójában nem más, mint a gazdák érdekképviselete, kiegészítő szerve a mezőgazdasági kamaráknak, amelyeken keresztül pedig soha sem látják meg a mezőgazdasági munkásérdekeket, — nem is láthatják meg osztályelfogultságuk miatt — és kizárólag csak a mezőgazdák érdekeit veszik figyelembe. évi december hó 15-én, kedden. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Különösen utalok arra az 1923. évi XXV. te. végrehajtására. A földmivelésügyi minister ur akkor, amikor a törvényjavaslatot tárgyaltuk, kijelentette, — de hiszen maga a cím is azt jelenti — hogy ezzel a törvényjavaslattal kivánja a mezőgazdasági munkások érdekeit megvédeni és legalább a létminimumot biztosítani a mezőgazdasági munkásoknak ott, ahol a munkaadók a rájuk nézve kedvező konjunktúra ellenére még ezt a létminimumot sem biztosították számukra. Most már utána vagyunk az eseményeknek és láthatjuk a törvény végrehajtásának eredményét. Egy párszor már volt szerencsém szóváíenni a törvény végrehajtásának eredményét, amely abban jelentkezett, hogy a mezőgazdasági munkabérmégállapitó bizottságok — épen azért, mert a törvény szerkezeti felépítésénél fogva, ezekben a bizottságokban a munkaadók vannak többségben, — olyan munkabéreket állapítottak meg, amelyek az ott fizetett átlagmunkabérek alatt voltak. Azt tapasztaltam, — súlyos a kijelentésem, de körülbelül megfelel a valóságnak, — hogy nem volt egy eset sem, ahol a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság ténykedése valóban elérhette volna azokat a célokat, melyeket a földmivelésügyi minister ur annakidején a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kifejtett és amelyeket elérendőknek vélt e törvényen keresztül. Én azok közé tartozom, akik már származásuknál fogva is mindenkor és minden körülmények között verekednek azért, hogy a mezőgazdasági munkásság életnívóját emeljék, (Helyeslés bal felől.) hogy azt a társadalmi réteget, amely a társadalmi ranglétrának legalsóbb fokán van, felemeljük, hogy végre ezek is emberhez méltó életet élhessenek. Ha a kormányzat is ezt akarja, akkor megértjük egymást, de tegyünk egy komoly lépést ezen a téren előre és ne kirakattörvényeket csináljunk. (Mayer János földmivelésügyi minister: Ez a vesszőparipája ! Zaj.) A most tárgyalás alatt levő az a cím is, hogy : »Gazdasági munkaügjd igazgatás« nagyszerűen hangzik, mert németül lefordítva nagyszerű valamit jelent. Mondom tehát, ne csak kirakattörvényt csináljunk, hanem komoly lépést tegyünk előre szociális téren is. Én voltam az, aki igenis verekedtem érte, hogy csinálják meg a mezőgazdasági munkások kamaráját is. Épen ugy, mint ahogy megvan a mezőgazdasági kamara a mezőgazdák részére, s ezt a kamarát közadókból tartják fenn (Szijj Bálint : Benne vannak a munkások is !), méltóztassék megcsinálni a mezőgazdasági munkások kamaráját is, hogy nekik is meglegyen a hivatalos érdekképviseletük. (Helyeslés halfelöl.) Méltóztassanak csak figyelemmel kisérni ezeknek a kamaráknak tárgyalásait, hivatalos értesítőit, s meglátják, hogy az első betűtől az utolsóig, minden soron keresztülvonul a mezőgazdák érdekképviseletének hangja, s a mezőgazdasági munkások csak ott jelentkeznek ezekben a hivatalos kaidmányokban, ahol egyik-másik város jelenti, hogy innen 500, amonnan 1000 mezőgazdasági munkás keres munkaalkalmat. (Baross János : És kivándorol !) Én tehát épen ezeknél az okoknál fogva nem szavazom meg ezt az összeget. A 4. alrovat munkásjóléti intézkedésekre és az aratás zavartalanságának biztosítására beállít 376 millió koronányi összeget. Tudom, milyen célt szolgált az aratás zavartalanságának biztosítására beállított összeg a békében, amikor sztrájktörőket toboroztak Mezőhegyesre, hogy a magyar mezőgazdasági munkások jogos követeléseit idegen nemzetiségű sztrájktörőkkel leverjék. Akkor megértettem, de most nem tudom megérteni, hogy