Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-472

A: nemzetgyűlés 472. ülése 1925. helyzet több. okból bonyolulttá lett. Aggályos jelenségek mutatkoznak, és ezek az aggályos jelenségek több okra vezethetők vissza. Ezek közül az első a jelenlegi kormányhatalom mindenhatóvá lett léte, (Farkas István : Diktatúra van!) amellyel szemben azok, akiknek nincsen reményük arra, hogy a nemzeti többséget szabadon és függetlenül maguknak megszerezhessék, ujabb teóriákat állítottak be és szervezkedésüket teljesen uj utra terelték. A másik ok az úgynevezett pszeudo-legitimizmus. A mai kormányzati rendszerrel meg nem elégedő tömegek nagy része nem látja és nem hiszi a kivezető irányzatot ma már másban, mint a Habsburg-legitimizmus elismerésében (Ellenmondások jobbfelöl és a szélsőbaloldalon. —Pikler Emil: Nagy tévedés!) és e meggyőződéséhen sok olyan egyént ment a Habsburg-legitimizmus táborába, akinek meggyőződése és álláspontja ezek álláspontjával voltaképen homlokegyenest ellenkezik. A harmadik az integritás gondolatának e cél szolgálatában való beállítása. Politikai adventisták jelennek meg ujabban, akik azt kivánják, hogy előlegezze a nemzet egy személynek a bizalmat és higyjen, reménykedjék abban, hogy ezzel mindnyájunknak vágya teljesíttetni fog, holott ezt a

f nagy célunkat az én megérzésem és meggyőződésem szerint nem földi embereknek a bálványozásával (Ugy van! a szélsőbaloldalon.), hanemnagy nemzeti összefogó munkával, a nemzeti fejlődésre alkalmas belső és külső atmoszférával teremthetjük meg egyedül. (Ugy van! jobbfelől és a szélsőbaloldalon.) A választójogi törvény a titkos szavazás hiányában, a nyílt és kötelező szavazással végleg a mai regime kezébe adta a helyzetet. Ekkor egyesek türelmetlensége megélénkült. Mint bomba hatott reánk a jászberényi szózat és megteremtette azt a helyzetet, amely hasonlatos az 1926-iki idők^ utánihoz. Ismét előtérbe lépett ez a kérdés, megjelentek a trónkövetelések és abban a kérdésben, amelyet teljes összefogással kellene intéznünk, deklarációk történtek, előttünk tisztelt, szent ajkak részéről is, amely deklarációknak lényege az, hogy ezt a kérdést nem a nemzeti akarat állapithatja meg szabadon és törvényesen, hanein ez a kérdés isteni jogon el van már eleve rendezve. (FekiáUások a szélsőbaloldalon : Szépen ! — Peidl Gyula : Istennek egyéb dolgai vannak ! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Minthogy ebben a kérdésben a kormány részéről nyilatkozatok nem történtek, természetesen a másik tábor is megmozdult, amelynek tagjai itt ebben az országban olyan Mussolini-szerű berendezkedést óh a jtanak. ( Ugy van! a szélbaloldalon.) A legutóbbi pótválasztások tanulságai is azt bizonyítják, hogy erőforrásokhoz jutottak, hogy akciójukat szélesebb körben indították meg és elérkezettnek látták az időt a jelölt deklarál Ez történt a társadalmi egyesületek szövetségének ünnepi közgyűlésén. (Zaj.) Eínök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pái : Ezt az akciót természetesen el lehet tagadni, hiszen a politikai akciók, ha egyszer gikszert kapnak, rendesen le szoktak tagadtatni. A trónok elfoglalása iránti akciók rendesen nem nyiltan bevallott célzattal történnek. Ebben a tekintetben hivatkozom III. Napoleon esetére s ott látjuk még a történelemben Caesar esetét is, aki mindig tiltakozott az ellen, mintha az általa hűn óhajtott koronát akarná elnyerni. De hogy ez igy

