Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-476
182 À nemzetgyűlés 476. ülése 1925. évi december hó 2-án, szerdán, dobni : ezt olyan nehéz és szomorú # helyzetnek tartom, hogy a magyar nincstelenek és földmunkások nem érdemlik meg egy katholikus püspöktől ezt, mert ilyen körülmények között nem tudják nyugodtan ezeket a földeket megmunkálni. Ami a minister urnák azt a nyilatkozatát illeti, hogy az a bizonyos 3000 sz. ministerelnöki rendelet, amelynek értelmében ezeknek az ötven holdon aluli kisbérlőknek jogukban van aranykoronában fizetni buzavaluta helyett, a minister úrra nem kötelező, nem tudom, hogy milyen véleménye van ezzel szemben a minister ur kollegája, Mayer János minister ur, aki a nemzetgyűlés szine előtt két alkalommal is kijelentette, hogy ez a kedvezmény igenis, a kisembereknek adatott meg és hogy minden Ötven holdon aluli kiübérlőnek jár ez a kedvezmény. így tehát a püspökleilei uradalom sem képez ebben a tekintetben kivételt. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből egy perc van hátra, méltóztassék beszédét befejezni. Kiss Menyhért : Az, amit az igen t. minister ur válasza legvégén a szerződés elkészitésére vonatkozólag mond, hogy azért 137 mázsa és 20 kgr. búza volt megállapítva, felment engem az erre adandó választól és a nemzetgyűlés birálatára bizom, vájjon ezeket a szerződéseket olcsón vagy drágán készitették-e el. Mindezek után, mivel a minister ur nem nyugtatott meg engemet abban a tekintetben, hogy élni fog felügyeleti jogával és rá fogja kényszeríteni a püspök urat arra, hogy ezeket a kisbérlőket bérleteikben meghagyja, válaszát nem vehetem tudomásul. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kultuszminister ur Kiss Menyhért képviselő ur interpellációjára adott Írásbeli válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felálíani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Lendvai István képviselő ur interpellációja a kormányhoz Petricsevich-Horváth Emil népjóléti államtitkárnak a magyar városoktól szedett karitativ adója tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa) : » Interpelláció a m. kir. kormányhoz. 1. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy Gyöngyös városa az 1924. évben nem kapta meg az újjáépítési kölcsönt mindaddig, amig az összeg 2 ezrelékét be nem fizette a LÁBnak e szervezet karitativ alapja javára, anélkül, hogy erre a várost törvény vagy rendelet kötelezte volna és hogy ezt az összeget a LÁB, kifejezetten Petricsevich-Horváth Emil népjóléti államtitkár kivánságára követelte és hajtotta be? 2. Hogyan szándékozik a m. kir. kormány ezt a nyilvánvalóan zsarolási ügyet elintézni !« Elnök: Lendvai István képviselő urat illeti a szó. Lendvai István : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt írásban benyújtott interpellációm szóbeli indokolására rátérnék, a köteles gondosság és a ténybeli igazság jegyében ki kell jelentenem, hogy interpellációm Írásbeli szövegébe egy jóhiszemű és a lényeget nem érintő tévedés csúszott be. Ugyanis nem ujjáépitési kölcsönről van szó, hanem az állami kislakásépitési akcióról, amellyel kapcsolatban Gyöngyös városát az az injuria érte, amelyet itt szóvá akarok tenni. Ez a lényeget nem érinti. Nem ujjáépitési kölcsönről van tehát szó, de Petricsevich-Horváth Emil báró népjóléti államtitkár úrról mindenesetre szó van és szó lesz. (Derültség.) 