Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

 nemzetgyűlés 485. ülése 1925. Szikes és vizes területek javítására 64,000.000 korona. — Szeoter Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Szikes és vizes területek javítására 64 millió korona van beállítva a (költségvetésbe. A múlt évben 187 millió koronás összeg szerepelt a költség­vetésben ugyanezen a címen. Nem tudom, hogy ezzel a 64 millió koronás tétellel mit akarunk, mert ha egyszer valójában komolyan hozzáfognánk a szikes területeink szakszerű javításához* akkor ez oly csekély ahhoz az összeghez képest, amelyre szükségünk volna, hogy ezt komolyan számba sem lehet venni. Én ennél a tételnél csak fel akarom hívni a földmivelésügyi minister ur figyelmét — jól­lehet más tételek között bujkálnak olvan ösz­szegeík, amelyeket a földmivelésügyi kormány ugyancsak erre a célra szándékozik fordítani — arra a nagyjelentőségű eseményre, amikor szikes területeket sikerül nekünk a megművelt területek körébe vonni, amikor sikerül nekünk a szikes területeken is termelni. Milyen óriási közgazdasági jelentősége van ennek! Itt is ér­demes olyan) áldozatokat hozni, mint amilye­neket a lótenyésztés érdekében hozunk, mert ezt az áldozatot nemcsak időlegesen hoznánk meg, hanem arra az időre, amig az országnak termelőképessége van. Szeretném tehát, ha a földmivelésügyi minister ur igen nagy gondot fordítana a szikes területek javítására, mert tudvalevő dolog, hogy Magyarországon mint­egy egy millió katasztrális hold föld van, amely épen szikes mivoltánál fogva hasznai­hatatlan. (Beck Lajos: Erre nincs beállítva semmi!) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Én ugyan talán nem is változtathatok a mostani költség­vetési füzeten, de meg kell állapítanom, hogy most már rövid pár perc alatt a harmadik olyan rovat került itt tárgyalás alá, amelynek részben az elnevezésében foglaltatik valamely olyan kitétel, amely arra ösztönöz bennünket, hogy keressük, kutassuk, milyen célra, milyen szempontból van beállítva ez az összeg a költ­ségvetésbe. Ha a költségvetés indokolásában keressük ezeknek a rovatoknak megindokolá­sát, vagy olyan lakonikus rövidségü az indo r kolás, hogy abból egyáltalában nem tud kioko­sodni senki, vagy, ami a legrosszabb, egyálta­lában nincsen az indokolásiban semmi arról, hogy az emiitett egyik-másik rovatba beállí­tott összeg milyen célra fordittatik. Már az előző tárgyalás folyamán a gazda­sági kiadások címén, ha egy vagy két mondat­tal meg lett volna az indokolásban jelölve az, hogy az illető összeg tulaj donképen az évközi beruházásokra fordittatik, nyugodt lehet a minister ur és a többségi párt is, hogy egyál­talában nem tettük volna szóvá ezeknél a ro­vatoknál azokat a kérdéseket, amelyeket Sze­der Ferenc t. képviselőtársam szóvá tett. De mivel ezek a beállított címek között vannak olyanok is, hogy önkéntelenül is felvetődik az a gondolat, hogy milyen célt is szolgálnak ezek az összegek, azt hiszem, senki rossz néven nem veheti, ha időnként a minister úrhoz kér­dést intézünk és felvilágosítást kérünk tőle. így vagyunk a szikes és vizes területek javítására beállított 64 millió koronával is. Ha komoly, valóban országos jelentőségű kísérletezésekre vagy arra a célra szolgál ez az összeg, hogy az eddigi kísérletezéseket tovább folytassák, akkor ez az összeg arra szolgál, hogy a gazda­sági intézetek kezében levő birtokokon eszko­évi december hó 15-én, kedden. 109 zöljenek ilyen kísérletezéseket, és ezek költsé­geinek fedezésére állíttatik be ez a 64 millió korona, akkor legalább annyit elvárhatnánk, sőt megkövetelhetnénk, hogy méltóztassanak a tollat kézbe venni és egy sorral megindokolni, hogy ez az összeg milyen célra szolgál. Mégis csak lehetetlen, hogy amikor költségvetést tár­gyalunk és végigmegyünk az egész költségve­tésen, nem találunk kisebb-nagyobb vagy akárhányszor súlyos tételekben jelentkező ro­vatokra nézve semmit az indokolásban. Enge­delmet kérek, mi nem vagyunk benne a költ­ségvetés készítésében, amikor a ministeriumok­ban azt összeállítják, és miután nem vagyunk gondolatolvasók sem, nem tudhatjuk, hogy a ministerium mit akar. Ha most nem is tudják ezt pótolni, elvár­juk, hogy legalább a jövőben méltóztassék mindegyik rovatnál az indokolásban a minis­teriumnak bizonyos magyarázattal szolgálni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szó­lani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ezen a címen már múlt év­ben bizonyos összeg be volt állítva a költség­vetésbe ós meg is volt indokolva ez a kérdés. Megengedem a t. képviselő uraknak, hogy ko­mikumszáimba menne az, ha az egész ország szikes és vizes területeinek javítása céljára állítottuk volna be ezt az összeget. Budget­beszédemben azonban méltóztattak hallani, hogy különösen foglalkozom ezzel a kérdés­sel, hogy az alföldi mezőgazdasági intézet kö­telékében központi talaj-ja vitó bizottságot ál­litottunjk fel, amely intézetnek és bizottság­nak nincs más feladata, mint az Alföld és a szikes talajok javítása. Az egész országban levő szikes talajok összeírása folyamatban van, tehát nagyarányú munka folyik, de ez nem itt van elszámolva. Ez az összeg, mint az előző költségvetés indokolásából is látszik, tisztára a karcagi földmivesiskola birtokán lévő szikes talajok javítására! szolgál. Ha az urak utaztak Karcag vidékén, látták azt a sok nehéz iszapot, és azt a munkát, amely a föld­míves iskola területén folyik, de tisztán csak erre a birtokra. Ez a múlt évi költségveté.jben indokolva is van. Egyéb szikes talaj javítá­sára fordítandó összegek más címen vannak elszámolva. (Szeder Ferenc: Akkor vegyék he a költségvetésbe, hogy a karcagi földmives­iskola területén lévő szikes területek javitá­sária szolgál.) Tisztelettel kérem a t. Nemzet­gyűlést, hogy a rovatot elfogadni méltóztas­sék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatik-e a 3. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a rovatot elfogadta. Következik a 4. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csik József jegyző (olvassa): 4. Rovat. Jászberényi szőlőtelep felújítására: 240,000.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): 5. Rovat. Debreceni villamosvasutnak a gazdasági aka­démiához, való kivezetéséhez, hozzájárulásra: 96,000.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): Beruházások. 1. Rovat. Csermajori kisgazdaképző iskola építkezésére VI. részlet: 1.621,100.000 korona,

Next

/
Oldalképek
Tartalom