Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

126 Â nemzetgyűlés 465. ülése 1925. évi december %o 15~én, kedden. ezekre eső adókat, illetőleg a kataszteri tiszta jövedelmeket a föld minősége szerint állapítja meg, úgyhogy egy komplexumban mégis ki­jöjjön összegszerüleg az a kataszteri tiszta jö­vedelem, amely eredetileg esett arra a birtok­testre, amely felosztás alá került. Ez régi gyakorlat, igen egyszerűen meg­oldható. Hiszen a tagositásnal is ugyanígy csinálták. Itt becsholdakat állapítottak meg a földek minősége szerint. Ugyanúgy kell eljárni itt is. Az a kataszteri biztos kimegy oda, meg­becsüli azt a földet becsholdak szerint és a mi­nőség szerint a ráeső tiszta jövedelmet is meg­állapítja. Így azután minden kis ember földje megfelelő kataszteri tiszta jövedelemmel lesz megterhelve s ennek arányában fogja fizetni a bérösszegeket is, az adót is. Ennek semmi akadálya nincs. Ha a pénz ügyigazgatóságok­hoz beosztott egy vagy két nyilvántartó biztos ezt nem győzné, akkor ott van a Magyarorszá­gon levő hét vagy nyolc kataszteri helyszinelő felügyelőség, amelyeknél mindenütt van.tiz­tizenkét ilyen helyszinelő biztos: ezeket küldenék ki minden egyes esetben a mér­nöki munkálatok befejezése alkalmával a belyszinére ós amikor az a kisember még nein vette használatba a birtokot, akkor becsülnék meg azt a valóságos állapotnak megfelelően. Megjegyzem, hogy ha már egy esztendő múlva küldenék ki a belyszinére a kataszteri biztost, aránytalanul rosszabbul járna az a szegény ember, mert a kisember igyekezett a rossz földet is kellőképen meg­művelni és egy év múlva az már jobb minősé­gűnek nézne ki, mint amilyennek kinézett ak­kor, mikor azt a nagybirtokból kihasították. Ezért tartanám szükségesnek, hogy amikor a mérnök kihasitja az apró parcellákat, nyom­ban kimenne a becslőbiztos, azt felbecsülné, megállapítaná annak kataszteri tiszta jövedel­mét és ennek arányában megállapítaná ennek évi bérösszegét és adóját is. Erre bátor vagyok felhivni a földmivelés­ügyi minister ur szives figyelmét, mert hiszen ma már sok községben, igy az én községemben is egy vagy két év óta már végre van hajtva a földbirtokrendezői eljárás s mindenütt a le­hető legnagyobb elégedetlenséget az szüli, hogy a szegény emberek kénytelenek a rossz minőségű földekért is annyit fizetni, mint amennyit mások a jóminőségü földekért fizet­nek. Ezeket voltam bátor a minister ur szives figyelmébe ajánlani, egyébként a tételt elfo­gadom. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Minden reform hiányossága akkor tűnik ki, amikor az a végrehajtás során átvitetik az életbe. Nagyon természetes, hogy ilyen nagy horderejű reform, mint amilyen a földbirtokrendezés kérdése, nem volt ugy meg­oldható és nem volt minden kis apró részlet olyan minuciózusán a törvénybe iktatható, mint ahogy azt törvénybe kellett volna iktatni. Most a végrehajtás során látjuk azokat a hiá­nyokat, amelyekre nézve a rendelkezés a tör­vényből kimaradt. Amit a t. képviselő ur itt felsorolt, az is egy ilyen momentum. A tárgya­lás során már foglalkoztunk azokkal a kérdé­sekkel, amelyek hasonlóak ehhez a sérelemhez, amelyeket nem az igénylők, hanem a birtoko­sok hoztak fel, hogy íudniillik amikor az ítélet meghozatott, és a földhöz juttatottak birtokba kerültek, nem lett elválasztva adózási szem­pontból a megváltást szenvedett birtokától az igénybevett terület és most előáll az az eset, hogy évek óta más birtokolja tényleg a földet és még mindig a régi birtokos fizeti az adót. Ez ujabb momentum, amely azután a föld­höz juttatottak sérelme, hogy tudniillik a régi osztályozás alapján fizetik az adót és igy egye­sek, akik kis parcelláikat rosszabb minőségit földben kapták, hátrányosabb helyzetben van­nak, mint azok, akik jobbminőségü földet kap­tak. Ezek a kérdések mind rendezés alatt van­nak. Ez a kérdés szorosan vett pénzügyi kérdés és e tekintetben nekem érdemi rendelkezési jo­gom nincs. A pénzügyminister úrral azonban érintkezésben állok, ezekben a kérdésekben már tárgyalásokat folytattunk és mindezeket a hiányokat utólag kívánjuk pótolni. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy ezeket a bajokat mi is ismerjük, ezek eliminá­lására törekszünk és mindent elkövetünk, hogy ezek a jogos panaszok orvoslást nyerjenek. Ezeket voltam bátor megjegyezni és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a rovatban előirány­zott összeget elfogadni méltóztassék. (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatnak-e a 2. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfo­gadta. Bodó János jegyző (olvassa) : 3. Rovat. Or­szágos Földbirtokrendezési alappal szemben fennálló tartozásokra 2,920.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. Ingatlanok, jogok és jogo­sítványok hasznosításából származó jövedelem 425,000.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. 1. Rovat. Telepesek által fizetendő váltságárakból, kamatokból és egyéb jövedel­mekből 61,200.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa) : 2. Rovat. Ve­gyes bevételekből 5,100.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa) : 15. Cím. Mező- és közgazdaság különböző ágai. Kiadás. Rendes kiadások. I. Mezőgazdasági hírszolgá­lat. 1. Rovat. Személyi járandóságok 286,160.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa) : II. Mező­gazdasági rendészet, sáskairtás, tagosítás és legelőgazdaság. 2. Rovat. Személyi járandósá­gok 132,810.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa) : III. Mező­gazdaság. 3. Rovat. Személyi járandóságok 52,074.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa) : IV. Egyéb mezőgazdasági célok. 4. Rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségekre 135,966.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): 5. Rovat. Me­zőgazdasági hírszolgálatra 257,544.000 K. — Sze­der Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Mezőgaz­dasági hírszolgálatra 257,544.000 korona állítta­tik be a költségvetésbe. Maga az indokolás is megmondja, hogy 70 millió koronával többet állítunk be e címen az ezidei költségvetésbe, mint a múlt évibe. Nincs kifogásom az ellen,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom