Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-476

A nemzetgyűlés 476. ülése 1925. alakjában itt van. Egészen röviden bátor leszek az-eredményt ismertetni. A gyöngyösi 4 millió koronával kapcsolatosan, tehát a kiutalt vagy kilátásba helyezett építési segély után kontemplált 2 ezrelékkel kapcsolatban, legyen szabad megállapítanom a következőket. Először : téved a t. interpelláló képviselő ur abban, hogy ezzel az üggyel a LÁB-nak valami köze volna- Ez teljesen a lakásépítési ministeri bizottsághoz tartozik. (Mozgás a balközé/oen.) Ez nem lényeges különbség, de a tényálladék teljességéhez szükséges ezt megjegyeznem. Másodszor azt kell keresni, vájjon tényleg kirovatik-e kötelező vagy nem kötelező módon egy ilyen 2 ezrelékes járulék és vájjon ennek a kirovásnak, ha tényleg megtörtént, van-e valami törvényes alapja. Ez. gondolom lényege a kérdésnek. (Ugy van! a baloldalon.) Meg kell állapitanom, hogy ilyen 2 ezrelékes kirovás tényleg megtörtént 1923-tól egészen 1925 derekáig, tehát az alatt az időtartam alatt, amíg az államkincstár rendelkezésünkre bocsátott vidéki kislakásépitésre bizonyos hitelösszeget. A második kérdés az, vájjon kötelezően rovatott-e ki ez a 2 ezrelékes járulék? Megállapíthatom, hogy nem kötelező módon rovatott ki, ellenben természetes, hogy a segélyalap' kezelősége, amely a, 2 ezrelék bevételre számítolt, lehetőleg iparkodott az ezrelékeknek megfelelő összegeket behajtani. (Zaj a balközépen és a baloldalon. — Gaal Gaston: Ez a bürokratikus rendszer! Ezt a rendszert ki keh\ gyilkolni ebből az országból minister ur ! — Zaj. — Elnök csenget.) Nagyon kérem az igen t. képviselő urat, hogy mivel most én rajzolom meg a képet, méltóztassék megvárni, míg az összes vonásokat és az összes színeket f elhordta m a kartonlapra. A fundamentális kérdés ezek mellett az, vájjon van-e_ valami törvényes alapja egy ilyen karitativ járulék kirovásának. Engem ez a kérdés érdekelt legjobban. A jelentés hivatkozik a törvényes alap megállapítása dolgában a m. kir. kereskedelemügyi minister ur által a közszállitásokat szabályozó törvények alapján 1911. évben 28.735 szám alatt kiadott és azonkívül 32. vagy 92. — nem jól látom a számot — de inkább 32.097/1921. vagy 1924. szám alatt megújított rendeletére^ amelyben kimondja, hogy vállalati utón végrehajtandó középitkezési munkákra és az azokkal kapcsolatos szállításokra vonatkozó általános feltételek között a 25. §. 78. pontja kimondja, hogy a megfelelő rendelkezéssel jótékony alapok javára engedélyezett V* százalékot, tehát 25 ezreléket meghaladó levonáson kivül egyéb le nem vonható. Beszereztettem magát a kereskedelemügyi ministeri rendeletet is, amely a közszállitásokra vonatkozik. Tényleg ennek 25. §-ában a 78. pont intézkedik a közszállitásoknál, illetőleg az építkezéseknél folyósítandó részletek folyósításának^ módozatairól. Ez a szakasz a következőket mondja (olvassa) : „A tízezer koronát meghaladó felülvizsgálati részlet helyett a vállalkozó óvadékképes értékpapírokat tehet le. A felülvizsgálatnál levont összegek, illetőleg azok helyett letétbe helyezett értékpapírok a végjárandósággal együtt adandók ki. A részletfizetésekből — tehát azon összegekből, amelyek az.államkincstárbólfolyósitta ttak ~ az előbb emiitetteken, továbbá az anyagokra és berendezésekre esetleg nyújtott előlegek törlesztési részletein, valamint a külön szabályrendelettel jótékony vagy segélyalap javára engedélyezett, de V*°/o-ot meg nem haladható levonáson kivül, az 57. pontban tárgyalt eset kivételével, egyéb levonásnak helye nincs.'' Kénytelen voltam megállapítani, hogy tehát a kereskedelemügyi ministerium által 1911-ben kibocsátott, 1921-ben vagy 1924-ben megújított ! NAPLÓ. XXXVII. évi december hó 2-án, szerdán. 