Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-480
A' nemzetgyűlés 480. ülése 1925. szociális érzéssel és gondolkodással lehetne elérni. Mindezek alapján benyújtom a következő Írásbeli indítvány ómat (Olvassa): »A leánykereskedelemre felvett 29 millió korona összeget méltóztassék legalább 2 milliárd koronára felemelni.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Saly Endre szólásra jelentkezik.) Saly Endre képviselő ur kivan szólani! Saly Endre: T. Nemzetgyűlés! Ennél a kérdésnél fel kell szólalnom azért, mert olyan súlyos bajokat és hibákat látok, amelyeket szóvá kivánok tenni a nemzetgyűlésben, hiszen ezeket itt még senki sem tette szóvá. Tudni kell azt, hogy sajnos, a cselédleányokat sok helyen mindenesek, be kell vallanunk, -hiszen ez igy van — hogy a cselédleányokat sok helyen csak akkor tartják meg, ha mindenesként használhatják őket. Méltóztatnak érteni, hogy mit akarok ezzel mondani. Mikoi azután a cselédleány kellemetlen lesz a családban, nem mindenütt, de nagyon sok helyen rá fogják, hogy lopott, feljelentik a rendőrségen, a rendőrségen lecsukják, nem hallgatják ki tüzetesen arra nézve, hogy mi történt annál az alkalmaztatásnál, tehát nem vizsgálják ki.alaposan a dolgot. Ha az ilyen cselédleányt lopásért csak egyszer is becsukják, akár igaz volt a vád, akár nem, akkor ha eï akar szegődni egy másik családhoz, megtörténik, hogy kimegy a polgári rendőr és figyelmezteti a gazdát, hogy a cselédleány lopásért el volt Ítélve, tehát nem j.ó, ha megtartják. Ekkor a cselédleányt kidobják állásából, a./. elsőből, a másodikból, a tizedikből és a huszadikból is. A eselédleáuynak ilyenkor nincs más menekvése, mint az utca. Méltóztassék tehát megfelelő orvoslásról gondoskodni. Nagyon helyes volna, ha a belügyminister ur felhívná a rendőrség figyelmét, hogy mindenkor tüzetesen vizsgálja meg, vájjon azoknak az ügye, akiket lopásért feljelentettek, tényleg ugy volt-e, ahogy előadták, hiszen nagyon súlyos visszaéléseket tudok én magam is. Arra kérem tehát a belügyministei urat, legyen olyan kegyes figyelmeztetni a rendőrséget arra, hogy alaposan vizsgálja ki a dolgokat, mert itt súlyos visszaéléseket látok. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni ! Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a felszólalt t. képviselő urak abszolúte nincsenek tisztában ennek a tételnek lényegével. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mindig azt halljuk, hoay nem- értünk a dologhoz! — Rupert Rezső Olvasni sem tudunk! — Saly Endre: Ezt halljuk unos-untalan!) Én azért vagyok itt, hogy megmagyarázzam a félreértéseket, ne méltóztassanak tehát rossz néven venni, ha ezt a kötelességemet teljesíteni. Ugyanis azt méltóztatnak hinni, hogy ez a tétel a teljes összeg, amit az állam egyáltalában a leánykereskedelem elleni védekezésre költ. Méltóztassanak azonban megérteni, hogy az organizációs kiadások nincsenek benne ebben a tételben, hiszen a leánykereskedelem elleni küzdelemmel és az erkölcsrendészettel tényleg egy nagy organizmus foglalkozik, amelynek kiadásai azonban egészen másutt évi december hó 9-én, szerdán. 333 vannak elszámolva. Ezek a költségek el vannak számolva a központi igazgatásnál, mert hiszen az erkölcsrendészeti központi hatóság a belügyministeriumban van és ennek összes költségei az 1. címnél vannak beállítva ; az erre fordított összegek el vannak számolva továbbá a rendőrségnél, hiszen a rendőrségnek az összes városokban vannak osztályai, kisebb helyeken csak tisztviselői, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ebbe a szolgálatba detektívek, polgári ruhás rendőrök vannak beosztva, azonkívül pedig a mindennapi őrszolgálat is kénytelen nap-nap után foglalkozni az erkölcsrendészet sok ágával. Végül pedig a törvényhatóságokra fordított összegek egy tetemes része is az erkölcsrendészetet szolgálja, amenynyibe.n a törvényhatósági tisztviselők és a helyi közigazgatás tisztviselői is állandóan kénytelenek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mi ez a tétel, amelyről szó van? Ez a tétel majdnem teljes egészében a magyarországi leánykereskedelemellenes egyesületnek adott segély. (Rupert Rezső: Kevesebb, mint egy képviselő negyedévi fizetése!) Kéthly Anna t. képviselőtársunk azt kérdezte, hogy miért alacsonyabb ez a tétel a múlt esztendei tételnél. Ennek technikai az oka, amennyiben aranykoronában számitva ez az összeg ugyanannyi, mint a múlt esztendei, csakhogy inig a mull esztendei költségvetésbe ez az összeg tizenhétezres szorzószámmal állíttatott be, addig ebbe a költségvetésbe már csak 14.500-as szorzószámmal számíttatott át ez a tétel. Ilyen csökkenés végig az összes dologi kiadásoknál mindenütt mutatkozik, de természetesen a személyi kiadásoknál nem mutatkozhatik, mert a személyi kiadások közben a fizetésrendezések folytán emelkedtek. (Peyer Károly: Na, dologi kiadásoknál is emeltek!) Nem mondom, hogy nincs kivétel, tényleg felemeltünk egy-egy tételt (Peyer Károly: Például a tolonctételt!) ott, ahol nem jöttünk ki a múlt esztendei összegből, de pl. épen a t. képviselő ur kifogásolta gyakran, hogy a toloncházban tartott toloncok nincsenek kellőképen ellátva. Ezért minden eszközzel arra törekszem, hogy ezeknek a kifogásoknak eleget tegyek és az ellátást és a bánásmódot a különböző letartóztatási intézményekben mindenütt javítsam. Arról van tehát szó, hogy az egész rendészeti adminisztráció és orgazináeió — a központtól kezdve a közigazgatási helyi hatóságokig — foglalkozik erkölcsrendészettel és a leánykereskedés elleni küzdelemmel, ez a tétel pedig mindössze a társadalmi működés segélyezésére szolgál. Mert ha azt mondotta is Kéthly Anna t. képviselőtársam, hogy a leánykereskedelem elleni küzdelem elsősorban állami feladat és a társadalom alig tud ezen a téren valamit tenni, én épen az ellenkező nézeten vagyok és azt mondom, hogy az állam ezen a téren a társadalom segítsége nélkül abszolúte nem érhet el semmit. (Ugy van! a középen.) Hiszen tisztára rendőri eszközzel, tiniformisos őrszemélyzettel a leánykereskedelem ellen nem tudunk küzdeni. Mi rá vagyunk szorulva e téren a társadalom támogatására. Hála Istennek, a társadalom legnagyobb része mellénk is áll és épen az előbb emiitett egyesület, amely lelkes nők vezetése alatt áll, inon db atom, nagy szolgálatot tesz ennek a közügynek. Mi a magunk részéről segítjük őket s az igen t. nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a jövő évi költségvetésben a kétszeresértemeltük ezt a tételt (Helyeslés.) és épen most foglalkozunk azzal is, hogy az úgynevezett kivándorlási házban, tehát a pályaudvarok kö48*
