Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-472

448 A nemzetgyűlés 472. ülése 1.925 Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Bár mondandóimat igyekszem teljesen rövidre fogni, mégis, tekintettel arra a hangulatra, amely az előttem felszólalt képviselőtársam interpellációjánál megnyilvánult és tekintettel az esetleges közbeszólásokra, mély tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék engedélyt adni ahhoz, hogy beszédidőmet félórával meghosszabbithassam. (Zaj. Felkiáltások half elöl : Megadjuk! — Felkiáltások jobbfelöl: Sok lesz!) Elnök: Felteszem a kérdést, hozzájárul-e a nemzetgyűlés ahhoz, hogy Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur beszédideje az interpelláció előterjesztésének tartamára félórával meghosszabbíttassák. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az engedélyt megadja. Hegymegi-Kiss Pál: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az én interpellációm informativ jellegű. Tájékoztatást akarok kapni olyan kérdésről, amelyre vonatkozólag az eseményeket a sajtó legnagyobb részében már meg is irta, sőt az eseményeket bizonyos célzattal poentirozta is. A magam részéről kiváncsi vagyok arra, mi az álláspontja ebben a kérdésben a felelős kormánynak, annak a kormánynak, amely az 1921 : XL

VII. te. végrehajtásáért felelős. Előre is megjegyzem, hogy megpróbálom kivenni a kérdésnek méregfogát és három előrebocsátást teszek. Albrecht osztrák főherceg ur személye ellen nekem abszolúte semmi kifogásom nincs. Amit én róla, az ő egyéniségéről hallottam, (Zaj a szélsöbaloldalon.) azok mind kedvezők. Azt hallom, hogy a főherceg ur tökéletesen beszél magyarul. (Rupert Rezső: Milyen nagy érdem ez!) Hallom, hogy ... (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Rassay Károly: Ezek történeti tények, amelyeket ő hallott!) Hegymegi-Kiss Pál: ... Frigyes főhercegnek ez a fia teljesen a nemzettel érez, sőt, amint hallottam, anyai ágon a Crouy-családból származik, bár errevonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy ez nem az a Crouy Chanell de Hongrie-család, amely az Arpád-házzal rokonságban van. Azt is hallottam, hogy nagy családi vagyonnal rendelkezik. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek. Hegymegi-Kiss Pál : Azt azonban a magam részéről egyáltalán nem kifogásolom, amit pl. a legitimisták kifogásolnak, akik a főherceg urnák, aki megmaradhatott ebben az országban, szerepét kifogásolják azzal, hogy őt is köti a pragmatica sanctio, kötik a családi szabályok és az erre vonatkozólag Svájcban kötött megállapodás, amelyben Albrecht főherceg is elismerte az elhunyt királynak IV. Károlynak családfőségét. Mondom, ha ebben a tekintetben főherceg ur szerepe ellen kifogást tesznek, ez tisztára a legitimisták álláspontja. (Rupert Rezső : Ez becsület kérdése. — Zaj jobbfelöl.) Méltóztassanak megnyugodni abban is, hogy én, mint demokratikus érzésű ember nem kifogásolhatom azt, hogy társadalmi és gazdasági célú egyesületek bizonyos magasabb célok elérésére szövetkeznek. Ehhez teljesen joguk van. Joguk van az összefogáshoz, sőt ahhoz is, hogy a maguk élére nagyvagyonu fiatal főherceget állítsanak. A harmadik előrebocsátásom az, hogy én ennek a magyar államnak törvénytisztelő polgára vagyok. A főhatalom rendezése kérdésében egészen más az álláspontom, én népszavazást óhajtok évi november hó 25-én, szerdán. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) ; a nemzeti akarat törvényes többsége által kivánom és óhajtom kellő időben elintéztetni ezt a kérdést (Helyeslés a szélsöbaloldalon.), s mivel ezen az állásponton vagyok, természetesen előre jelzem már azt is, hogy én ennek a nemzeti akaratnak megnyilvánulása után e nemzeti akarat előtt meg fogok hajolni. (Általános helyeslés,) Az állam törvényeit pedig tisztelem és komolyan veszem. így komolyan veszem az 1921 : XL