1^5 általános rendelet alapján tényleg meg van adva a törvényes lehetőség arra,.. . (Zaj a balközépen és a baloldalon. — Gaal Gaston : Hol á törvényes bázis? — Kiss Menyhért : Ez rendelet!. Hol a törvény ? ! — Gaal Gaston : Mi Jussa van a ministeriumnak ilyen rendeletet kiadni % Ulain Ferenc : Ez nem közszállitás, ez kölcsön ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek! (Eckhardt Tibor : Rossz ügyet védelmez minister ur !) Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Én nem mondtam, hogy ez a törvény, hanem azt, hogy a közszállitásokról szóló törvény alapján adta ki ezt a rendeletet annak idején a kereskedelemügyi minister ur. (Gaal Gaston : Törvénytelenül!) A törvény alapján! Hogy a kereskedelemügyi minister ur rendelete megfelel-e a törvény rendelkezéseinek vagy nem, ezt a kérdést — megvallom őszintén .— nem bíráltam el, mert megbíztam benne, hogy megfelel a törvénynek, nem tételeztem fel, hogy törvénytelen rendeletet adott volna ki a kereskedelemügyi minister ur. Ennek következtében a törvényes bázisa egy ilyen segélyjárulék nem kötelező kirovásának nézetem szerint megvan. (Ellenmondások a balközépen. — Ulain Ferenc : Kölcsönről van szó, nem közszállitásról!) Az - mondatik, hogy itt tulaj donképen nem közszállitásról van szó. A kislakásépitési akciók nagyjában olyan módon .folytattattak le, hogy az illető község vagy város kapott az államtól egy segélyösszeget, amelyhez természetesen a maga részéről is hozzá kellett járulnia, mert hiszen állami hitelből nem tudtunk annyit rendelkezésre adni, amennyiből ott a tervezett építkezéseket le lehetett volna bonyolitani. Igáz, hogy ezek a kölcsönösszegek, illetőleg az összegek erejéig épített objektumok pro rata, tehát addig az értékig, ameddig a rendelkezésre .bocsátott hitel terjedt, Ham tulajdonába mentek át, nem mint kölcsönösszegek szerepelnek, hanem tényleg egy előirt, felülvizsgált, szigorúan lebonyolítandó építési vállalat céljára, megkönnyítésére valók ... (Zaj a balközépen. — Östör József : Nagyon komplikált ! — Eckhardt Tibor: Nehéz megmagyarázni! Nem hiszem !) Le vagyok sújtva, hogy Eckhardt t. képviselőtársam, mielőtt még mondatom második felét meghallgatni méltóztatnék, már kijelenti, hogy nem hiszi el. Nagyon sajnálom, mert hiszen ilyen módon teljesen lehetetlenné válik kölcsönösen a tárgyalás, hiszen ha én arra az álláspontra helyezkedem, hogy t. Eckhardt képviselőtársamnak félmondatát sem hiszem el, akkor nyilvánvalóan azt, amit most méltóztatott kijelenteni, hogy nekem nem hiszi el, szintén nem fogom elhinni. (Élénk derültség a jobboldalon.) A másik kérdés az. vaj ion egy ilyen segélyalapnak létesítése egyáltalában indokolt-e^ vagy nem. A cél, amely megjelöltetett a segélyalap létesítésénél, a következő volt. A ministeri biztosságnál, gondolom, csak 14 kinevezett, tehát rendes tisztviselői állásban lévő munkaerő dolgozott, azonkívül 40—45 nemtisztviselő, B-listákró! és menekültek közül ilyen segédmunkára behívott munkaerő. Méltóztassék azt figyelembe venni, hogy ezek nagyon szegény menekültek voltak. (Lendvai István: Nem minden menekült szegény ! — Eckhardt Tibor : Steinmetz ! —. Gaal Gaszton : Fizetést kaptak ? — Halljuk ! Halljuk !) Még olyan szintájra sem voltak emelve a tisztviselői fizetések, vagy pedig a segédmunkaerők díjazásai, hogy ha valamelyiknek családjában előfordul valami hirtelen baj, betegség, haláleset vagy bármi más, akkor valóságos katasztrófába ne sodródjék az illető család. Ez vezette tehát a ministeri biztosságot akkor, amikor törvényes felhatalmazás alapján ilyen esetekben azt a kétezrelékes járulék kirovást eszközölte, anélkül azonban, hogy ezt kötelezővé tette volna. (Zaj a 26