1924. év első hónapjában tiz milliárd korona ajánltatott fel nyolc magyar városnak kislakásépítő akcióra. Ebből az összegből 2 milliárd ajánltatott fel egyfelől Gyöngyös városának, amelyet, mint tudjuk, évekkel ezelőtt súlyos katasztrófa ért, ugyancsak 2 milliárd ajánltatott fel Sopron városának, a civitas fidelissimanak, azonkívül egy-egy milliárd a többi hat vidéki városnak. Természetes, hogy mindegyik város örömmel fogadta ezt az ajánlatot. Az is természetes, hogy a legnagyobb örömmel ezt az ajánlatot éppen Gyöngyös városa fogadta, amely az után az óriási tűzvész-katasztrófa után, amely valósággal tönkretette ezt a várost, igazán eminenter elsősorban rászorult arra. hogy az állam kislakásépitési akciójával segítségére jöjjön. Ennek következtében az is természetes hogy Gyöngyös város képviselő testülete, amint azt a 115/VII, sz. ülési jegyzőkönyv bizonyítja, 1924. április 5-én, dr. Puky Árpád polgármester elnökletével tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag hálásan elfogadta ezt az ajánlatot. Nagyon természetes az is, hogy Gyöngyös városa minél előbb szerette volna azt a két milliárd korona kölcsönt megkapni, mert hiszen, mint már emiitettem, valóban rá is volt szorulva és az építkezésre igazán ennek a városnak volt a legnagyobb szüksége. Amikor azonban Gyöngyös városa a maga részéről elkezdte sürgetni a népjóléti ministeriumban, hogy ez a kölcsön ne maradjon most már irott malaszt, hanem minél előbb váljék valósággá, hogy a kölcsönt megkapva, minél előbb épülhessenek fel a állami kislakások Gyöngyös városában, akkor a város legnagyobb meglepetésére ellensürgetéssel találkoztak. Török Gyula ministeri osztálytanácsos ur, aki a múltkori interpellációmban emiitett bolygó kefegyárossal faji rokonságban van, egy telefonbeszélgetés alkalmával azt a felszólitást intézte Gyöngyös városához, hogy haladéktalanul fizessék be a kölcsönül igért 2 milliard korona 2 ezrelékét, tehát 4 millió koronát, mert a mig ezt az összeget meg nem kapják, addig Gyöngyös városa nem számithat az állami kislakásépitési akcióval kapcsolatban kilátásba kelyezett és megígért 2 milliard korona kölcsönre. Nagyon természetes, hogy a város magisztrátusa megdöbbent és érdeklődni kezdett az iránt, hogy micsoda négy millió ez, miféle kötelezettséget akarnak a városra hárítani, mert hiszen sem a város részéről az illetékes szervvel megkötött Írásbeli megállapodásban, sem a megállapodást megelőző szóbeli tárgyalások folyamán soha senki ezt az ezreléki kötelezettséget nem említette. Azonkívül a város magiszrátusa, a polgármester és a város tanácsa egyáltalában nem hallott semmiféle olyan törvényes intézkedésről vagy ministeri rendeletről, amely a kölcsöntkapó városokat ilyen előzetes és ilyen különös kamat fizetésére kötelezné. Természetes, hogy a város polgármestere, dr. Puky Árpád a tanács elé vitte az ügyet, ott meghányták-vetették az egész kérdést, és kimondották, hogy a- négy millió koronát pedig nem adják meg, mert annak kifizetésére utasitó törvényes intézkedést nem ismernek, vagy pedig adjon a népjóléti ministerium erre Írásbeli utasítást. írásbeli utasítás nem érkezett meg, ellenben mire valók a modern technika vivrnányai ? Á tisztelt LÁB., a tisztelt Steimetz és báró Petricsevich-Horváth-féle konzoricum (B. PetricsevichHorváth Emil : Micsoda konzoricum 1) akkor még nem jutott odáig, hogy a modern technikából a rádió intézményét vegye igénybe, de a telefont erőteljesen igénybe vette, mert legközelebb máinem Török Gyula ministeri osztálytanácsos ur, hanem Eberling Béla műszaki tanácsos ur követelte ismételten és nagyon sürgősen Gvöngyös város műszaki tanácsosától és Puky Árpád polgár-