Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

A nemzetgyűlés 478. illése 1925. évi december hó 4-én, pénteken. 257 dor: Gyakorlatot! — Berki Gyula: Most már nincs Zalaegerszeg 1 Î) Mint bátor voltam említeni, vannak bel­ügyi tevékenységünknek olyan ágazatai, ame­lyekben szempontjainkat és céljainkat általá­ban akceptálják, ellenben a konkrét esetekben mindig a legnagyobb megértetlenséggel talál­kozunk. Különösen két téren mutatkozik ez, az egyik a bevándorlás kérdése, a másik a hazárd­játék elleni küzdelem kérdése. Azt látom, hogy ha bárkivel, a legharagosabb ellenzéki képvi­selő úrral beszélek is erről a kérdésről, elvileg igazat adnak nekem, a bevándorlást korláto­zandónak tartják és a hazárdjáték elleni küz< delemben is helyeslik álláspontomat, ha azon­ban konkrét esetre kerül a soi*, akár a beván­dorlásról, akár a hazárdjáték kérdéséről van szó. a legcsodálatosabb módon egyes képviselő urak vagy egyes lapok személyes kérdést csi­nálnak a dologból és ue-y tüntetik fel, hogy az illetők ellen léptettem életbe személyes intézke­désekét. Nem akarok a részletekbe belemenni; "tísak a bevándorlás kérdéséről bátor vagyok rövi­den elmondani, hogy elvesre akkor, amikor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy év­tizedeken keresztül egyoldalú bevándorlás be­folyásolta bizonvos nem mindig kivánatois irányban a mi közéletünket, akkor, amikor mae'unk is küzködünk itt a munkanélküli­sés'S'el. a bevándorlást elvéére telieteen sza­badnak nem hagyhatjuk a jövendőre sem. És én csak arra kérem a képviselő urakat, is­merjék él, hoírv ezekben a kérdésekben a le­hető legnagyobb kímélettel járunk el, hiszen tudjuk, hogy egy intézkedés, amely nálunk csak a nagy elvi elhatározásból folyó csekély­ség, az illetőbe és családjára nézve súlyos csa­pást jelent, de méltóztassék alárendelni a sze­mérvi érdeket, vagy a személyi kötelékek ér­dekét a naerv, országos érdekeknek. Különösképen felhívom a magyar zsidó-: ság figyelmét erre a kérdésre. Hiszen a ma­gyar zsidóság, hála Istennek, állandóan han­goztatja, hogy elsősorban magyar és csak azután zsidó, s hogy erősebh benne a faji, nemzeti szolidaritás, mint a felekezeti szoli­daritás. Legyenek következetesek magukhoz ebben a kérdésben is és ha arról van szó, hogy a mi közös nasrv magyar hazánk érde­kével szemben áll esetleg egy felekezeti érdek, akkor veeryék elő magukban azt a hazafias ér­zést és álljanak mellénk akkor, amikor a nem­zet és az eg'ész ország érdekeinek megvalósí­tásáról van szó. Ugyanígy vagyunk a, hazárdjátékok elleni küzdelem kérdésevei! Az igen t. képviselő urak egy csoportja ugy fogja, fel a dolgot, hogy mi akkor, amikor bizonyos egyesületek­ben ellenőrizzük a kihágási büntetőtörvény­könyv intézkedéseinek betartását, akkor mi azok ellen az egyesületek ellen akarunk spe­ciálisan eljárni. T. Nemzetgyűlés! A kihágási büntetőtör­vénykönyv kivétel nélkül tiltja a hazárdjáté­kot, (Szilágyi Lajost Kivétel nélkül! Ehhez hozzájárulunk!) sőt a magánlakot sem mente­siti az intézkedések alól, (Szilágyi Lajos: A kaszinókat sem!) miután a 86. § második he­kezdése kimondja, hogy a közönségnek nyitva álló helynek tekintendő az a magánlak is, melybe azon célból vezetnek be egyéneket, hogy ott hazárdjátékot folytassanak. A hely­zet tehát az, hogy nyilvános helveken — ka­szinókban is — tilos a hazárdjáték. De azt hi­szem, a képviselő urak be fogják látni, hogy akkor, amikor a kihágási