Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-482
480 A. nemzetgyűlés 482. ütése 1925. társam által felhozott kérdést illeti, a dolog ugy áll, hogy értékesítés szempontjából sokkal nehezebb helyzetben vannak azok, akik a központtól távolabbi helyeken vannak, mint azok, akik a központhoz közelebb feküsznek. Ez rendkivüli nehéz kérdés, amellyel a múltban is sokat foglalkozott az államvasutak vezetősége. A mostani szituációban, azt hiszem, némi javulás lesz ezáltal, ha a szomszédos államokkal mindenütt megindul a vasúti forgalom. Ma az a helyzet, hogy húsz helyen, ahol a vasúti forgalom megvan, a szomszédos államokkal tényleg nincsen forgalom. Ha ez a forgalom meglesz, ez mindenesetre némi javulást fog eredményezni. Remélem azonkívül, hogy némi javulást fog eredményezni az is, ha mi a vicinális forgalommal kapcsolatosan ott, ahol törik a vonal, a kezelési illetékek tekintetében rövidítést tudunk eszközölni, uj szabályozást tudunk csinálni. Mint tegnap emiitettem, ez a kérdés most tárgyalás alatt van és remélem, hogy tudunk egy bizonyos könnyebbséget nyújtani. Ami azt az eszmét illeti, hogy általában nagyobb távolságra egyenlő fuvardíjat állapítsunk meg, ennek az a nehézsége, hogy ezáltal a közelebb lévők jutnak igen előnyös szituációba és ennek az is a következménye, hogy a közelebb lévők nem a vasutat fogják talán igénybevenni, hanem a vasút helyett más módon fogják a szállítást lebonyolítani. Ez már abból a szempontból sem lehet érdek, mert a távolabbra való vasúti szállítás nem olcsóbbá, hanem ellenkezőleg a rezsinek más megoszlása folytán drágábbá válna. Lehetséges, hogy talán egyik vagy másik cikkre vonatkozólag a könnyítésre tudunk módot találni. Ezzel a kérdéssel behatóan fogok foglalkozni. Ami mármost a t. képviselőtársam által felvetett és Csengcr—-mátészalkai vonalra vonatkozó egyes kérdéseket illeti, nevezetesen a közvetlen összeköttetés, a menetrend és a csengeri állomás kiépítésének kérdését, ezekben a kérdésekben természetesen nem tudok ígéretet tenni, de minden igyekezettel azon leszek, hogy a visszásságokat megszüntessem. Ami a Malasits t. képviselőtársam által a szabad jegyekre vonatkozólag felhozottakat illeti, eltekintve a képviselő-jegyektől, a hírlapírói kedvezményes bérletjegyektől, az államvasuti alkalmazottak és általában a közalkalmazottak jegyeitől, ma már igen kevés számú szabadjegy van forgalomban. Amint ő mondotta, egyes szerzetesrendek tényleg birnak ilyen jegyekkel és van ilyen jegyük egyes jótékonysági és közművelődési egyesületeknek is, ezeknek száma azonban nagyon redukálódott. Nem tudom, hogy hány szabadjegy lehet forgalomban, de mindenesetre egészen jelentéktelen szám ez. Ami pedig különösen a szerzetesrendeket illeti, ezek mind kolduló rendek és azt hiszem, nem lehet kifogásolni, ha az államvasutak részéről ilyen esetekben szabadjegyeket bocsátunk rendelkezésre. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a Gaal Gaston t. képviselőtársam által felhozott azt a visszás helyzetet illeti, hogy az elsőosztályu fülkék igen gyakran vannak szolgálati érdekből vagy egyéb érdekből lefogl&lva, kijelentem, hogy most január elsején lép életbe az uj szabályozás. Ugyanis mi magunk is látjuk azt, hogy a tisztviselők aránylag nagy számmal utazhatnak első osztályban családtagjaikkal együttesen egészen kedvezményes rezsié jegy ékkel. Tekintettel arra, hogy első osztályú fülke aránylag nem sok van, most január elsejére bizonyos módosításokat kellett eszközölnünk, úgyhogy most redukáljuk azok számát, akik első osztályon utazhatnak és csinálunk egy másik disztinkciót is, amely