T van, elégséges hivatkoznom a közvélemény állásfoglalására, amely nagyon i s_ foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen ennek a kérdésnek a tárgyalása ma már palám et publice történik. Valljuk be nyiltan. hogy a kormány álláspontja ebben az irányban mindig lagymatag NAPLÓ. XXXVI. évi november hó 25-én, szerdám. 4^9 volt. A kormány az 1921. évi XL VII. te. ama rendelkezéseit illetőleg, hogy a királyság intézménye fentartatik, nagyon is szigorú, ellenben a Habsburgokra vonatkozó rész tekintetében nagyon is enyhe és különösen enyhe Habsburg Albrecht osztrák főherceg ur irányában. (Zaj.) Már a debreceni ünnepeltetés alkalmával a honvédelmi minister ur itt a nemzetgyűlésen kifejezetten megállapította, hogy tiszteletadás, amelyet a hadsereg Debrecenben Albrecht osztrák főherceg urnák adott, teljesen szabályszerű volt. Albrechtet Debrecenben ugy fogadták, mint ahogy királyt szoktak fogadni, sőt annyira ment ez a fogadtatás, hogy a szinházból, ahol egy dalmüvet játszottak, az első felvonás után, a főherceg ur mulattatása céljára, a zenét elparancsolták. Ilyesmi Ferencz József királyunk idején soha meg» nem történt- (Zaj a Ház minden oldalán.) Eínök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál : Ferenc József királyunk nem engedte meg családja ifjú tagjainak túlzott ünnepeltetését és én a nemzet által annyira tisztelt, boldog emlékű Rudolf trónörökösre vonatkozó történelmi eseményeket átlapozván, megállapítom, hogy ilyen, a debrecenihez hasonló fogadtatásban ennek a királyfinak sem volt része. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hegymegi-Kiss Pál: De ezután a de. eceni eset után a főherceg ur egymásután látogatja a magyar városokat. (Zaj es felkiáltások a jobboldalon : Már azt sem szabad ? — Rupert Rezső : Miért nem megy a kedves Ausztriába? Menjen Teschenbe! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál : A kulturális és a társadalmi életben vezető szerepet vállalt és mindezt a hatóságok közbenjöttével, sokszor a kormány tagjainak jelenlétével is történt. Akárhogy akarjuk ezt elcsavarni, a közvéleménybe igenis már beleoltódott a főherceg ur trónjelöltsége, amikor is nem az érdem, hanem családhoz való tartozás, jó fellépés és vagyon alapján kivánják ezt a kérdést megoldani. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Hegymegi-Kiss Pál : Eá kell mutatnom arra is, ami a kormány lagymatag álláspontját bizonyítja; a felsőházi törvény is, amelyet a kormány benyújtott, amelyben a Habsburg-ház tagjainak törvényhozói szerep biztosíttatott és amelyben a Habsburgpárti főrendeknek, mint osztálynak biztosíttatott egyedül a magyar alkotmányban a titkos szavazás. Sőt a bizottság^ tovább ment ezen a téren, amennyiben a 35 éves korhatárt, amely a felsőházi tagság betöltéséhez szükséges, épen különösen Albrecht főherceg ur személyére való tekintettel lejjebb is szállította. (Élénk ellentmondások a jobboldalon.) Az a külpolitikai vita, amelyet a ministerelnök ur és Teleki Pál gróf folytattak, akaratlanul is erősítette az akciót. A legitimisták már lepointirozíák a maguk álláspontját, hogy Ottó és az integritás egyet jelent és ugyanezt tették Albrecht hivei is. Ebben a tekintetben inéltóztassék megengedni, hogy csak röviden rámutassak egyes külpolitikai tárgyalásokra. Hallottunk a német ex-trónörökös tanácskozásairól és tudomásom van arról, hogy a Vatikánban is megfordult a főherceg ur. (Felkiálltások a jobboldalon : Ezt sem szabad?) Tudomásunk van arról, hogy Vilmos császárnál is látogatást tett Dómban és tudomásunk van arról is, hogy legutóbb Olaszországban is járt és ott aDuce bevonásával a királyi családdal is érintkezett, amiből a diktatórikus rendszer fellángolása következett. (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Hegymegi-Kiss Pál : De ha ezeket a kül64