Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-474

A nemzetgyűlés 474. ülése 1925. Ez az, ami nem fog sikerülni. — Zaj. — Nekünk szervezik meg őket ! — Karafiáth Jenő : Akkor örüljenek neki !) Elnök : Csendet kérek ! Kéthly Anna : Már nagyon szépen elgondolva és felállitva látjuk mintegy óriási pókhálót, azt a rendszert, amely elkezdődik az iskolában azzal, hogy munkás gyermekbarát egyesületbe nem engedik a gyermekeket, illetőleg a szüleiket sem, az iskolában kíváncsiak arra, hogy a szülő mit olvas, milyen párthoz tartozik, azután folytatódik a cserkészegyesületekben, cserkészcsoportokban, ahol a zsidókat és a keresztényeket különválasztják és betetőződik azután az ifjú munkások ügyénél. (Ellenmondások a jobboldalon. — Esztergályos János : Ezt esak nem tagadhatják ? Nyilvánosan elvették a cserkészkalapot egy zsidó fiútól. — Neubauer Ferenc : Bizonyára rosszul viselte magát. De különbséget nem tesznek zsidó és keresztény között. — Esztergályos János : Ugyan ne naivoskodjék az ur ! — Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselő ur, én errenézve rögtön mondok önnek bizonyítékot. A Munkás Gyermekbarát Egyesület felállította a maga cserkészcsapatát, annak (Zaj a jobboldalon.) elismertetését kérte a központtól, a cserkészszövetségtől, amely Írásban azt a választ adta, hogy csak abban az esetben ismerheti el a csapatot, ha a zsidókat különválasztják a keresztényektől. {Zaj. — Lendvai István : Nagyon helyes ! — Peidl Gyula : Ezt már csak nem lehet tagadni ! — Neubauer Ferenc: Nem általános, az bizonyos!) Folytatódik ez a rendszer ott, ahol az ifjú munkásszervezeteket letiltják, az ifjúmunkások lapját megszüntetik és az így lenyűgözött, minden mozgási szabadságától megfosztott ifjúságot szőröstől-bőröstől kiszolgáltatják a levente-egyesületnek. El tudom képzelni azt, hogy nem ugyan a szocializmustól, de a kirobbanásokra irányuló törekvésektől vagy az erőszakosan és tévesen forradalomnak nevezett vérengző kétségbeeséstől vissza lehet tartani az embereket szociális, gazdasági és politikai reformokkal, de ez a módszer, amely — mint a levente-egyesületeknél is — ilyen eszközökkel dolgozik, ezt az eredményt elérni nem képes, sőt a velejáró közigazgatási vexaturák még-azokat is meg fogják vadítani, akik jámbor és engedelmes alattvalói ennek a minden létező rendszerek között legkülönb társadalmi rendszernek. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Párna-árverezéssel, gazdasági szerszámok lefoglalásával {Ellenmondás a jobboldalon. — Peyer Károly : Tényleg lefoglalták !) és csendőrszuronynyal érvelni a testnevelés szükségessége mellett, (Peyer Károly : Leánycsókon párnákat foglaltak le !) erősebben izgatnak a fennálló társadalmi rend ellen, mint "akármilyen tényleges vagy koholt kommunista összeeküvéssel- (Zaj.) Leánycsók községre nézve különben meg kell jegyeznem, hogy a nemzetiségi vidékeken mit jelent a levente-vexatura : a nemzetiségi kérdés kiélezését, fellángolását és a nemzetiségeknek a magyar faj ellen való uszítását. Ezt csinálják a közigazgatási hatóságok, már pedig én azt hiszem, hogy ez semmiféle pártnak vagy rendszernek érdeke vagy célja nem lehet. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Beszélnem kell még a levente-egyesületekkel kapcsolatban arról is, hogy a nagy kapitalizmusnak oly sokszor szívességet tevő kormányzati rendszer ezzel a leventezéssel még egy különleges szolgálatot teljesít a nagyiparnak és^ a nagybirtoknak azáltal, hogy az ifjú munkás szükreszabott szabad idejét teljesen lefoglalja a gépies, lélektelen és a komoly testneveléssel egyáltalán semmiféle összefüggésben nem levő gyakorlatozással s igy nem gondolkozó, akaratnélküli és évi november hó 27-én, péntekem,. 