Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-475

122 A nemzetgyűlés 4.75. ülése 1925. már nagy ipari város és ahol a munkaügyi biróságnak igen komoly forgalma van, összesen egy munkaügyi biró van, aki egyéb munkákkal anynyira el van halmozva, hogy a folytatólagos tárgyalásokat szintén csak hónapokkal később tudja kitűzni. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) évi december hó 1-én, kedden. alakulhatna ki, épugy mint megvan az egységes .-jogszolgáltatás a törvényszéken.. A Curia a mai viszonyok között annyira távol áll a munkaügyek tömegétől, tehát a való élettől is, hogy hozzott már olyan határozatot is, mely szerint a szolgálati szerződésnek egyik legfőbb pontjáról a munkaidőről kimondotta azt: hogy egyoldalúan, az alkalmazott hozzájárulása nélkül is megváltoztatható, holott a munkabérszerződésnek két legkardinálisabb pontja a munkabér és a munkaidő, mely mi szerintünk egyoldalúan meg nem változtatható. (Szabó Imre : Egészen természetes !) Ha tehát a munkaügyi biráskodást részben kiterjesztik az összes szolgálati viszonyból eredő ügyekre, felenniük az értékhatárt és a fellebbviteli tanácsot, a fellebbviteli fórumot egységesen átszervezik, akkor az egész jogszolgáltatás egyszerűbb lesz, egyszerűbb lesz a kezelés és az a sók panasz, amellyel munkaügyekkel kapcsolatban annyira ostromolják ma az igazságszolgáltatást, mind meg fog szűnni. Eddig ilyen irányú kéréseinknél, amikor az igazsa gügyminister úrhoz fordultunk — el kell ismernem két izben kaptunk megfelelő intézkedést —iteljesen kielégitő intézkedést azonban eddig nem láttunk. Addig, amig ezeket meg nem kapjuk, a kellő bizalommal nem viselhetem az igazságügyminister ur iránt, s igy a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Herczegh Béla ! Herczegh Béla: T. Nemzetgyűlés! Ez a költségvetés is mutatja, ez a lefolyt vita, hogy a szűkös határok között még mindig nem élhet eléggé normális életet a magyar nemzet. Ha az igazságügyi költségvetést nézem és azt látom, hogy az igazságügyi kiadásoknak 80%-a személyi kiadást jelent, akkor azt kell tartanom, hogy a költségvetés nem dotálhatja eléggé azokat a tételeket amelyeket régebben, a múltban nagyobb mértékben dotálhatott az igazságügyi intézmények továbbfejlesztése érdekében. Sajnos ugyanezt kell megállapítanom abból is, hogy a birák számát még mindig apasztani kénytelen a kormányzat, akkor, amikor ugy az igen t. előadó ur, mint az igazságügy minister ur megállapitotta azt. hogy az ügyforgalom állandóan növekedik, hogy a járásbíróságok ügyforgalma 41, a telekkönyvek ügyforgalma 36%-kal emelkedett, hogy Budapesten csaknem 100°/Vkal emelkedett az ügyforgalom, (Fábián Béla : Az általános eladósodás bizonyítéka!) hogy ugyanakkor már több mint 1200 biróval volt kénytelen a kormányzat a birák számát mérsékelni és még mindig 645 birói állás megszüntetéséről van szó. Méltán aggódhatik az igazságügyminister ur afelett, hogy ezt a nagy ügyforgalmat, hogy fogják a biróságok a redukált bnxű létszámmal lebonyolítani. r Sajnosán kell megállapítanom azt, hogy a perifériákon, a vidéki bíróságoknál máris megállapítható, hogy az ügyforgalom nehezen bonyolítható le, hogy az ügyek túlságosan elhúzódnak épen a lecsökkentett birói létszám miatt. üe ezt a még mindig nem normális életet kell megállapítanom abból a vitából is, amely ma itt lefolyt, amikor egyes képviselőtársaim olyan megjegyzéseket és megállapításokat tettek, amely megjegyzések és megállapítások a háború előtti normális parlamenti viszonyok között lehetetlenek lettek volna. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Amikor Rupert Rezső t. képviselő ur itt a parlament nyilt szine előtt nyiltan elfogultsággal vádolja meg a biróságot, hogy azok i gtalaiml Ítélkeznek ; amikor Propper Sándor t. képviselő ur a birák titkos társaságokba való beszervezéséről beszél és ' ugy állítja be a dolgot, mintha itt egy maffia Az is nagy hiba a munkaügyi bíráskodásnál, hogy nem egységes, csupán a kereskedők és az iparosok alkalmazottai tartoznak a munkaügyi biróság Ítélkezése alá. más irodai alkalmazottaknál vagy egyesületek alkalmazottainak szolgálati perei pedig a rendes bírósághoz tartoznak. Ennek az intézkedésnek, illetve ennek a hiánynak következménye az, hogy az anyagi jogszabályokat nem alkalmazzák egységesen. Ezen szerintünk sürgős-én segíteni kell és a munkaügyi biráskodást a szolgálati viszonyból eredő összes perekre ki kell terjeszteni. A munkaügyi perekben megítélt követeléseknél azután a behajtás nehézségei kezdődnek. Például az utóbbi időben olyan gyakori kényszeregyezségeknél, bár a végrehajtó biróságok elismerték azt, hogy az alkalmazotti követeléseket végrehajtási utón be kell hajtani, mégis igen súlyos nehézségek vannak, mert az árveréseketa törvényszék felfüggeszti. A kényszeregyezségi rendelet 22. §-a értelmében a vagyonfelügyelő az alkalmazotti követeléseket kiegyenliteni, vagy ha per alatt állanak, biztositani köteles, eddig azonban csak egyetlenegy esetben intézkedett megfelelően a vagyonfelügyelő és a törvényszék számtalan kérvényre nem hozott megfelelő intézkedést. Ez az egyetlenegy eset is a sajókondói kőszénbánya esete volt, ahol is a vagyonfelügyelő dr. Bródy Ernő volt, akiben megfelelő szociális érzék megvolt ahoz, hogy az alkalmazotti követeléseket kiegyenlítse. A végrehajtásnál a törvényszék rendszerint a vagyonfelügyelőtől kér véleményt a behajtásra vonatkozólag. Ennél a kérdésnél meg kell említenem azt, hogy arra való tekintettel, hogy a a kényszeregyezségi rendelet reform alatt van, e tekintetben már sürgősen intézkedni kell és ezért megkérdeztük azt, hogy arra az ankétre, amelyet a kényszeregyezség ügyében összehívtak, az alkalmazotti szervezetek képviselete miért nem volt meghiva ! (Kothenstein Mór : A fennálló rendszer miatt !) E tekintetben mindenesetre egészen sürgősen intézkedni kell, mert tömegesen van megszolgált fizetés, amelyet behajtani nem lehet, ugyanakkor, amikor a vagyonfelügyelőnek például egy esetben 500 milliót utalt ki a törvényszék és amikor ugyanott megszolgált fizetésekre nem talált módot, hogy kiutalhassa ; a munkabérkövetelés előnyös tétel, mégis ennek érvényesítését valósággal tervszerűen megakadályozzák. Ebbe a kérdésbe is sokkal több szociális megértést kellene belevinni, hogy az a szegény családapa megszolgált béréhez sokkal hamarabb hozzájuthasson. A jogszabályok felfogása sem egyöntetű, mert sok tekintetben más a budapesti, vagy a pestvidéki törvényszék, vagy a tábla, vagy a Curia álláspontja. Jogbizonytalanság és súlyos kezelési zavarok : talán ebbe a mondatba lehet összefoglalni a munkaügyi biráskodást. Az egyedüli segítség mi szerintünk az, hogy a munkaügyi biráskodást teljesen önállóan és egységesen átszervezzék, hogy hozzákapcsolják a munkásbiztositási biráskodást és a legfőbb fellebbviteli bíróságokat a táblát és a Kúriát ugy szervezzék át, hogy csak egy harmadfokú biróság legyen munkaügyekben. Ezáltal a legfőbb fórumon ugyanazon tanácsban fordulnának meg az összes felülvizsgálati ügyek és egységes jogszolgáltatás