szerint a tisztviselőket megillető kedvezményes jegyek nem minden esetben érvényesek gyorsvonatra, hanem csak személyvonatra. (Sziláéi december hó 11-én, péniehen. gyi Lajos : Attól függ, hogyan csinálják, mert ez is csökkenti járandóságaikat!) Ha ez az új rendszer be fog válni, akkor az ezzel kapcsolatos panaszok is meg fognak szűnni. Ami speciálisan a szalónkocsikat illeti, kijelentem, hogy az üzletvezetők működésükből kifolyólag tényleg használnak ilyen szolgálati kocsikat és azt hiszem, hogy ez kifogás tárgyává nem tehető. Hogy az üzletvezetők rendesen végezhessék munkájukat, szükséges, hogy ilyen kocsival rendelkezhessenek, amelyeket vagy a tehervonathoz vagy a mozdonyhoz kapcsolnak, hiszen ők ott dolgozni szoktak. Egészen más elbírálás alá esik az, amit Gaal Gaston képviselőtársam emiitett, hogy itt olyan eset is történt volna állítólag — de őneki magának sem volt erről megerősített tudomása — hogy autókat is vittek volna államvasuti vezetők részére valamely állomásra vadászattal kapcsolatosan. Nem hiszem, hogy ez megtörtént volna, de a magam részéről mindenesetre utána fogok nézni és abban az esetben, ha ez megtörtént volna, meg fogom találni az orvoslás módját. Mint mondottam azonban, nem hiszem, hogy ez tényleg megtörtént. Ami most már Szabó József t. képviselőtársamnak a munkásokkal kapcsolatos felszólalását illeti, ezidőszerint nagyjából természetesen az a helyzet, hogy az állani is ugy fizet a munkásoknak, mint a magánipar fizeti a maga munkásait. (Rothenstein Mór : Ez egy kis tévedés !) Nagyjában téns 7 leg ez a helyzet. Nem mondom, hogy ezt teljesen konzekvensen viszik keresztül, mert van egy kis differencia ugy a nyugbérek, mint az állandó foglalkoztatás szempontjából ; nem mondhatom tehát, hogy teljesen ugyanaz. Most, hogy figyelmemet a képviselő ur erre felhívta, — hiszen már hosszabb idő óta nem hívta fel erre a figyelmemet — a kérdést mindenesetre újból meg fogom vizsgálni. Amit ő különösen a nyugbérekre vonatkozólag mondott, hogy aránylag kevés összeg az, amivel az állam a nyugbérekhez hozzájárul és hogy ez csak 34 milliárdot tesz ki, ennek magyarázata az, hogy a nyugbéresek száma is arány lag kevesebb, mint a nyugdíjazott tisztviselőké, mert a nyugbéresek száma körülbelül 7200, mis: ezzel szemben a nyugdíjasoké 32.000. Igen lényeges differencia van tehát a számban is és ez magyarázza meg az összegbeli differenciát. Mindezek után azt kérem, hogy az államvasutakra vonatkozó költségvetést, ugy amint a költségvetési tervezetben van, változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal a XXL fejezet tárgyában. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a tételt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik ) Többség. A Ház a tételt elfogadta. A napirend tárgyalására szánt idő letelt s igy a házszabályok 212. §-ának 5. bekezdése értelmében a kereskedelemügyi tárcára vonatkozó részletes vitára meghatározott idő lejárt s ezért a házszabályok 212. §-ának 7. bekezdése alapján a ministerek és az előadó esetleges felszólalásait kivéve további tanácskozásnak vagy bárminemű kérdés közbevetésének helye nincs, hanem a határozatok vita nélkül hozandók meg. A kereskedelemügyi tárca hátralévő részére a vitát tehát bezárom. Következik a határozathozatal a rendkivüli kiadások, beruházások tételéről. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt felolvasni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Minek felolvasni? Szavazzák meg en bloc!) Csendet kérek! Forgács Miklós jegyző (olvassa) : Rendkivüli kiadások, beruházások 79.750,000.000 K, Elnök : Megszavaztatik.
