Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-463

A nemzetgyűlés 468. ülése 192Ô. évi november hó 10-én. kedden. &* nemzetgyűlés az országgyűlés halottainak emléket és méltólag adózzék grót Tisza Istvánnak és Návay Lajosnak, mint a képviselőház volt elnökeinek. • Hogy helyesen cselekedtem, abban teljesen nyugodt a lelkiismeretem. Nem változott meg az egyéni nézetem azokra az időkre nézve, inert én eleget tanultam azokból az időkből, talán többet, mint a képviselő ur; (Ugy van! jobb felől j bár én nem álltam olyan közel azokhoz az időkhöz, mint a képviselő ur. (Ugy van! jobbfelől. — Lendvai István: Nincs joga ezt velem szemben mondani. - Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Scitovszky Béla : És épen ezek az érzések kö­teleztek engem arra, hogy igenis ezeknek az érzé­seknek nyissak ebben a Házban egy örökké pa­takzó forrást, (Ugy van ! jobbfelől.) hogy azokból az emléktáblákból merítsen mindenki magának bátor­ságot, — amit tőlem a képviselő ur megtagadni szives volt — és merítsen magának igaz kegyele­tet azok iránt a hősök és mártirokjgiránt, (Ugy van ! jobbfelől.j akik épen miérettünk szenvedtek martirhaiáit, de egyúttal tanuljon meg hamisítatlan történelmet is, amelynek innen kell bugyognia, ennek a nemzetgyűlésnek falaiból. S hogy ezt meg­tettem, elsősorban abból a kegyeletből és hálás érzésből tettem, amellyel a hősök iránt viseltet­tem és amellyel viseltettem a két nagy mártir iránt. Akkor azt hiszem, hogy az igen t. képviselő ur, — akárhogyan is mentegeli magát, hogy ő nem akarta a nemzetgyűlés elnökének személyét érin­teni, — egyenesen személyében támadta meg a nemzetgyűlés elnökét. És ha azt méltóztatik mon­dani, hogy a legnagyobb nyilvánosság mellett, a sajtóban történt ez, hát épen ezzel tett engem véd­telenné a képviselő ur. Tudnia kellene, ha van közjogi érzéke hogy a nemzetgyűlés elnöke, — aki szuverénül járt el ebben az elhatározásában, mert a nemzetgyűlés felhatalmazása alapján járt el, — ezt az ügyet biróság elé nem viheti, mert neki egy birája van: a nemzetgyűlés a birája. (Ugy van! jobbfelől.j S erre nézve nekem a nemzetgyűlés az elégtételemet megadta. Ha pedig a képviselő ur azt akarta, hogy én másutt keressek magamnak elégtételt, ez nincs módomban, mint elnöknek és nincs módomban mint képviselőnek, mert sajnos, jelenleg össze van kötve ez a méltóságom a kép­viselőséggel. Azért voltam védtelen és azért nem nyilatkoztam sehol. Itt a nemzetgyűlés megnyilat­kozott mellettem. Ez volt az én egy-két szavam a magam védel­mére; többet nem kivánok a képviselő urnák vá­laszolni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobb felől, bal felől és a középen.} Lendvai István (szólásra jelentkezik}. Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Lendvai István: Félreértett szavaim helyre­igazítása cimén. Elnök : Tessék ! Lendvai István : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra a körülményre, hogy én méltán ugy értel­mezhettem, hogy a nemzetgyűlés többsége nekem az időbeli meghosszabbítást megadta, ugy látszik az elnökség részéről teljesen jóhiszemű tévedés történt. (Egy hang jobb felől : Nem törtét t !) Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy én megszavaztattam a Házat (Ugy van ! jobb­felől.) és a Ház a képviselő urnák nem adta meg az engedélyt. Az elnökség részéről semmiféle mulasztás nem történt. Lendvai István : T. Nemzetgyűlés ! Ennek követ­keztében nagyon természetes, hogy a költségvetési vita során alkalmat fogok magamnak szerezni arra, hogy én az igen t. elnök urnák imént elhangzott és igen kedvező helyzetben elhangzott szavaira szórói-szóra megfeleljek. Azt azonban nem szeretném, hogy ha ebben a pillanatban nem lenne meg az a pár percnyi időm és módom, hogy megmondjam a t. nemzetgyűlési elnök urnák, hogy engem ellenforradalmárság te­kintetében kitanítani nem kell és hogy engem vala­hogyan félreértett az igen t. elnök ur, mert én azonos vagyok azzal a Lendvai István nevű fiatal, ágrólszakadt újságíróval, aki a Károlyi-kormánnyal szembeszálltam az Uj Nemzedék cimü akkori heti­lap hasábjain ; azonos vagyok azzal a Lendvai István nevű fiatal újságíróvá», aki annak idején már, azt lehet mondani, liberális napilap hasábjain olyan vehemenciával tiltakoztam az ellen, hogy Károlyi valaha uralomra kerüljön hogy épen az akkori munkapárt részéről Fazekas Ágoston ur ér deklődött annak a cikknek szerzője iránt; azonos vagyok azzal a Lendvai Istvánnal, t. elnök ur, aui­nek a vörös kötél alól nagyon nehezen sikerűit megmenekülnie, dacára annak, hogy a Fabik külö nitmény kezében ott voltam a Prohászka püspök kastélyában. Én nem szoktam ilyen sebekkel dicsekedni, de ha már erről volt itt szó, méltóztassék meg­engedni, hogy én ezt szóvá tegyem és megmond­jam, hogy a legmélységesebb ellenforradalmi gon­dolat vezetett nyilt levelemben. A többire pedig legyen szabad annyit mondanom, t. nemzetgyűlés, hogy majd akkor fogok megfelelni, amikor semmi­féle" időbeli korlátozás engem meg nem akaszthat feleletemben, amely, azt hiszem, a legméltóbb glorifikációja lesz Tisza István és Návay Lajos emlékének. Én az elnök ur felszólalásából annyit magamra nézve levonok : nem vonom kétségbe, cikkemben sem vontam kétségbe, hogy az igen t. elnök ur talán nem tudatosan követte el itt, nem tudom én, azt a nemzeti gondolatba ütköző valamit, de olyan szerencsétlennek és lehetetlennek tartottam azt, amit elkövetett, — és jeleztem is ezt az újság­cikkemben, — hogy azon nem változtathat, és nem oldozhatja fel önt'elnök ur az sem, hogy ha ön jóhiszemüleg cselekedte, mert bizonyos dolgokat Tisza István és Návay Lajos emléktábláján s az ellenforradalmi halottak és vértanuk emlékének nevében és azok ellenére nem lehet elkövetni. T. Nemzetgyűlés ! A részletes és kimerítő vá­laszt a költségvetés során fogom megadni. Elnök: Következik az indítvány és interpellációs könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy előbb az inditványkönyvet méltóztassék felolvasni ! Héjj Imre jegyző : Az inditványkönyvben bejegy­zés nincs ! Elnök: Tudomásul vétetik. Mielőtt az interpellációs könyvet felolvastatnám, jelentem a t. Háznak, hogy Dénes István képviselő( ur a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóhelyettesé­nek a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog­bankjának szanálása körül tanúsított törvényellenes eljárása, ugyancsak Dénes István képviselő ur a Magyar-Francia Szerződés, Pakots József kéviselő ur a katonai husszálitásoknak a nyilvános árlejtés alól történt elvonása tárgyában november hó 6-án interpellációkat jegyeztek be, minthogy azonban nevezett képviselő urak interpellációikat a ház­szabályokban előirt időig Írásban nem nyújtották be, azok mint tárgytalanok töröltetnek. Most kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Héjj Imre jegyző (Olvassa): 1. Bodó János — a vallás és közoktatásügyi ministerhez — a középiskolákban a reggeli 8 órás tanítási kezdet visszaállítása tárgyában. (írásban. 2. Esztergályos János — a kereskedelemügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom