Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

A nemzetgyűlés 478. ülése 1925. nek kielégítése szempontjából meg tudja találni az öss^ekötteté-t a "várossal, a városi gócpuntokkai, ami máskép nem lenetseges, csak ugy, na ezt a minimális vasúti kedvezményt biztosítjuk neki, (Heiyes^és juböfeiői.) Ezekután van szerencsém a községi adminisztrációnak még egy igen fontos kereséie rámutatni, arra t. L, nogy a jegyzői képesítés emeltessék, ennek megtörtént-e után pedig a központi adminisztráció lenetőleg decentralizáitassék. Ez igen sok mondanivalót igényemé, én csak megülöm ezt a hangot sat. belügymmister ur szíves figyelmébe ajánlom. Szükségesnek tartom továbbá a létszámcsökkentés kikapcsolását a községi közigazgatásból, sőt a létszámcsökkentés következtében már jelentkező munkahiány megszüntetését is. Hála Istennek, megmaradt községeink határai ugyanazok, mint voltak régen, lakosságunk száma azonban nagyobb, az állami feladatok szama pedig foiytun-ioiyva^t szaporodik. Küicnostn van szerencsém ügyeimébe ajánlani az igen t. belügyminister urnák azt, hogy az adóügyi jegyző aki a községek terhére javadalmaztatik, tisztán és kizárólag állami feladatot végez. Ennek javadalmzását az államnak kell átvennie, vagy ha ez nem lenne keresztülvihető, akkor a járási számvevőségi intézmény terjesztessék ki a községekre. Amint hajdanában volt járási számvevőségi intézmény, bizonyos körzetek szerint legyen községi számvevőségi intézmény és végezné el az adókivetésekkel és adóbehajtásokkal és egyéb kellemetlenségekkel járó feladatot, ami felszabadítaná sok tekintetben a vezető jegyzőt is, aki élhetne az ő iiányitó társadalmi életének és nem volna rabszolgája az aktahalmaznak, ami miatt nem tud társadalmilag semmit sem produkálni. A községi államháztartás rendbehozatala r is nagyon fontos feladat és megfontolást kivan. Amint méltóztatnak tudni, a betegápolási és gyermekvédelmi költségeknek a községek terhére történt áthárítása igen sok vitára adott és ad alkalmat. Ezt minél előbb alapos és megfontolt revizió alá kell venni, valamint megfontolást igényel az az indokolt kivánalom is, hogy a községek költségvetési joga visszaállíttassák, hogy a községi pótadó tulajdonképeni rendeltetésének visszaadassék és az egyesitett adókezelésből kivétessék. Ennek természetszerű folyamánya az is, hogy a vármegyék háztartása és minden egyéb kiadásai a vármegyei pótadókból fedeztessenek és törvényhatósági utak szükséglete kizárólag az útadóból nyerjen kielégítést. Ez volt legutóbb a kisgazdaképviselőknek egyik legfontosabb kivánsága. Tovább menve, jogosnak és méltányosnak tartom azt a kívánságot, hogy a községi alkalmazottak nyugdíjügye és jogosultsága egyöntetűen szabályoztassék. Ez nincs egyöntetűen szabályozva, mert vármegyénként külön szabályrendeletben történt, és oly régi elavult szabályrendeletek is vannak, hogy azok különbségéről csak az szerezhet meggyőződést, aki beletekint magába az életbe. Végül méltóztassanak megengedni, hogy a mélyen t. belügyminister ur figyelmébe ajánljam a hatásaiban annyira üdvös községi kölcsön megszerzéséről való gondoskodást, valamint a lakásépítési kölesönnek és kedvezménynek a községekre való kiterjesztését is. Ezek voltak főbb vonásokban azok, amiket voltam bátor idehozni a nemzetgyűlés szine elé a belügyi tárca költségvetésével kapcsolatban. Igazán boldog volnék s fáradságomat kielégítettnek látnám, ha ezzel csak egy pontban, egy moNAPLÓ. XXXVII. évi december hó 4-én, pénteken. 