Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

A. nemzetgyűlés 480. ülése 1925 és kereskedelmi iparfelügyeletre vonatkozó határozmányait.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Utolsó határozati javaslatom a következő (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelmi minister urat : 1. hogy az 1919. évi augusztus után politikai okokból állásukból elbocsátott közalkalmazottak, vasutasok és egyéb tisztviselők és más alkalmazottak Ítéleteinek revízióját hivatalból, külön megkeresés nélkül minden egyes esetre vonatkozóan haladéktalanul rendelje el ; 2. a revizióra hivatott bíróságnak nem lehetnek tagjai azok, akik a fegyelmi Ítéletek létrehozásában közreműködtek ; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) 3. az érdekeltek a fegyelmi tárgyaláson résztvehessenek és észrevételeik jegyzőkönyvbe vétessenek be.« (Helyeslés a ssélsőbaloldalon.) Elmondott indokaim alapján nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kereskedelemügyi ministerium költségvetését elfogadhassam. (Helyeslés a ssélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom Könyves Lajos képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállítása végett egyhónapi szabadságidő engedélyezését kéri. Javasolom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az összeférhetetlenségi állandó bizottság Szabó Imre képviselőnek Haller István képviselő ur ellen tett összeférhetetlenségi ügyében az első tárgyalási határnapot december hó 18-ra tűzte ki. Tudomásul vétetik. Bemutatom Baranya és Tolna vármegyék közönségének feliratát a Budapesten felállítani tervezett játékbank ügyében ; Nógrád- és Hont vármegyék közönségének feliratát az 1%-os testnevelési pótadó kivetése tárgyában ; Komárom, Esztergom vármegyék közönségénekfeliratát a nemzetgyűlési képviselői mandátum meghosszabitása ügyében (Farkas István : Mi köze a vármegyéknek ehhez ?) A feliratok a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 10-én délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az 1925/26. évi állami költségvetés még le nem tárgyalt egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Eckhardt Tibor képviselő urnák a kormányhoz intézett interpellációja következik báró Petrichevich-Horváth Emil államtitkári működése tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa :) »Interpelláció az összkormányhoz : Hajlandó-e a magyar kir. kormány megfelelő módon haladéktalanul intézkedni aziránt, hogy dr. Petrichevich-Horváth Emil báró a népjóléti ministeriumban viselt államtitkári állásából eltávolíttassák : Eckhardt Tibor s. k.« Eínök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Eckhardt Tibor : T. Nenzetgyülés ! (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt interpellációm tulaj donképeni tárgyára rátérnék, két kijelentést óhajtok tenni. Az egyik kijelentésem az, hogy engem ebben az évi december hó 9-én, szerdán. 36Ô egész ügyben semmiféle személyes indulat vagy elfogultság nem vezet, nekem Petrichevich-Horváth Emil báró államtitkár ur személye ellen sem a múltban, sem a jelenben, amennyiben mint magánemberről beszélek, kifogásom nem volt és nincs. Felszólalásom kizárólag az ő köztisztviselői és közhivalalnoki működésének szól, mert ugy gondolom, hogy ebben a kérdésben eminens közérdek az, hogy ugy a nemzetgyűlés, mint az igen t. kormány és az egész közvélemény tisztán lásson. A másik kijelentés pedig, amit akarok tenni, az, hogy azt a nagy anyagot, amely rendelkezésemre állott, igen átrostáltam és számos részt kihagytam. Kihagytam mindenekelőtt az összes régi dolgokat, amelyek erdélyi, valamint jelenlegi állása előtti ügyekre vonatkoznak, kihagytam azonkívül mindazokat az ügyeket, amelyek — mondjuk — a magánéletre vonatkoznak, (Felkiáltások jobb felől Nem is tartósnak ide!) de kihagyom mindazokat az ügyeket is — és ezt nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, — nem fogok beszélni semmiféle olyan ügyről sem, amely a bíróság előtt szerepel. Épen ezért jelen felszólalásom keretében kizárólag azokkal az ügyekkel szándékozom foglalkozni, amelyek nem tétettek vád tárgyává a »Magyarság«-gal, illetőleg azokkal a sajtóorgánumokkal szemben, amelyekben ezeket a vádakat hangoztatták, és pedig nem tétettek vád tárgyává annak ellenére, hogy az elévülési határidő, a három hónap már lejárt és ennek következtében mindezek az ügyek ma már mint bizonyított tények tekintendők. Mert nem tételezhetem fel egyik köztisztviselőről sem, hogy amennyiben a nagy nyilvánosság előtt közhivatalnoki működését illető, a rágalmazás tényálladékát t kimerítő vádakkal illettetnék, ezen vádak emelőjével szemben a törvényes határidőn belül a törvényes eszközökkel nem jár el, csak az esetben, ha az illető vádak valódiságát elismervén, nem tartja célszerűnek vagy lehetségesnek, hogy a vádlóval szemben eljárhasson. Miután azonban ez a minimumra redukált anyag is meglehetősen bő terjedelmű, tisztelettel . kérem mindjárt a beszédem elején az igen t. Nemzetgyűlés engedelmét arra, hogy a házszabályszerű negyedórai időt további félórával meghosszabbítani szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, határozatilag kimondhatom, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul Eckhardt képviselő ur kérelméhez, hogy beszédét félórával meghosszabbithassa. (Helyeslés.) Eckhardt Tibor : Mindenekelöttt foglalkoznom keli az állami építési akció keretében felmerült visszás jelenségekkel. Itt legelsősorban ki akarok I térni egy olyan ügyre, amely itt a Ház előtt már í szerepelt, amelyre vonatkozólag az igen t. népjóléti minister ur részéről is már bizonyos kijelentés tétetett. Én épen ezekkel a kijelentésekkel kapcsolatban vagyok bátor a minister urnák két ténybeli tévedésére rámutatni. (Halljuk! Halljuk!) A Bethlen-udvar építéséről van szó, amelyet nemcsak a sajtóban közölt, hanem a legkomolyabb szakemberek által eszközölt számitások szerint is maximum 25"26 milliárd koronáért meg lehetett és meg kellett volna építeni, amely építkezés azonban ennek ellenére a hivatalos bevallás szerint is 42 milliárdba került. Miután azonban ez a hivatalos bevallás nem számol az u. n. vegyes koronával, pedig az épitési anyagok még régebben jobb koronáért szereztettek be és csak a mostani rendes kurzusszerinti papirkoronával szerepelnek, a 42 milliárd papírkorona ban építkezési költség megfelelő átszámítással, komoly szakemberek becslése szerint 62 milliárdba került. Vasváry Géza ministeri tanácsos ur saját kijelentése szerint ennél az építkezésnél az építkezésnek beépített légköbméterje 700 ezer papir-