Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

À nemzetgyűlés 485. ülése 1925. évi december hó ío-én, kedden. 97 megzavaró állapotokat élünk, amikor az a gazdasági egység, amely hosszú évtizedek alatt kialakult a kontinensen, megbolygattatott s uj és önálló vámterületek alakultak. Ezek az uj álló vámtarifájukat és most külön-külön kötnek kereskedelmi szerződéseket, tehát olyan kialakulatlan a helyzet, hogy ebben a kialakulatlan helyzetben sokkal nehezebb ezeket a vám- és kereskedelmi szerződéseket megkötnünk, mint békében, amikor már teljesen kiformálódott, kijegeeesedett állásponttal állottunk szemben, és minden állam, amikor tárgyalásba bocsátkozott a vele szemben álló állammal, már az első pillanatban tudta, hogy ha valamely tarifális tételnél engedményt, vagy valamely vivniányt tud elérni pár cikknél, akkor annak milyen kihatása lesz az egyik, vagy másik állam közgazdaságára. Ismétlem tehát, ma kiforratlan állapotok vannak, és az egymással szemben álló tárgyaló felek, az államok delegáltjai sincsenek tisztában annyira a kérdésekkel, mint békeidőben voltak, amikor ezek a fontos közgazdasági kérdések teljesen ismertek voltak az államok szakértői előtt. Ez az oka annak, hogy ezek a tárgyalások vontatva haladnak. Ami a petróleum és benzin kérdését illeti, itt is azok a bizonyos harci vámok, amelyekre Gaal Gaston t. képviselőtársam hivatkozott, már lefokoztattak, igy a petróleumnál 8 koronáról 6 "2 koronára, a gázolajnál 9 koronáról 4 koronára mérsékeltetett a vám és ez a vámmérséklés most ujabban, január 1-étől egy félévre, vagyis június 30-ig ismét meghosszabbíttatott. Gaal Gaston t. képviselőtársam szóvátett egy olyan dolgot, amelyet szintén nem hagyhatok válasz nélkül. Azt állitotta ugyanis, hogy egy idegen állam képviselői idejöttek hozzánk, kértek tőlünk bort, burgonyát, ezeket és mezőgazdasági gépeket akartak kiszállítani az ő területükre és hogy nem állt szóba velük senki. Ez valóban képtelen állítás és csodálkozom, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam, aki teljesen otthonos és teljesen offé ezekben a kérdésekben, ezt az állitást idehozta. Nem tudom elképzelni azt a kormányt, azt a szakérdekeltséget, amely ilyen ilyen kivánságra nem reagált volna és azt figyelmen kivül hagyná, különösen akkor, amikor mi itt minden erőnket abban az irányban fejtjük ki, hogy piacot találjunk terményeinknek és vám- és kereskedelmi szerződési tárgyalásoknál is erre összpontosítjuk minden munkánkat. Itt arról volt szó, hogy az egyiptomi kormány felszólított minket, hogy a február 20-án Kairóban megnyiló nemzetközi mezőgazdasági kiállításon vegyünk részt. E kérdés körül folytak a tárgyalások és folynak ma is. Oda akartak kivinni tőlünk állatokat, mezőgazdasági gépeket, terményeket, magvakat, tejgazdasági méhészeti, kertészeti cikkeket, és az egyiptomi kormány képviselője, Mohamed Ferul bey Ígéretet tett arra nézve, hogy azokat az áldozatokat, amelyekkel ezen kiállításon való részvétel járna, csökkenteni fogják; Ígéretet tett, ismétlem, hogy az általunk odaszállított és kiállított tárgyakat meg fogják venni rendes becsárban, azt a kívánságát azonban, hogy oda bort vagy burgonyát szállítsunk, nem juttatta kifejezésre, mert ha kifejezésre juttatta volna, nagyon hálásan vettük volna és nagyon szivesen álltunk volna, tőlünk telhetőleg, rendelkezésére. Fel sem tehető tehát, hogy