265 mentumban is javitani tudnám az általam annyira fontosnak elismert községi közigazgatást. Az igen t. belügyminister ur nagy éleslátással felépített nyíregyházai beszédében három etapot jelölt meg a mostani kormánynak és a törvényhozásnak feladata gyanánt : a közrend Liztositását, az államháztartás egyensúlyának biztosítását és a gazdasági élet rekonstrukcióját. Feltétlenül aláirom. Aláirom azt is, bogy az első kettőt már a körülményekhez képest megoldottuk, a harmadik, a gazdasági élet rekonstrukciója pedig most van soron. Az államháztartás rendbehozatalának egyik igen jelentős része a rendezett községi háztartás. Amidőn tehát a községi háztartás rendezését az elmondottak értelmében való biztosítását kivánom, ezzel segélyt nyújtok arravonatkozólag, hogy az államháztartás is rendben legyen. Mivel ismerem a belügyminister urnák a községekről való gondoskodását, meg vagyok győződve arról, hogy megnyertem ezzel az ő hajlandóságát és segítségére fog sietni e tekintetben a községeknek. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelöl és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik ! Bodó János jegyző : Fábián Béla ! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! A belügyminister ur mai hosszantartó és hatalmas expozéjában kiterjeszkedett a belügyi közigazgatásnak mondhatnám egész területére. Mindenesetre érdekes összehasonlítást tenni aközött, hogy miről beszélt a belügyminister ur és aközött, amiről nem beszélt. Mindenekelőtt a szabadságjogokról beszélt a belügyminister ur, de nem mondotta meg, hogy ő a magyar népet milyen uj szabadságjogokra nézve tartja érettnek, és nem mondotta meg, hogy a szabadságjogok terén meglévő korlátozásokon, — amelyek az én szerény véleményem szerint egyoldalúak, mert csak egyes pártokra és egyes társadalmi egyesületekre nézve állanak fenn, más pártokra és más társadalmi egyesületekre nézve nem, — milyen változtatásokat akar. Ellenben beszélt arról, hogy más országokban, amelyeket mi a szabadságjogok hazájának tartunk, milyen intézkedések vannak, amelyek még sokkal szigorúbbak a belügyminister ur véleménye szerint, vagy ha nem is szigorúbbak a szabályok, amelyek a szabadságjogokat korlátozzák, de szintén szigorúak, mint például Angliában. Azután beszélt a belügyminister ur körökről, amelyekben a belügyminister ur véleménye szerint és a hozzáérkezett jelentések szerint olyan mulatozások, olyan játékok folynak, amelyeket a belügyminister ur nem tart helyesnek. De nem beszélt a belügyminister ur azokról a körökről, amelyekben sjiíkal veszélyesebb játék folyik, mert ott nem kártyával, hanem bombával játszanak, s nem beszélt a belügyminister ur azokról a körökről, ahol nem kártyaasztalokat, hanem ekrazitot rejtegetnek az ágyak alatt. Beszélt a belügyminister ur nyomozatokról, olyanokról, amelyek eredménnyel végződtek, de nem beszélt a belügyminister ur azokról a bűncselekményekről, amelyeknek tettesei, legalább a biróság szerint, a mai napig sem nyomoztattak ki és büntetésüket nem nyerték el. Beszélt a belügyminister ur a névjegyzékekről, beszélt arról, hogy véleménye szerint miként kellene helyesen összeállítani a névjegyzékeket akként, hogy minden csalás és elirás lehetősége kizárassék. Ellenben megint sötétségben hagyott bennünket a belügyminister ur arra vonatkozólag, hogy a múltban a székesfővárosban és csak a közeli napokban a főváros melletti egyik községben tapasztalt szavazócsempészés esetében a belügyminister ur 38