Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-476
172 A nemzetgyűlés 476. ülése 1925. évi december hó 2-án, szerdán. a kisebbségi szerződések megállapítottak. (Halász Mórié : l)e neuünk nincs időnk várni !) A lNtmzetek Szövetsége vaiia.ta ezt a feladatot, (Ugy van! jobbfelöl.) de mindeddig nem tartotta be. A kisebbségi szerződések végrehaj latiansága, a kisebbségeknek Európaszerte tapasztalható elnyomása már olyan mereteket öltött, hogy még a JNemzetek Szövetsége paktumának éneimében is, nevezetesen annak 19. §-a szerint elkövetkezett az az idő, amidőn a fenálló nemzetközi áJapotokat ujabb megvizsgálás tárgyává kell tenni. lia még tovább kerekedik a Nemzetek Szövetségének Tanácsa a kisebbségek jogosult védeime terén, akkor elemi erővel fog előtérbe tolulni a békék revíziójának a lelkekben élő követelése. (Ugy van! jobbfelől.) Nem én mondom ezt csupán, és nem az e.nyomott kisebbségek mondják csupán, hanem naprólnapra szaporodnak a többségek soraiban is azok, akik belátják azt, hogy nincs megvalósítva a Nemzetek Szövetsége paktumának bevezetésében felállított az a követelmény, hogy a szervezett népek egymás közötti érintkezésében az igazságnak uralma és a szerződéses kötelezettségek lelkiismeretes tiszteletbentartása legyen biztosítva. Siessen tehát a Nemzetek Szövetsége, hogy megnyugtassa a kisebbségeket azáltal, hogy panaszaik orvoslására utat nyit, mert ha még továbbra is késedelmeskedik, elkerülhetetlen a békekötések revíziója, mert követelni fogja ezt a tudatra ébredt világ-közvélemény. (Ugy van! Ugy van! Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Ha pedig áttérek a revízió kérdésére, akkor meg kell állapítanom„azt, hogy a revíziónak kettős irányúnak kell lennie: egyfelől ki kell terjednie maguknak a békéknek revíziójára, másfelől ki keli terjednie a Nemzetek Szövetsége alapokmányának, az u. n. paktumnak reformjára. Ami a békék revízióját illeti, erre a kérdésre részletesen ezúttal nem akarok kiterjeszkedni mert ezt némileg idő előttinek tartom. csupán egy alapelvet kívánok hangoztatni, amely szerint kell annak idején a revíziónak irányulnia. A békéknek eredendő bűne az, hogy nem a népek határoztak a maguk sorsa felett, (Ugy van! jobbfelől.) hanem némely túlhatalmas politikus erőszakolta rá a világra a maga aKaratát. (ügy van! Ugy van! jobbfelől. — Maiász Móric: A párizsi Grand Orient!) Figyelmen kívül hagyták a békekötésnél azt a tiialmat, hogy nem szabad területeket egyik államtól a másikhoz áttologatni az érdekelt nép, az érdekeit lakosság akarata és érdekei ellenére. A revíziónak sem lehet tehát más az alapeszméje, mint a népek önrendelkezésének Wilson által hangoztatott az a princípiuma, hogy területi és szuverenitási kérdéseket csak az azok által közvetlenül érdekelt nep szabadakarati elhatározása szerint kell és szabad megoldani. (Bogya János: Akkor hamar visszaállna Magyarország területi integritása! — Halász Móric: Ez is csak maszlag volt akkor is, most is az marad! — Szakács Andor: Egy év múlva, amikor már megvertek bennünket, persze hogy maszlag! Egy évvel előbb kellett volna elfogadni!) Ez az a pozitív elv, amelynek alapjára kell helyeznünk a békék revízióját. Ezzel szemben áll egy negativ elv, amelynek alapjára nem szabad helyezni a békéket, és ez a negatív elv az hogy nem szabad egyoldalulag