büntetőtörvény­könyv a nyilvánosságot, mint egyik krité­riumot állitja fel, a nyilvánosságban lehetnek fokozatok. Mert van olyan egyesület, amely csak egyesületnek nevezi magát, — sok ilyen­nel találkoztunk az utóbbi időben — s oda szabadon mindenki beléphetett. Van azután az egyesületeknek egy másik kategóriája, — s ide, bevallom őszintén, elsősorban a sport­egyesületeket és politikai egyesületeket va­gyok kénytelen sorozni — ahova szintén min­denki beléphet és ahol rendesen örömmel vesz­nek fel r mindenkit. Van azután olyan egyesü­let, — én nem mondom azt, bogy ezekre nem vonatkozik a kihágási bü ntetőí örvény könyv — ahol azonban ez a nyilvánosság mégis sokkal kisebb mértékű, ahol elvégre egy bizonyos körből, mondjuk társadalmi körből, vagy fog­lalkozási körből válogatják az embereket. Egészen hamis kifejezés az, amelyet velem szemben használnak, hogy én az előkelő körö­ket . tekintem kisebb nyilvánossági köröknek. Ez nemcsak a Nemzeti Kaszinóra és a Lipót­városi Kaszinóra vonatkozik; elvégre ha va­laki ujságiró-egyesületet alakit, ahova csak újságíró léphet be, akkor ez egy zártkörű egyesület, amelynek nyilvánossága minden­esetre sokkak kisebb, mint egy olyan egyesü­leté, amely azt mondja, hogy: aki a politiká­mat támogatni akarja, beléphet, — mert sen­kit sem fog elutasítani, aki azt mondja, hogy a politikájával egyetért. Van azután a kihágási büntetőtörvény­könyv szempontjából még esv másik fokozat is. Hiszen végre a hazárdjáték akkor a leg­siilyosabb, ha üzletszerűiéi folyik. Nagy kü­lönbség az, ha egy egyesületben az emberek lefizetik a maguk járulékát és annak ellené­ben játszhatnak bizonyos időn belül, vagy oedig ha pereeiitnális részesedés foro»- fenn. A legsúlyosabb eset az, ha a percentuális ré­szesedés bérbe van adva — ha szabad e triviá­lis kifejezést használnom — ha eay pinkabérlő az egyesület vállalkozója. Kevésbé súlyos eset az ha nincs pinkabérlő, de mégis van u. n. pinka, mégis van percentuális részesedés, ha tehát az egyesület maga van érdekelve abban, hogy maa-as tétekben folyiék a játék,, hogy mentől több pénz maradjon a százalékot fryüjtő kasszában. Ha ezeket a foko7fítokat mi bizonyos fokig követjük a hazárdjáték ellen­őrzése terén, nézetem szerint nem kerülünk ellentétbe a kihágási biintetőtörvénvkönyvvél, de hangsúlyozom hazárdjátékot folytatni nyil­vános helyen Magyarországon nem szabad. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és addig, mig ez a törvény fenáll, én nem is tehetek egye­bet, minthogy a hazárdjátékot üldözöm. Azt mondja Vázsonvi Vilmos t. képviselő­társam egy november hó 23-án tartott beszé­dében, hogy a belügyminister a politikai célt szolgáló társaskörök ellen alattomos hadjára­tot indít. Azóta volt alkalmam személvesen is beszélni vele; ő és pártia abban a felfogásban van. hogy én a demokrata körök ellen indítok hadjáratot, (fi-aal Gaston: A demokraták ne kártyázzanak!) Hogy ez mennyire távol áll tőlem, azt azzal is kívánom igazolni, hoe-y ezek az intézkedé c ek rendesen az u, n. razzia feljelentéseken alapulnak. De Jönnek névtelen feljelentések is. vasv jönnek feliül intések olyanoktól, akik a felelősséget vállalják érte, sőt a leers'yakoribb eset. hoarv a sajtó siet ebben a mi rendelkezésünkre, mert jóformán hétről­hétre találok a sajtóban cikkeket, melvek ilyen hazárdjáték-tanyákat lelepleznek. Ezeket NAPLÖ. xxx VII. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom