Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-477

192 A nemzetgyűlés 477. ülése 1925. évi december hó 3-án, csütörtökön. vaktól! — Pakots József: Az nem volt demokrácia! — Bell Miklós: Mi volt? Károlyi csak • demokrata voitt*), amikor itt nagy demokrácia volt, s a szocialisták is mindenesetre befolyást gyakoroltak az ügyek vitelére és az akkori időben Magyarországon mindenesetre fajsúlyánál és azt hiszem számarányánál mindenesetre nagyobb szerepre jutott a zsidóság. És mégis mit láttunk! Az a demokratikus külföld igen nyugodtan tűrte azt, hogy Magyarországot szétdarabolják (Ugy van! a középen.) s annak a nagy külföldi zsidóságnak — amely mindig láthatta, hogy itt Magyarországon nincs üldözés, — legalább is akkor azt hiszem nem állíthatta senki, hogy üldözés lett volna ós hogy itt jólmegy a zsidóságnak — befolyását ugyancsak nem láttuk akkor, amikor Magyarországon az ügyek odafejlődtek, hogy proletárdiktatúra lett. De annak a nagy demokratikus külföldnek báláját nem láttuk a történelemben akkor sem, amikor a világháború előtt és alatt érdekköréhez csatolta az orosz cári birodalmat s akkor, amikor neki már nem volt rá szüksége, az első forradalmat nagyon szívesen látta Oroszországban és Oroszország teljes toiikretételéhez a nagy külföldi demokrata államok épen akkor járultak hozzá, amikor Oroszországban a sokszor hírhedtté vált autokrata orosz uralom [ megdőlt vagy meggyengült. Háláról és több eféléről nemzetközi vonatkozásban a közelmúlt tapasztalatai szerint nem igen lehet számítani. Mindenesetre helyesebbnek tartom azt. ha egyedül csak azt nézzük, hogy a mi erőviszonyaink, amelyek ugyan nem nagyok, hogyan állíthatók be nemzetközi viszonylatba ugy, hogy Magyarország integritása, vagy ha nem is teljes integritása, de a mainál mindenesetre életképesebb formája ismét helyreálljon. Hogy ez többek véleménye szerint nem igen érhető el, ha mi a francia befolyást és a francia imperialista irányzatot akarjuk követni, ha mi egyáltalában azt hisszük, hogy a közeljövőben olyan alakulat állhat elő, amely indokolttá teszi, hogy Magyarország egy kifejezetten franciabarát politikára legyen kapható. Azt Hiszem, hogy Magyarország jövője valószínűleg a másik irányzat erősödéséhez van kötve és hogy Magyarország a másik irányzattól többot várhat. Vagyis Magyarország érdeke nem igen egyeztethető össze a francia barátsággal, sőt azzal sem, amelyet a francia pénzzel is kitartott szomszédainkkal, igy az összes szomszédaink közül elsősorban szerény véleményem szerint a csehekkel való barátkozás idézhetne elő, hanem nekünk mindenesetre inkább ott kell kapcsolatokat keresnünk, ahová a francia tervek nem értek el. Épen azért részemről külpolitikai szempontból igen helytelennek tartottam azokat a támadásokat, amelyek itt a nemzetgyűlésen Mussolini kitüntetésével kapcsolatban elhangzottak. Én azt hiszem, hogy a jövő fejlődése szempontjából nagyon megnehezítik a szociáldemokraták az általuk is szükségesnek tartott kibékülést a szociáldemokrata és a polgári pártok között, (F. Szabó Géza: Nem akarnak kibékülni!) ha a szocialista pártok teljesen elzárkóznak minden kérdésnek elsősorban olyan szempontból való tárgyalása elől, hogy mindenekelőtt a magyar érdek az irányadó, hogy nem lehet szocialista gravámenek szempontjából olyan nyilatkozatokat tenni, amelyek Magyarországnak ártanak. Vagyis amig a szocialisták nem számolnak azzal, hogv ha ők itten a békés állapotokat