VII. tcikket is, amely két részből áll : egyfelől fentartja a királyság intézményét, másfelől pedig detronizálja a Habsburg-családot. (Ugy vanl a szélsöbaloldalon.) Sajnálattal kell azonban megállapitanom, hogy a magyar főnemesség egy része ezt a törvényt minden vonatkozásban nem veszi teljesen komolyan, csakis a királyság fentartására vonatkozó részében, ellenben a Habsburg-családra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakozik. Ugyancsak azt látom, hogy ehhez a törvényhez nem történik alkalmazkodás a Habsburgcsaládnak jelenleg Magyarországon élő tagjai egy részénél sem. Nem József főhercegre célzok, mert az ő kiváló katonai erényét mindig nagyrabecsülöm, tisztelem ; nem reácélzok, mert meg kell állapitanom, hogy a főherceg ur, aki együtt érzett, együtt harcolt a nemzettel, (Élénk éljenzés és taps jobbfelöl, a középen és balfelöl. — Rupert Rezső : Most meg neki csinálsz propagandát ! — Derültség.) ebben a tekintetben köteles tisztelettel betartja azokat a határokat, amelyeket a nemzet érdekéből betartania kell. (Propper Sándor : 18-ban felesküdött a nemzeti tanácsnak ! Alcsuthi József nevet vette fel ! — Egy hang a szélsőbaloldalon : Felesküdni akkor divat volt !) Ezzel szemben meg kell állapitanom azt, hogy a gazdagabb ágnak a fi-sarja, Albrecht főherceg ur részéről ez a mérték, amelyet József főherceg ur betart, egyáltalán nem tartatik be s e tekintetben a hatóságok is az ő ünnepeltetésében (Kállay Tamás : Sohasem nyilvánította !) tudva, akarva, vagy nem akarva, de közreműködnek. — (Szilágyi Lajos : Debrecen !) Amikor ezek miatt a kirivó jelenségek miatt nyugtalanság támadt a közvéleményben ... (Zaj jobbfelöl. — Erődi-Harrach Tihamér : Mesterségesen csinálják ! — Drozdy Győző : Miért kiséri egy államtitkár az útjaira 1 — Esztergályos János : Debrecenben 80 centiméteres lépésekben ment ! — Propper Sándor : Ruganyosan !) Elnök : Csendet kérek ! Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Hegymegi-Kiss Pál : . .. akkor a főherceg úr részéről szemrehányások történnek, hogy ezek az esetek miért éleztetnek ki; holott ellenkezőleg épen a főherceg úrnak a szereplése és a főherceg úrnak a beállitása és magatartása élezi ki ezeket az eseményeket. — (Szilágyi Lajos: így van! — Kállay Tamás : Nem áll! Szó sem volt róla!) Ezt majd mindjárt kifejtem, tessék csak nekem szót engedni! Az 1921. XL

VII. t.-cikken nyugszik a főhatalom kérdése rendezésének elhalasztása is. Ez azon a megegyezésen alapul, amelyet hallgatólagosan a pártok a nemzeti közvélemény óhajtásának megfelelően kötöttek. Semmiféle puccsra nekünk nincs szükségünk ! (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl. — Gr. Bethlen István ministerelnök : Helyes!) fontosabb feladataink vannak,^ hiányzik még az a benső konszolidáció, nincs még meg a külpolitikában az az atmoszféra (Ugy van! jobbfelöl. — Gr. Bethlen István ministerelnök : Ügy van!), amikor ezt a kérdést a nemzet érdekeinek, óhajtásának megfelelően szabadon és törvényesen rendezhetjük. — (Erődi-Harrach Tihamér : Minden józan embernek ez a véleménye!) Sajnos azonban, a szanálási törvények elfogadása óta a