ha egy kormánynak komoly képviselője komolyan akarna ilyen irányban tárgyalni akár a kormánnyal, akár szakérdekeltségekkel, azok szóba ne állnának vele és rendelkezésére ne állnának ebben a tekintetben. (Ugy van! Ugy van!) Gaal Gaston t. képviselőtársam annak a, kívánságának is kifejezést adott, hogy a szőlőtermelő területeket csökkentsük és hogy ehelyett a dohánytermelést vezessük be. Rámutatott arra, hogy a dohánnyal beültetett területek az utóbbi időben mennyire visszaestek, mennyire redukálódtak, és ennek közgazdasági jelentőségét fejtegetve, rámutatott arra, hogy milyen fontos művelési ág ez és hogy pénzügyi szempontból is milyen jelentősége van ennek. Ezzel tisztában vagyunk és én, amennyiben tárcám és hatásköröm tekintetében hatni tudok, minden irányban azon is vagyok, hogy a dohánnyal beültetett területek növeltessenek. Ebben a tekintetben a pénzügyminister ur is mindent elkövet, hiszen az utóbbi években is több mint 4000 katasztrális holddal növekedett a dohánnyal beültetett terület. Ebből is látni, hogy a pénzügyminister ur nagyon is át van hatva ennek a kérdésnek a fontosságától. A dohánybeváltási árakat is a két ministerium között hosszas tárgyalás után történt kölcsönös megállapodás alapján most már arra a színvonalra emeltük, amely mellett a dohánytermelés, igenis, jövedelmezővé és rentábilissá vált. A t. képviselő urnák arra a kívánságára pedig, hogy választassák külön a termelés és a jövedék kérdése, és a termelés helyeztessék a földmivelésügyi minister felügyelete alá, mert szerinte minőségileg is annyira jobb anyagot lehetne termelnünk, hogy ezzel dohányunk külföldi jó hírnevét emelni tudnók. A pénzügyminister úrral folytatott tárgyalások során a debreceni dohánykisérleti állomás hatáskörébe utaltuk ezt a kérdést, ott egyik kiváló tanárunk, Kerpely, foglalkozik ezzel a kérdéssel és most a debreceni dohánykisérleti állomáson folynak tovább a magnemesités és a minőség fejlesztése céljából a kísérletek. E tekintetben is megtettünk tehát mindent, ami tőlünk telik és mulasztás e tekintetben sem terhel bennünket. Ami pedig azt a kívánságot illeti, hogy a dohánytermelés ellenőrzését a földmivelésügyi minister vegye át, itt tekintetbe kell venni, hogy oly szociális különleges valami a dohány, hogy még morális szempontból is külön elbírálás alá esik, mert senki sem tartja kihágásnak, vagy meg nem engedett dolognak, ha szüzdohányt szív; még ha a fináncok ellenőrzik azt és ha a legrigorozusabb, legkrudelisabb intézkedéseket teszik is, ha valahol jövedékkihágást állapítanak meg, akkor sem lehet ezt meggátolni. Ha a földmivelésüffyi minister venné át az ellenőrzést, nem tudom, hogyan és milyen módon tudná ezt jobban ellenőrizni, mint most azok, akik ismétlem, nem nagy szaktudásnak, de krudelitás és rigorozitás szempontjából elérik azt a nivót, amelyet a földmivelésügyi ministeriumban én elérni ugy sem tudnék. Ami a termelés felett való felügyeletet illeti minőségi és egyéb kérdésekben, ezt szivesen vállalnám, a kezelést és ellenőrzést azonban nem volnék hajlandó vállalni. Gaal Gaston t. képviselőtársam a mezőgazdasági szesznek hajtóerő céljaira való felhasználását is szóvá tette és kifejtette, hogy ha ezt a kérdést meg tudnók oldani, milyen nagy jelentősége volna annak a mezőgazdasági termelés szempontjából is, közgazdasági szempontból is, akkor, amikor nálunk petró14*