Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-475

98 A nemzetgyűlés 475. ülése 1925. napról-napra szaporodó munkatöbbletet feldolgozhatja? Hiszen amint emiitettem, ezek a szociális természetű perek, de sajnos, a bűnözésnek is állandóan igen magas arányszámai is — ma is 35%-kal több rabunk van aránylagosan, mint volt békében, — kérdésessé teszik, hogy ilyen fokozott nagy elfoglaltság mellett lehetséges-e a további redukció! Csak megnyugvással regisztrálhatom e tekintetben ugy a takarékossági bizottságnak, mint a kormánynak azt az álláspontját, amely a további restrinkciót feltételesen fogadja el, és pedig elsősorban ama feltétel mellett, hogy a különleges birói alkalmazások szüksége továbbra is nem merül-e fel. E tekintetben az Országos Földbirtokrendező Bíróságra kell utalnom, amely igen nagyszámú kiváló biró teljes munkaerejét lefoglalja, másodsorban kisebb fontossággal és talán leépülőf élben a lakáshivatal elfoglaltságát. Mindannyian vérbeli jogászok azon az állásponton voltunk és vagyunk, hogy a különleges természetű birói alkalmazás a lehetőség szerint minél inkább elkerülendő (Helyeslés a jobboldalon.), mert a különleges birói alkalmazás a birói presztízsre nézve — legtöbbször át lévén fonva, ez a funkció olyan szempontokkal, amelyek a politikát érintik — a birói talár szempontjából veszedelmes. A külön birói alkalmazás; csak kényszerűség és az igazságügvminister ur is hivatalbalépése alkalmával annak a kívánságának adott kifejezést, hogy ezek a különleges alkalmazások, amennyire csak lehet, fokozatosan leépittessenek. A magam részéről is csak annak a kívánságomnak adhatok kifejezést, hogy ez a leépítés minél gyorsabb tempóban haladjon, mert ismétlem, a birói tekintély, a birói presztízs megkívánja, hogy a bíróság megint a tisztán birói munka felé orienta lódhassék, hogy a birák tisztán ezzel foglalkozzanak. Ha ez bekövetkezik, akkor egészen bizonyos, hogy azok a támadások, amelyek nagyon sok oldalról szeretnék a bíróságot meggyanúsítani — amely gyanúsítások, ismétlem, legtöbbször alaptalanok — végleg eliminalhatok lesznek. A kifejtettek alapján, tekintettel arra, hogy az igazságügyi költségvetésben a legnagyobbmérvü takarékosság mutatkozik, tekintettel továbbá arra az óriási munkára, amelyet az igazságügyi tárcába tartozó tisztviselők kifejtenek, nyugodt lélekkel merem ugy általánosságban mint részleteiben elfogadásra ajánlani a költségvetés XVII. fejezetét. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Az igazságügvminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A költségvetés számszerű adataival ezúttal nem kívánok foglalkozni. Az előadó ur nagyjában ismertette azokat, és a részletes tárgyalásnál lesz még módunk ezekkel foglalkozni. Most foglalkozni akarok az igazságszolgáltatás általános helyzetének ismertetésével, foglalkozni akarok azzal a kérdéssel, hogy mi történt a legutóbbi költségvetés megszavazása óta igazságügyi téren, foglalkozni akarok a mai helyzet megállapításával és foglalkozni akarok azzal, hogy a mai nehézségeket tekintve, mely eszközöket tekintem alkalmasaknak arra, hogy — elismerem — abból a nehéz helyzetből, amelyben az igazságszolgáltatás ebben a pillanatban van, a kivezető utat megtaláljuk. Kérem azonban az igen t. Nemzetgyűlés türelmét ahhoz, hogy mielőtt ennek a nagy feladatnak taglaláévi december hó 1-én, kedden. iStába belemennék, engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy az általános vita során elhangzott egy és más kifogásokra vonatkozóan a magam megjegyzéseit megtegyem. (Halljuk! Halljuk!) Egyes részletkérdésekkel kell itt foglalkoznom és elsősorban Györki Imre igen t. képviselő urnák azzal a kifogásával, hogy ma a büntető ítélkezésben az államfogház és a fogház közötti különbség szinte elenyészett, (Propper Sándor: Nem, a fogház és a fegyház közötti differencia!) — arról is beszélek majd — amennyiben a büntetőtörvénykönyvben államfogházbüntetéssel sújtott bűncselekményre a bíróságok börtönbüntetést szabnak ki. Ez a rendelkezés valószínűleg a büntetőtörvénykönyv 172. §-ában megállapított izgatásra vonatkozik. A bíróságoknak ez a gyakorlata a törvényeknek teljesen megfelel, mert az 1912. évi LXIIL te. 19. §-a (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Az már nincs hatályban !) és az ezt fentartó 1922 : XVII. te. 6. §-a megállapítja és megalapítja a törvényességét annak, hogy a bíróság ekként ítélkezzék. (Rupert Rezső: A törvénynek bölcsnek, jónak és igazságosnak kell lennie! — Szabó Sándor : Korszerűnek! — Rubinek István: Mindenkinek törvénytisztelőnek kell lennie! — Rupert Rezső: Soha sem tiszteltem az embervadászatot!) Igen t. képviselőtársam, a biróság nincs, hivatva arra, hogy a törvények bölcsességét, jóságát és igazságosságát bírálja. A biróság nak tisztán a törvény értelmében és lelkiisme rete szerint kell ítélnie. (Rupert Rezső: A kormány felelősségéről van szó, nem a bíróságról!) Ami pedig azt a kérdést illeti, bölcs-e. jó-e, vagy helyes-e ez, én igenis azt mondom, hogy ez ma még szükséges. Szükséges azért, mert amig a kedélyek a közéletben olyan módon nem csillapodnak le, hogy itt egy békés együttmunkálkodás lehetősége megteremtődjék, (Peidl Gyula: A kormány gondoskodik róla, hogy ez az idő a végtelenségig tartson!), addig igenis szükség van arra, hogy ezek a kivételes intézkedések fentartassanak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Jöjjön be a külföldi tőke, ha a minister ur igy beszél, hogy itt nincs konszolidáció!) Bocsánatot kérek, ez ellen a beállítás ellen tiltakozom. Én nem mondtam azt, hogy nincs konszolidáció. Igenis van konszolidáció. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peidl Gyula: Statáriummal!) Számolni kell azonban azzal a gyűlölködő hangulattal, azzal a gyűlölettel (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: A kormány termeli ezt a gyűlölködő hangulatot!), amellyel ma itt a politikai életben napról-napra találkozunk. (Fábián Béla: Miért nem szüntetik meg! — Horváth Zoltán: Ne gyűlölködjenek! — Rothenstein Mór: A kormány rendezi! — Horváth Zoltán: Gyűlést sem engednek tartani, lapot sem engedélyeznek! — Derültség a jobboldalon. — Zaj. — Horváth Zoltán: Ezért kell statárium! — Szabó Sándor: Két oldalról kell annak a gyűlölködésnek megszűnnie!) Azt a kifogást is felhozta az igen t. képviselő ur, hogy a bűnügyi költségek megállapítása és behajtása tekintetében a bíróságok nem tartják be a szabályokat és nem járnak el törvényszerűen. (Zaj balfelől. — Elnök csenget.) Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ig'enis, a biróság minden időben a vádlott vagyoni bizonyítványának beszerzése után, annak adatai alapján mondja ki behajthatónak vagy behajthatatlannak a bűnügyi költségeket. Ha ezeknek az adatoknak figyelembevétele nélkül be-