Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-477

i nemzetgyűlés 477. ülése 1925. évi december hó 3-án, csütörtökön. 211 megállapításomra a kereskedelemügyi ministeriumnak az 1925. év I félévi statisztikája vezet — s ha azt látjuk, hogy Franciaország a német ipari vállalatoknak pl. határozott előnyöket biztosított, lehetetlen elkénzelnünk azt, hogy ők itt gazdasági politikát csináltak volna, egész kétségtelen, hogy Németországnak ezeket az előnyöket csak magasabb dinlomáeiai okoknál fogva igyekeztek biztosítani. És mi lehetett ez a magasabb dinlomáeiai ok? Ez a szerződés mintegy 300 tételből áll s több mint 1000 cikk szerénél benne, amelyek mmdeeyik luxuscikk s még tévedésből se került bele egy olyan cikk, amely tömegszükséglet tárgyát képezhetné: ezeknél mérsékelték a vámot olyan mértékben, bogy ez a vámmérséklés nem csak szakitást jelent kereskedplmi nolitikánk eddigi irányával, hanem szinte válsággal fenyegeti azokat az iüari vállalatokat, amelyek e cikkek termelése tekintetében érdekelve vannak, Fnnek szükségképeni következménye lesz majd az. hogy énen a cseh és osztrák kereskedelmi tárgvalásnál fogják kívánni hogy azoknál a cikkeknél, amelyekben ezek az államok érdekelve vannak, amely cikkek a tömegek szükségleteinek fedezésére szolgálnak, legalább is hasonló, ha nem nagyobb mértékű vámmérséklést vigyünk keresztül. Elnök; Figvelmeztetem a kénviselő urat, hogy a Ház több tagiának hozzám juttatott kivánsáca az. hogy Matlekovics Sándor temetésén részt vehessen. A képviselő urnák a házszabályok értelmében még egy negyed órái a van hátra beszéde megtartására. A kénviselő urnák ez a 15 percteljesen rendelkezésére fog állni, de figyelmeztetem, hogy beszédét 5 perc múlva, amennyiben nem méltóztatik befejezni, meg fogom szakítani és szünetet rendelek el. Szünet után a képviselő urnák módja lesz ... "Rogy» János: Öt perc múlva befejezem beszédem- (Heh'eslés.) E°*ész világos, hogv Franciaország dinlomáemi colokat követett egész világos és kétségbevo^hatatlami hogv Franciaország azt akarta elérni, ho<rv mi kénvteleriek legyünk törnegszükséeletet képező cikkekre nézve hasonló vámmérséklést vinni keresőül, hoo*v ezáltal a mnorvar ip^n termelést súl