79 alázatos kulikat szállít minden kizsákmányolónak. (Propper Sándor : Legalább is ezt akarják, de nem sikerül ! — Zaj.) Eábizták ezt az egész kérdést a közigazgatásra, és ezzel a legtalálóbban húzták alá azt, hogy ez nem testnevelés, hogy ez nem a kultusztárca ügye, hogy ez egész máshová tartozik, ez ellen pedig- a legélesebben tiltakozni kell. (Zaj a jobboldalon- — Peidl Gyula : Egy, vagy két ülés folyik itt, elnök ur !) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Zaj a jobboldalon. — Kabók Lajos : Nem veszik figyelembe az elnöki figyelmeztetést! — Rothenstem Mór : A másik ülésen gróf Hoyos elnököl! — Derültség.) Kéthly Anna : Nemcsak mi tiltakozunk ez ellen, hanem már a munkaadók is, habár más szempontból mint mi. Tiltakoznak azért, mert különösen a tanoncokat, azokat az ifjúmunkásokat, akik tanoncidejüket töltik, bizony nem szívesen engedik el hétköznap az iskolába GS ci Telnone- vagy a levente-gyakorlatokra. Most még csak az kell, hogy a felekezetek is idejöjjenek és a maguk számára — az ő szempontjukból teljesen jogosan — a vasárnap délelőttöt kireklamálják, akkor pedig csak egyetlen szabad vasárnap délutánja marad meg annak az ifjúmunkásnak, amelyet azután lefoglal a levente-gyakorlat ugy, hogy az egész héten sokszor kilométerekről munkába járó, sokszor 12—14 órát munkában eltöltő, agyoncsigázott, testileg és lelkileg lerongyolódott ifjúság egyetlen szabad vasárnapját lesz kénytelen ennek a katonajátéknak feláldozni. (Baticz Gyula: Tényleg csak játék! — Peidl Gyula: Ez kísérlet a középkor visszahív ! — Propper Sándor: Kár az erőlködésért!) És akkor, amikor most az utóbbi napokban Budapesten sokat tárgyalnak arról, hogy milyen napokra tegyék át a levente-gyakorlatokat, akkor mindenkit megkérdeztek ebben a kérdésben, hogy mi a véleménye, hogy volna neki alkalmas a levente-gyakorlat elhelyezése, csak az érdekelt szülőket és gyermekeket nem kérdezték meg. Bóluk határoznak ilyen fontos kérdésben, az ő szabad idejükről, arról a szabad időről, amelyet fürdésre vagy tényleg sportra, komoly sportra vagy kirándulásra áldozhatnának. Azt mondom újra, amit e törvényjavaslat általános vitájánál is elmondottunk, hogy a sportnak az éltető eleme, alfája és ómegája a szabadság. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Szabadság nélkül sportot űzni nem lehet, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) s az, akire rákényszerítik ezt az úgynevezett sportolást, még a valódi, igazi sportolást is meg fogja gyűlölni, meg fogja utálni, s ebben azután ez a rendszer a bűnös, amely ilyen eszközökkel akarja a sportot erőszakolni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Csatlakozom Szabó Imre képviselőtársam beterjesztett módosításához. (Helyeslés és taps a • szélsőbaloldalon-) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! Az, hogy a levente-kérdésben egymásután tömegesen szólalnak fel képviselőtársaim, (Zaj a jobboldalon — Elnök csenget.) igazolja azt a tarthatatlan állapotot, amely ezen a téren is van. Végtelenül sajnálom, hogy nem tehettem meg, amit ennél a kérdésnél ismét akartam, nem tehettem meg azért, mert el voltam utazva s csak ma délután jöttem haza. Nem tehettem meg azt, amit szándékoztam megtenni, hogy ismét idehozzam a nemzetgyűlés elé a panaszoknak és sérelmeknek százait. A legutóbbi időben egy alkalommal abban a hitben, hogy a kultuszminister ur majd vála-