Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-464
A nemzetgyűlés 464. ülése 1925. ként nagyon kívánatosnak tartanám, ha az elnökség intézkednék az iránt, hogy a bizottságok elnökei legalább tanulják meg vagy ismerjék a házszabályokat, hogy a házszabályok nem ismerése következtében ne kelljen nekünk képviselőknek törvényhozói kötelességünk teljesítése közben ilyen sérelmeket szenvednünk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Paupera Ferenc képviselő ur szintén a házszabályokhoz kért szót. Paupera Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A mai zárszámadási ülésen a tárgyalás bizalmas jehegünek mondatott ki. (Pikler Emil : Nincs joguk ehhez a házszabáyok értelmében. Csak a szerelem szép titokban. A zárszámadási bizottság tárgyalásának nyilvánosnak kell lennie ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Paupera Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Mondom, a zárszámadási bizottság ülésének tárgyalása bizalmas jellegűnek mondatott ki. Elnöklésem tartama alatt Zeller irodafőigazgató ur hozzám jött és azt kérdezte, hogy bejöhetnek-e képviselők a tárgyalásra. Én azt mondottam, hogy igen. így jött be Farkas Tibor képviselő ur, Szeder Ferenc képviselő ur és Dinich Ödön képviselő ur, akik részt is vettek egy jó ideig a tárgyalásén, később azután, mikor a szónok befejezte beszédét, felhívtam a képviselő urak figyelmét arra, hogy ez a tárgyalás bizalmas jellegűnek nyilváníttatott. Teljesen osztom a felszólaló képviselő uraknak azt a véleményét, hogy ezt a bizalmas tárgyalást nem lehet zárt tárgyalásnak minősíteni. Ha a vita közben ez a szó, hogy »zárt«, elhangzott, akkor ez tévedésen alapult részemről is, (Rothenstein Mór : Ugy látszik, már kioktatták !) ami kiviláglik abból a tényből is, hogy nevezett képviselő urak résztvettek egy ideig a tárgyaláson. (Pikler Emil : Tessék tehát nyilvánosan letárgyalni még egyszer ! •— Platthy György : Ne gargarizáljon ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy a bizottsági elnök urnák nyilatkozata után leszögezhetem, hogy a házszabályok 137. §-a alapján csak két bizottsági ülés nem nyilvános : a mentelmi és külügyi bizottságok ülései, illetve annak albizottsági ülései, minden egyéb bizottsági ülés nyilvános, tehát azon bármelyik képviselő ur megjelenhetik. (Rothenstein Mór : Ezt a mmisterelnök urnák is illenék tudni !) Ellenben régi gyakorlat az, hogy amidőn a közérdek kívánja, a bizottságokban is kimondható, hogy bizalmas jellegű a tárgyalás. Ez vonatkozik természetesen nemcsak az illető bizottság tagjaira, hanem ez az erkölcsi obligó áll az ott lévő többi képviselő urakra is. Ez eddig gyakorlat volt, mert ha nem ezt követnénk a gyakorlatban, ugy a minister uraknak majdnem lehetetlenné válnék az, hogy némely ügyben a bizottságokban nyilatkozhassanak, már pedig a bizottság érdeke, illetőleg bizottsági ülésen jelenlévő bizottsági tagok érdeke, hogy bizalmas természetű értesítéseket és felvilágosításokat is kérhessenek és kapjanak a minister uraktól. Én azt hiszem, itt félreértés történt, ami a bizottsági elnök urnák nyilatkozatával teljes mértékben tisztázódott. (Pikler Emil : Nincs tisztázva, reparálni kell !) Farkas Tibor képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A tényállás tisztázása okából hangsúlyoznom kell, hogy ez a kifejezés, hogy »zárt ülés« a bizottsági ülésen igenis elhangzott. Hangsúlyoznom kell ezt annyival is inkább, mert az uj házszabályok bizonyos büntető szankciókat is tartalmaznak azokra a képviselt november hó 11-én, szerdán. 79 lökre nézve, akik egy bizottsági ülés titkos jellegét esetleg megsértenék. A vonatkozó szövegben a házszabályokban zárjel között fel van említve a »nem nyilvános« bizottsági ülés is. Én a most elhangzott elnöki enunciációval egyetértek, ellenben ugy hiszem, tisztáznunk kell azt a kérdést, vájjon jogszabály alapján vannak-e — természetesen a mentelmi és a külügyi bizottság üléseit kivéve — nem nyilvános bizottsági ülések, mert az én véleményem szerint ilyenek nincsenek, ezekre vonatkozó jogszabály sincs és amennyiben a gyakorlat szerint üléseket mégis bizalmasaknak lehet nyilvánítani, ez semmiesetre sem vonatkozhatik a tételes házszabályokban lefektetett olyan esetekre, amely esetekben a jelenvolt képviselők indiszkréciója miatt — amire vonatkozólag a múltban sohasem merült fej példa — a fegyelmi felelősségre vonás lenne alkalmazható. Én tudom, és ezt felszólalásomban is emiitettem, hogy a tévedés onnan eredt, — sa tényállás rövid ismertetéséhez ez is hozzátartozik — hogy amikor én felszólaltam, illetőleg amikor figyelmeztettem az elnök urat, hogy zárt ülése ennek a bizottságnak nem lehet, hangsúlyoztam azt is, hogy természetesnek tartom azonban, hogy ha ennek szüksége mutatkozik, a bizottság bizalmas jellegű tárgyalást tartson s megmondottam azt is, hogy részemről ez elé semminemű akadályt nem gördítek. Ugy én, mint tudomásom szerint minden képviselőtársam respektálta a múltban is egyes bizottsági tárgyalások bizalmas jellegűvé nyilvánítását s a magam részéről csak azt kifogásolom, hogy a házszabályok ismeretének hiányában beavatkoznak olyanok is, mint jelen esetben beavatkozott a ministerelnök ur, akik a házszabályokért viselik ugyan a felelősséget, de a házszabályok értelmében semmiféle magyarázó vagy rendreutasító jogkörrel felruházva nincsenek. Ennyit tartottam szükségesnek megjegyezni. Elnök : Áttérünk az interpellációk előterjesztésére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első interpelláció szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Interpelláció a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez : A reggel 8 órás tanítási kezdet visszaállítása tárgyában. Hajlandó-e a minister ur a középiskolákban, a gyakorlatban be nem vált 9 órás tanítási kezdet helyett a 8 órait visszaállítani, tekintettel, hogy a 9 órás előadási kezdet pedagógiai szempontból, de a tanulók, tanárok, szülők érdekeit illetőleg is hátrányos. Bodó János s. k.« Elnök ; Az interpelláció kiadatik a vallásos közoktatásügyi minister urnák. Következik Esztergályos János szóbeli interpellációja a belügyminister és a kereskedelemügyi minister urakhoz a vasúti alkalmazottak szabadságjogának elkobzása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Interpelláció a vasúti alkalmazottak szabadságjogának elkobzása tárgyában a belügyminister és a kereskedelemügyi minister urakhoz. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a vasúti alkalmazottak kívánságára a szociáldemokrata párt 1925 október hó 1-én délután 5 órára a régi képviselőházban tartandó gyűlést jelentett be a vasutasok gazdasági helyzete és egyesülési és gyülekezési jog napirenddel, amelyet a budapesti rendőrfőkapitányság 9044/925. sz. alatt kelt végzésével betiltott, hivatkozással a kereskedelmi minister 104.275/1908. sz. rendele11*
