Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

378 A nemzetgyűlés 480. ülése 1925 egész, özöne hullámzik ebben a teremben, va­lamint ezen a termen kivül is. Ezeknek a vá­daknak jelentékeny része sub judice est, per alatt van, én pedig per alatt lévő dolgokrql természetszerűleg nem kivánok nyilatkozni. (Eckhardt Tibor: Amit én olvastam fel, az nincsen per alatt! Erről lehet beszélni!) Csak egy megnyugtató kijelentést kivánok tenni: mindenféle olyan kérdésben, amelyek nem sér­tenek valamennyiünk által — a t. interpelláló képviselő ur által is — elismert államérdeket vagy magyar érdeket, minden ilyen kérdés­ben mindenkit fel fogunk menteni a hivatali titoktartás alól, hogy vallomását megtehesse. (Rupert Rezső; Panama-ügyben van álamér­dek! — Zaj.) A hivatalos titoktartás köteles­sége alól tehát mindenkit fel fogunk menteni, akit csak a bíróság 5 kihallgatni kivan azok­ban az ügyekben, amelyek a biróság előtt van­nak. (Zaj a baloldalon.) Én kénytelen vagyok és megragadom itt az alkalmat, hogy a magam álláspontját és a magam felelősségét is ebben a kérdésben kör­vonalozzam. (Halljuk! Halljuk!) A menekültügyi hivatal nem volt szerve a íninisteriumnak. A menekültügyi hivatal hiva­talnak neveztetik ugyan, de tulajdonképen tár­sadalmi szerv. (Rupert Rezső; Egy kis állam­pénz is van benne! — Zaj.) A menekültügyi hivatal a népjóléti ministerium ministerialis adminisztrációjába csak abban a formájában tartozik, amióta nem menekültügyi hivatal többé, hanem a menekültek ügyeit intéző osz­tály. A kormány t. i. megszüntette — ha jól tudom — 1924 közepén vagy végén a menekült­ügyi hivatalt, mint ilyet és likvidálását ren­delte el. S mivel a beköltözési kérvények elbí­rálására, illetőleg előkészítésére még mindig szükség van, ennek következtében a ministe­riumban szerveztem egy menekültügyi osz­tályt amely tudomásom szerint kizárólag a beköltözési kérvények és az ezekkel kapcsola­tos kérdések elbírálásával foglalkozik. Ez az osztály az én saját külön revízióm alá tartozik, ugy hogy minden egyes menekült-ügyet, amennyiben az beköltözéssel kapcsolatos, ne­kem külön referál el az illető osztály főnöke. Hogy a menekültügyi hivatallal akkoriban ml volt, ügykezelése milyen volt, ez az én ministe­rialis impériumoni alá nem tartozott. (Rassay Károly: Ministeri tisztviselők voltak a hiva­talnokai! — Rupert Rezső: Állami pénzek is fordíttattak reá! — Farkas István: Sántít a dolog, minister ur! — Szilágyi Lajos: Állami tisztviselők voltak ott alkalmazva! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Vass József, a minis ter elnök helyettesíté­sével megbízott népjóléti és munkaügyi minis­ter: Méltóztassanak amit mondottam, ugy venni, ahogyan mondottam. Mióta menekült­ügyi főosztály van, a menekültügyeket illető­leg közvetlenül én magam intézkedem, tehát a felelősség természetesen onnan kezdődik ré­szemről. Ami már most az azelőtti időt illeti, természetesen a menekültügyi hivatal elnök­sége volt az a szerv, amely a menekültügyi hivatalnak felelősség mellett volt a vezetője. (Rassay Károly: Állami tisztviselők voltak ott! — Rupert Rezső: Erdélyiek! — Zaj a balolda­lon.) Ott volt az elnökségben gróf Teleki Pál. gróf Bethlen István'és mások. (Zaj. — Elnök csenget.) Ez azonban nem prejudikál még ab­ban az esetben sem, ha esetleg tévedtem volna megelőző megállapításomban, most következő kijelentésemnek. (Halljuk! Halljuk!) Ami