Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-479

A. nemzetgyűlés 479. ülése 1925. sokszor késhegyig menő támadást is intéznek ezek eilen. Meglehetősen magas funkcionárius, közigazgatási közeg panaszkodott előttem amiatt, hogy őt politikai ténykedésre használják fel, rendőrségi vezető panaszkodott előttem, hogy politikai kérdésekben különösen nem foglalhat állást, vagy nem foglalhat állást egy népgyűlés engedélyezése tárgyában sem anélkül, hogy előzetesen főispánt meg ne kérdezze, hogy mit szói ehhez vagy ahhoz a politikai mozgalomhoz. Tapasztaltam, és ez áll minden tagadással szemben, hogy inig mi törvényes alapon álló politikai párt vagyunk, addig a közigazgatási hatóságok épen politikai szempontból, épen abból a szempontból, mert politikai pártok szolgálatába állítják őket, mindent elkövetnek ellenünk künn a perifériákon. Szóvátettem itt már pl. a szocialista képviselők ellenőrzését abban az esetben, amikor a vidéken megjelennek. A minister ur mosolyogva jelentette ki, hogy ez a dolgoknak félreértése vagy esetleg félremagyarázása. Hát, kérem, esetet tudok felhozni, hogy a nyár folyamán, amikor egy városban megjelentem, hogy ott töltsem nyári szabadságidőmet, kiadta a rendőrkapitányság vezetője a parancsot ellenőrzésemre, amit nekem az a rendőrtisztviselő, akinek ezt a parancsot kiadták, tudomásomra hozott. Csak 1916. június 4-én reszkettem ugy a lövészárokban, amikor offenziva alatt állottunk, ahogyan az a rendőrtisztviselő reszketett akkor, amikor e ténykedéséért felelősségre vontam. (Felkiáltások jobbfelől : Na, na ! — Barla-Szabó József : Nem volt joga hozzá!) E tények megtorlásáért pedig hiába megyünk a belügyuiin

ister úrhoz. Ha ezeket a kérdéseket szóvátesszük a belügyminister urnái, rendszerint annyi, mintha az ördögöt az öreganyjánál panaszolnánk be. (Hedry Lőrinc : Ez bizonyos szociáldemokrata hasonlat, amellyel mindegyikéjük applikál egyszer ! — Baría-Szabó József : Miért reszketett akkor az a rendőrtisztviselő !) Nemcsak mi érezzük, hogy politikai szempontból felhasználják ellenünk a közigazgatási közegeket, hanem érzik maguk a kisgazdák is. Itt a folyosón panaszkodnak nekünk, hogy ugyanaz az elbánás, ugyanaz az eibirálás érvényesül velük szemben is és hiába protestálnak a közigazgatási hatóságoknak visszaélései ellen is, ők sem találnak a belügyminister urnái orvoslásra. Szóvá kell tennem ezzel kapcsolatban újra és ismételten, nem tudom, hogy hányadszor, a falu szervezkedési szabadságának kérdését. Szóvá kell tennem különösen azért, mert azt tapasztaljuk, hogy mig itt politikai szempontból a falvakat sziklának tekintik, addig a falvaknak teljesen lehetetlenné teszik, hogy, politikai téren megnyilatkozhassanak. Ha a kormánypárttal szembenálló felfogás akar megnyilatkozni, a közigazgatási hatóságok ezt lehetetlenné teszik. A legképtelenebb indokokat és ürügyeket sorakoztatják fel akkor, amikor a falvak megmozdulása ellen akarnak cselekedni, nemcsak akkor, amikor a mezőgazdasági munkások szervezkedési szabadságáról van szó, nemcsak akii or, amikor ezek nyomorúságos gazdasági helyzetükön a szervezkedés erejével akarnak segíteni, hanem akkor is, amikor valódi kisgazdák valójában érdekeikért akarnak megmozdulni. Szó esett itt az expozéban a csendőrség ténykedéséről és a belügyminister ur emiitette, hogy a csendőrség szelleme ma már megváltozott és hogy egyes jelenségektől eltekintve, alig történik valami olyan, ami, kifogásolhatnánk. Én csak utalok arra, amit szóvá tettünk a hirlapokban és amire vonatkozólag illetékes helyeken is feljelentést tettünk, hogy amikor a mezőgazdasági munévi december hó 5-én, szombaton. 