megállapítani a háborús bűnösséget, {Ugy van! juübjetőuj és nem szaüad enneK az eg>oidalu megállapításnak alapjára üun L etés gyanánt feiepitem a ueüeneii epuietet. {Ugy van! Ugy va.J. jobbfelől.) Ami az u. n. paütunmak, azaz a Nemzetek Szövetsége aiapokmanyánaK revízióját ligeti, ezzel a revízióval azt Keli elérnünk, hogy a isemzetek Szövetsége váljék azzá, amivé lenni nivatasa: legyen szabad nemzetei szaüad egyesülése, {ugy van! joobfeiőu.) Mindez iaeig a iNemzetek Szövetsége nem voit egyéb, mint a világháborúban győztes nemzetek egyoiuaiu érdeksziövetkezete, (jùLUStiar Károly: világielosztási szindikátus! —'• Ugy van! jobbfelől és a Középen) ameiy feiadatánaK mmdenKor a^t tartotta, és sajnos, nagy részben meg ma is azt tartja, hogy azt a világrendet, amelyet háborús psychosis ban, tudatlanul és elsietve az erőszak megteremtett, mereven konzerválja. JÜnneK. a merev kunzervaiasnaK szolgálatában an a paKiuin számos liite^iieuefee. xuzt a otíizaiot szolgaija, a Papuan eg^uctUöU&agi iLiauíiUiaja, amei^n^ü. eiicmieuen a i\ eingebe is. ö^óvuLSefee éxuenixcges neruosenDen CSUK. egynanguiag üoziiat Uatarozatot, ami uiagyaiiii iblol"uitva azt jelenti, hogy a nagy- vagy a kisenlente bari-Uoiy tetgjci i-iiiiiueii.j3.oi.'+ UJ.G^UH.CÍUUJ.^ u/.uatja egyszerű, negatív szavazatával oiyan ualaiozai megij.ozaiai.at , ameiy nem egyezj-u. meg az o érdekeivel. Uia.asz Móric: Uoiuokxaaivus lorma! — Megyinegi-jtviss Fái: Ennek semmi Jioze a demoiiiüCiaiiuz! j_verdezze nicg a sz,ui±uKOt!) Ugyanezt a ceit szolgaija a nirüedt 10. V-ba iktatott örök vaitoznatauansági parancs, amely burüoit kifejezesenDen azt állapítja meg, hogy a párizsi békék által megállapított birtOKaiioinanyt sona ujjai éiinteni nom s^auad. 'íermesz-fctesen eieiett a naivság letett a történelem kereke, amely nem áll, nanem forog, eiöbb-ustofob napirendié fog térni., (Ugy* van! Ugy van! a jooboida^on és a közepe.,.) Ugyanennek a mentalitásnak áll szolgalatában a Tanács egyoldalú szervezete, a Tanács túlhatalmassága a közgyűléssel szemben és egyáltalában a paktumnak igen számos olyan intézkedése, ameiy végeredményben mind abban csúcsosodik ki, hogy a párizsi békék által teremtett helyzet haszonélvezete a gyozoK javára perpetuáltassek. (Halász Móric: Biztosítás!) A Nemzetek Szövetsége paktumának mindezeket a szakaszait reformálni és revideálni kell. Ez azonban nem elegendő. Mindezeken kívül szót kell adni a Nemzetek Szövetségében maguknak a népeknek is. (Ugy van! Ugy van! a jobboíadlon és a középen.) Még ha a revízió során az elv emelkednék is érvényre, hogy a Nemzetek Szövetségének végrehajtó hatalma ezután is a kormányok kezében maradjon, még akkor is szervesen ki kell egészíteni a Nemzetek Szövetségét a népek kiküldötteiből alakult — mondjuk — viíágparlamenttel. A Nemzetek Szövetsége ugyanis eddig csak a kormányok szövetsége volt, a népek élő lelkiismeretének megszólaltatására alkalmas orgánum, azonban mindez ideig nincsen. (Bogya János: Megállapítást nyert, hogy a népszövetség politikai testület!) Az ekképen megreformált Nemzetek Szövetsége tartósan és eredményesen szolgálhatná az emberiség egyetemes nagy érdekeit, a nemzetközi megértés szent eszméjét ^ és a háború kiküszöbölésének nagy gondolatát. Ha ekképen volna megszervezve és megreformálva a Nemzetek Szövetsége, akkor a világ nem