komoran óhajtják, akkor a szociáldemokratáknak elsősorban "magyaroknak kell lenniök... (Szeder Ferenc: Engedje meg, hogy ugy csináljuk, ahogy jónak látjuk! Nem fogják diktálni, hogy mi mit csináljunk!) Mnök: Csendet kérek! Farkas Tibor: Igen t képviselőtársam, itt nem diktálásról van szó, hanem arról, hogy belátja-e a szociáldemokrata párt, hogy igenis, a szocialista érdeknél van egy f onto sab b érdek: a magyar érdek (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) és vagy belátja, hogy ebben az irányban kell cselekednie, vagy nem látja be, vagy hangoztatja azt, hogy elsősorban a szociáldemokrata érdek a fontos, de akkor el lehet készülve a szociáldemokrata párt, még pedig elsősorban a magyar szociáldemokrata párt arra, hogy szemközt találja magával mindazokat, akíünek ezzel szemben a magyar érdek a fontos. Tehát nem szabad mindig az osztályérdeket hangoztatni. (Szeder Ferenc: Csakhogy mi nem akarjuk ezt a kettőt szétválasztani, ahogy az urak szeretnék!) Elnök: Szeder ierene képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Egy hang a jobboldalon: Azért, hogy szociáldemokraták, lehetnének magyarok is! Magyarul beszélnek, de nem magyarul éreznek! — Pintér László közbeszól.) 1 inter képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Szeder Ferenc közbeszól.) Szeder Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani !) (Pintér László közbeszói.) Pintér képviselő urat szintén rendreutasítom. (Fintér László: ü akar kitanítani engem a magyarságra! Pintér László képviselő urat másodszor is rendreutasítom! (Szeder Ferenc közbeszól.) Szeder Ferenc képviesiő urat másodszor is rendreutasítom! Méltóztassék a házszabályok értelmében a közbeszólásoktól tartózkodni! Farkas Tibor: A szociáldemokrata párt szónoka egy másik kérdést is érintett, Ez abban áll, hogy a marseillei szocialista világkongresszuson szóba hozta egy orosz szocialista azt, hogy a magyar és az orosz kormány katonai szerződést ietesit, vagy legalább is katonai szövetkezés alapjairól van szó. Hogy ez a kérdés plauzibilis-e vagy nem, ezt én mindenkinek belátására bizom, egyet azonban kénytelen vagyok megjegyezni. Azt hiszem, hogy ha tisztán elméleti alapon nézzük a kérdési, — mert gyakorlatban nem hiszem, hogy a múltban felmerült volna — akkor kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ha Magyarország boldogulása, Magyarország integritása attól függne, hogy a magyar kormány közös akcióra hajlandó-e az orosz szovjet hadseregével, én azt hiszem, hogy igazi magyar ember nem tehetne szemrehányást a kormánynak, hogy akkor, amikor más eszköz nem mutatkoznék lehetségesnek, ezt az eszközt megragadná és ezen eszköz visszautasítása által nem ásná meg Magyarország sírját. Mindenesetre nem tartom diplomatikusnak, nem tartom Magyarország szempontjából kívánatosnak, hogy ezt a kérdést olyan beállításban tárgyaljuk, mint ez a tegnapi felszólalás alkalmával tárgyaltatott. Én azt hiszem, — és már röviden jeleztem a múltban, amikor épen az orosz szerződés szükségességét hangoztattam — hogy nekünk nem lehet elzárkóznunk, nem lehet struccpolitikát csinánlunk és nekünk seinmiesetre sem szabad kényesebbeknek lennünk, mint amilyenek a németek. Semmiesetre sem tartom kívánatosnak, hogy

T amikor minket itt a szomszédban minden oldalról tűzfészek vesz körül, ne törekedjünk a mindenkori állapotokról helyes képet és tudást szerezni. Hiszen a külpolitikában minden képviselő megtalál-