311 kabér megállapítása céljából összejöttek a munkások, elverték őket az egyeki csendőrök. Vagy hivatkozzam az abonyi csendőrökre, akik becitálták az embereket, és ott elverték őket az épületben. vagy az ozorai csendőrség ténykedésére, amely ügy ezidőszerint is a honvédelmi ministeriumban van, vagy az Örkényi csendőrségre, amely a nekik nem tetsző politikai felfogású embereket egyszerűen becitálja a csendőrőrsre, akiket azután elvernek, vagy hivatkozzam talán a pusztaföldvári csendőrség ténykedéseire? ^Ezeken kivül hivatkozhatnám az,atrocitások egész tömegére, amelyeket a falu népe ellen elkövetnek. Azt hiszem azonban, hogy ennek a néhány adatnak felsorakoztatása is bizonyítja azt, hogy itt a csendőrség szellemének még nagymértékű megváltoztatására van szükség, ha azt akarjuk, hogy a csendőrség valóban a közigazgatást szolgálja. Saly Endre t. képviselőtársam is szóvátette, de én sem hagyhatom szó nélkül a belügyi tárcának a nemzeti munkavédelmi hivatal alakítására vonatkozó részét. Kezünkben levő legújabb jelentés szerint Nagybátony községben is megjelent a napokban egy magasrangu katonatiszt és az ottani nemzeti munkavédelmi hivatal tagjai között pl. revolvereket osztott ki. Nem tudom, hogy mi célt szolgálhat az, hogy az ilyen intézmény tagjai között csak ugy vaktában kiosztják a fegyvereket. Épen az előbb Koszó István t. képviselőtársam tetíe szóvá, hogy ezeknek a feladata a közüzemek megvédése és esetleges sztrájk esetén üzembentartása, revolverrel azonban ezeket az üzemeket nem lehet üzemben tartani. (Baria Szabó József : De megvédeni lehet ! — Szabó Imre : Nem arról van szó ! Revolverrel nem lehet munkára kényszeríteni az embereket ! — Hedry Lőrinc: Terrorisztikus sztrájkot csak igy lehet megakadályozni ! — Szabó Imre : Revolverrel csak hallgatásra lehet kényszeríteni — Hedry Lőrinc : A terrort csak igy lehet meggátolni ! — Malasits Géza : Igen, s igy lehet fentartani az alacsony napszámot ! — Hedry Lőrinc : Hol vannak most alacsony napszámok ! — Malasits Géza : Az egész országban ! — Ellenmondások a jobboldalon. — Berky Gyula : Nálunk pl. 80.000 korona a napszám !) — A szabadságjogok tekintetében nekem és pártom minden egyes tagjának az az álláspontja, hogy mi is épen annyit kérünk és követelünk, mint minden más társadalmi osztály. Amig a gazdák féláru menetjeggyel mehetnek gyűlésezni gazdasági érdekeik védelme céljából, addig mi is követeljük, hogy ugyanazokban a jogokban részesitsék a földmunkásokat, a legalsóbb társadalmi rétegeket is. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mivel én a belügyminister ur expozéja után sem látok arra nézve biztosítékot, hogy különösen J a szabadságjogok tekintetében egyenlő elbánásban | részesülünk, a költségvetést nem fogadom el. i {Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Nemzetgyűlés ! A minister I ur expozéjában nagyon szép kioktatást kaptunk | mi szociáldemokraták arróh hogy a külföldön is szabályozva van a gyülekezési jog és hogy a külföldön sem lehet minden további nélkül gyűlésezni és hogy ott is bizonyos szabályozáshoz van kötve a gyűlési rendészet. Nem akarok a minister úrral vitába szállni abban a tekintetben, hogy mi az előírás, és mi áll az egyes közigazgatási tankönyvekben, csak mellesleg kivánom megjegyezni, hogy Angliában ma is fennáll törvény, hogy Angliából halálbüntetés terhe mellett nem szabad { gépeket kivinni, Angliában ma is fennáll az a i felsőházi döntés, amely szerint Angliából kiváni dorolni mnnkakakeresés céljából nem szabad. 4 1*