Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

274 A nemzetgyűlés 478. ülése 1925. évi december hó 4-én, péntehen. A bizottság: elnöke a székesfőváros polgármestere. Az üzemgazdasági bizottságnak feladata leend ellenőrizni és vagyonfelügyelőt! .iogom gyakorlása körében közreműködni, nekem javaslatokat tenni«. Én nem bánom, ha a belügyminister ur maga szervez egy bizottságot (Rakovszky Iván belügyminister: Meg is teszem) és ezzel ellenőrizteti a főváros üzemeit a tisztesség, a tökéletes üzemvezetés, a jövedelmezőség stb. szempontjából. Nekünk semmi kifogásunk sincs az ellen, ha a főváros üzemei vagy bármely más közüzem a legmesszebbmenőkig rászorittatik a legtökéletesebb rendszer, a legbecsületesebb munka és a legnagyobb produktivitás elérésére. E tekintetben nekünk kifogásunk nincs. Ámde mi azt mondjuk, hogy ezt az autonómiának magának kell megcsinálnia és az autonómia feladata az, hogy a saját üzemei, a saját magára bizott vagyon felett rendelkezzék és őrködjék, neki kötelessége ezt elsősorban megcsinálni. Erre az álláspontra helyezkedtek a pártok is. erre az álláspontra helyezkedett az egyik bizottság, ahol javaslat tétetett abban az irányban, hogy az önkormányzatot itt védeni kell és az önkormányzatot nem szabad egyszerűen a központi igazgatás függvényévé tenni, hanem az önkormányzatot meg kell hagyni. Én utalok itt arra, hogy Tisza István egyszer, amikor itt a régi parlamentben a munkásszervezetekről volt szó, a következőket mondotta. Azt mondotta Tisza István, hogy az önkormányzatot a társadalmi egyesületeknél meg más állami és megyei téren és a városokban fenn kell tartani, az önkormányzat fontos kelléke az önállóságnak, a polgárság öntudata fejlesztésének, fontos kelléke annak, hogy a társadalmi szervekből alakult önkormányzati szervek és a közigazgatásban, a városi és vármegyei életben meglévő autonóm szervek a maguk lábán járjanak, legyenek felelősek a maguk cselekedeteiért és kétségtelen dolog, hogy ez fejlesztőleg hat az egész közéletre és tisztává teszi az egész közéletet. — Itt is arról van szó, hogy a belügyminister ur által tervelt üzemgazdasági bizottságot elfogadni nem lehet, mert először a belügyminister ur ezt az üzemgazdásági bizottságot a tanáccsal akarja megcsinálni, a tanács vezette eddig az üzemeket, a tanács azonban odafejlesztette ezeket az üzemeket, ahol ma vannak. Nem akarok rátérni arra, mert időm sincs reá, hogy mik történtek és mik történhettek itt, ez egy más helyre tartozik és valószínűleg elintézést nyer. De tény az, hogy a közüzemek vezetése egy rendkívül fontos szempontból autonóm jog és én ezt az autonóm jogot kiterjeszteném a többi törvényhatóságokra, a városokra is. Mert egyes városokban, sőt a községekben káros az önkormányzatnak az a borzasztó hiánya, hogy nincs meg az egyes községeknek az a lehetőségük, hogy ők maguk bizonyos adónemeket vethessenek ki a központi kormányzat jóváhagyása nélkül, s miután ez a joguk nincs meg, ezek a községek nem is fejlődhetnek. Itt van például Pesterzsébet. Pesterzsébetet a község kivánságára rendezett tanácsú várossá alakították át. Itt van a szomszédban, Budapest mellett, 28—29.000 lakossal. (Fábián Béla: Mennyivel? A duplája! — Varsányi Gábor: De mennyivel több! 70—80.000! — Fábián Béla: Én csak erősíteni akarom azt, amit Farkas képviselő ur mond!) Ennek a városnak egyetlen egy utcája van kikövezve s egyetlen egy kútja van, amelynek a vize teljesen egészséges, a többi nem jó, vízvezeték nincs, porfészek az egész. Ehhez hasonló községek Pest mellett egész sorjával vannak, amelyek nem tudtak előrehaladni, nem tudtak kifejlődni; de ha ezeknek a községeknek lett volna önkormányzati joguk, ha bennük is meglett volna az a szellem, amely, nem tudom, az elmúlt esztendőben f bekerült a községek igazgatásába, akkor kétségtelen, hogy nem maradtak volna le ennyire, mint amennyire lemaradtak. Ámde ugy épülhet fel az állami épület, az állami organizmus, ha a községeknek nagy önkormányzatuk van: ha nem teljesen a belügyministertől függ, hogyan rendezkednek be. Az ellenőrzést én bizonyos fokig helyeslem, de azt nem. hogy minden dolog jóváhagyás alá tartozzék és fellebbezés folytán is mindent meg lehessen akadályozni; igy a bizottság nem működhetik eredményesen. Hiszen az az önkorményzat lehet egyszer jó, lehet egyszer rossz, lehet egyszer liberálisabb, demokratikusabb, lehet máskor konzervatív, reakciós, de ezt bizzuk magára az önkormányzatra. Ha pedis: Angliára tetszett hivatkozni, menjünk Angliába és nézzük meg, mit csinál ott akár a konzervatív, akár a liberális irányzat. Sőt Angliának az volt a nagy előnye,, hogy a liberálisok és a konzervativek vetélkedtek egymással és ha a konzervativek kerültek uralomra, kormányzatra, akkor iparkodtak a nép érdekében jó törvényeket hozni, és természetes, hogyha megint a liberálisok ke^ rültek oda, azok is iparkodtak jó törvényeket hozni — és azután Anglia fejlődött, haladt előre. Ugy hogy ezt a szellemet akasztja meg a centralizált kormányzat, ha az önkormányzat nem tud teljesen érvényesülni. Például Ausztriában is van egy erős szociáldemokrata párt és egy erős keresztényszocialista párt, amelyek versengenek, mert mindegyik tömegekkel dolgozik és mindegyik szociális, közgazdasági szempontokat visz bele a maga politikájába, ezeket akarja érvényesíteni, a tömegjólétet akarja tehát mindegyik előmozdítani, s akármelyik van felül, akármelyik van többségben, mindig ugyanezek a szempontok érvényesülnek. Nálunk azonban lehetetlenné teszi ennek az irányzatnak az érvényesülését az önkormányzat tehetetlensége, képtelensége, amely a belügyi kormányzattól függ. Mert egyes helyeken kialakulhatna és példát nyújthatna az egész országnak az olyan önkormányzat, hogy szociális vonatkozásban lehet szép eredményeket elérni és lehet megteremteni azt a harmonikus előrehaladó működést, amelyet most rendőrrel, erőszakossággal akarnak megteremteni. Az önkormányzatot nem ugy kell felfogni, hogy az a központi kormányzattól függjön, hanem arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy a községek, a városok maguk intézzék a maguk dolgát és a kormánynak valóban ne legyen több befolyása, mint az ellenőrzés. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a napirendre szánt idő lejárt, méltóztassék tehát beszédét befejezni. Farkas István: Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy pár szóval válaszoljak Platthy György t. képviselőtársam megjegyzéseire, aki a cselédkérdésről beszélve azt mondotta, hogy, amikor a cselédek visszamennek a városból a faluba, elrontják a falut. Bizony a falut fel kellene emelni, a falu elmaradt a kultúrától, a falunak nem adtak semmit, bár állandóan azt hangoztatták, hogy a jó falu az, hol a leg-