vos válságba hozzuk. E^ész világosan vonható le az a konzekvencia, hogv ebben a szerződésben az a tendencia van benne, hogy Magyarország inarrhg tönkretétessék, s olyan válságos helyzetbe keT"l-iön, hogy az ipari válságból folvó munkanélküliség szociális bajokat eredményezzen, Magvarorszáírót hatalmi és nemzeti szempontból korrumnália, gvenffitse és mindern elkmsé^es tendenciáik kiszel "-áltassa. (Ugy vcm.[ Ugn van! a baloldalon. — Eïïenmondások a jobboldalon.) Nekünk azonban azzal is számolnunk kell akkor, amikor itt az iparról van szó. hogy mi nemcsak ipari, de mezőgazd^sáo'i allamokVal is fogunk kereskedelmi szerződést kötni, (^eck Lajos: A románokká] és a ingoszlávnkkal!) Azzal, ho<?v Franciaországnak odadobtuk ezeket a cikkeket és lehetővé MrHik e szerződés melletti érvelésüket, megszüntettük a mi kereskedelmi vámtarifánknak azt a Jelentőségét, amelyet több izbeu emeltek volt itt ki. TTovanis me^álapittatott, bno-v az eerves vámtételek negoeiáció alapját kell, hosry képezzék a kereskedelmi tárgyalásoknál, hogv ne°*ociációs alapon a mi mezőgazdasági termelésünk számára minél előHh piacot érhessünk el. Ha tehát az íp^ri államokkal szemben így kijátszották tőlünk a "négociâmes alapot, akkor félelemmel és aggálylyal kell gondolnunk arra az esetre, ha mi olyan mezőgazdasági államokkal kötünk kereskedelmi szerződést, ahol a mezőgazdaság fejlett állapotban van, amellyel szemben épen a francia kereskedelmi szerződésben vesztettük el az atout-t, mert mezőgazdasági téren leszünk kénytelenek ezeknek az államoknak engedményeket tenni. De még egv nagy kifogásom volna ez ellen a kereskedelmi szerződés ellen, amelv tisztán diplomáciai jellegű. (Mozgás.) Gondolnunk kell arra, hogy milyen sokáig tartott Olaszországgal a kereskedelmi tárgvalás, pedig ott csupán 45 tételről volt szó. Gondolnunk kell az Angliával folytatott tárgyalásra! Aki ismeri a kereskedelmi szerződések formáját és tudja, hogy ez a szerződés 8 nap alatt jött létre, kell hogy azt a kérdést vesse fel^ magának, hogv ezek után hinni fog.ía-e valaha is Olaszországban valaki, hogy nálunk ol a-^barát kormányzat van, hinni fogja-e Angliában valaki azt, hogy nálunk angolbarát a kormányzat, mert nálunk csak egy ténvre izéli reámutatni, erre a szerződésre és mindenki azt fogja mondani, hogy itt abszolút franciabarát politika folyik, amire azonban sem a múlt tapasztalatai, sem a koncepció, sem a diplomáciai belátás alapján semmiféle alap nincs. Ez a szerződés bennünket diplomáciailag a legnagyobb mértékben kompromitál. Ez a szerződés lehetetlenné teszi számunkra a helyes, a komoly orientációt, megnehezíti, hogy Kómába, s Rómán át Angliába jussunk s felépítsük azt a nagy diplomáciai szövetséghálózatot, entente-megértési hálózatot, amely megértési hálózat kénezheti egyedüli alapját a magyarság nemzetközi erejének, Magyarország helyes elhelyezkedésének az európai államok sorában. (Zsirkay János: Őszinte beszéd!) Mindennek ellenére, szem előtt tartom azokat a nagy gazdasági eredményeket, amelyeket kereskedelmi politikánk elért, (Zs'rkay János: Csak szépségflastromokD amelyeknek külpolitikai, nemzetközi jelentőségét lebecsülni nem lehet, — nem lehet eltagadni azt a nemzetközi értéket, amelyet a kormányzat kontinuitása, jelent — melyet gróf Bethlen István bölcseségének, elasztikus és plasztikus politikájának köszönhetünk s épen ezért bizalommal viseltetve a kormány iránt, a külügyi költségvetést elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon. — Nagy zaj a baloldalon. — Felkiáltások: HallaHan! — Hegymegi-Kiss Pál: Ezt nem vártuk volna!) Elnök: Az ülést 3

ÍS óráig felfüggesztem. (Szünet után.) fAz elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik"! . Perlaki György jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Nemzetgyűlés ! Bogya János igen t. képviselőtársam a délelőtti ülés folyamán valóságos ditirambusokat zengett Olaszország diktátorának, Mussolininek abból az alkalomból, hogy sikerült neki Amerikában kedvező pénzügyi egyezséget létesíteni. Ebből a kedvező pénzügyi egyezségből azután Bogya t. képviselőtársam arra következtetett, hogy az olasz orientáció reánk nézve haszonnal járna, mert hiszen Mussolini pénzügyi és gazdasági kérdésekben külpolitikai sikereket aratott, és az amerikai bankárok, az amerikai pénzügyi körök Mussolininak meglehetős nagy