illeti az államtitkár ur felé irányuló évi december hó 9-én, szerdán. vádaknak mindazon komplexumát, amelyek olyan ügyeket érintenek, amelyek a ministe­rium hatáskörébe, tehát az én impériumom, az én politikai és erkölcsi felelősségem alá tar­toznak, ezekben az ügyekben természetesen ne­kem kell a politikai és az erkölcsi felelősséget vállalnom. (Ugy van! Ugy van!) Ennek követ­keztében bátor vagyok a t. Nemzetgyűlés előtt kijelenteni, hogy abban a körzetben, amelyet most itt bátor voltam megvonni, azt a rend­szert, hogy vagy bírósági elbírálás alatt levő vádak, vagy be nem bizonyított egyéb vádak miatt, amelyek ebbe a körzetbe tartoznak, a kormány bármelyik tagja, államtitkára, vagy vezető pozicióban levő főhivatalnoka kilőhető legyen helyéről, ezt a rendszert a magam ré­széről nem fogadhatom el. (Helyeslés jobb fe­lől. — Ulain Ferenc: Szóval azonositják magu­kat. — Nagy zaj a balközépen.) Én vagyok a legelső, aki nem államtitkáromat, hanem bár­mely hivatalnokomat abban a pillanatban fe­gyelmi eljárás alá vonok és elejtek, ha rászol­gált, amikor erről meggyőződtem. Én vagyok a legelső, aki nem tűrök semmiféle vissza­élést a ministerium ban a ministertől kölcsön­zött és a minister megbízásából átvett hatalom gyakorlásában. De méltóztassanak mégis az én objektív felfogásomat méltányolni, amikor azt mondom, hogy ha fej vesztést kivannak tőlem, ha azt méltóztatnak kívánni tőlem, hogy poli­tikai pallosjogot gyakoroljak (Rakovszky Ist­ván: Csak seprőt! — Ulain Ferenc: Csak rajta! — Zaj a balközépen.. — Elnök csenaet.), akkor méltóztassék olyan adatokkal lépni elő (Eck­hardt Tibor: Van ilyen bőven), amely adatok bizonyíthatók, s amely adatok nekem elégséges erkölcsi feljogosítást adnak arra, hogy ilyen kegyetlen és szigorú módon eljárjak. Ebből a gyanúsításból, amely itt-ott felhangzik egyik­másik felszólalásban a »mitgefangen, mitge­hangen« formájában, sem én, sem a kormány, sem ez a párt, nem kérünk, ebből nem kér senki ebben a nemzetgyűlésben. (Nagy zaj a balközépen.) Elnök: Csendet kérek! Vass József a miiiisterelnök helyettesítésé­vel megbízott népjóléti és munkaügyi minis­ter: Itt nem támogatásról van szó, itt arról van szó, hogy azok az állitások, amelyeket méltóz­tattak felhozni, vagy a biróság előtt állanak, tehát meg kell várni, amig a biróság szuverén módon ítélkezik, (Ulain Ferenc: Az egész or­szág irtózik már! — Zaj.) vagy pedig olyan állitások, amelyek nincsenek bebizonyítva. (Eckhardt Tibor: Mert nem indított pert az államtitkár ur! — Rakovszky István: Miért nem indítanak pert. — Rupert Rezső: Nem mernek! — Zaj a balközépen.) Ezért kérem, méltóztassanak ellenszenv és rokonszenv nél­kül kezelni a kérdést. (Rakovszky István: A panama utálata az egész! — Zaj. — Ulain Ferenc közbeszól.) Elnök: Ulain képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Nagy zaj.) Vass József, a ministerelnök helyettesíté­sével megbízott népjóléti és munkaügyi mi­nister: Ilyen módon nem vagyok képes kifej­teni álláspontomat. Én egyetlen szó nélkül hallgattam végig az interpellációt, kérem, méltóztassanak megadni a lehetőséget, hogy teljes nyugalommal beszélhessek. Én nem fo­gok háromnegyed óráig beszélni, csak néhány mondat az, amit elmondani akarok. (Halljuk! Halljuk!) Meghúztam már a kört, amely azokra a vádakra vonatkozik, amelyekért én a politi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom