Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

252 A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti , SL SZO ­Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Én , tulaj denke pen a pénzügyminister urtol csak j az egyik kérdésre kaptam választ: arra, hogy • a pénzügyminister ur ennek a rendeletnek ha- « tályon kivül helyezését ezidőszerint nem látja j jónak. Errenézve az a megjegyzésem, hogy én J ezekután is apellálok a pénzüe-yminister ur- , hoz és állitom, hogy a pénzügyminister ur rö­videsen he fogja látni, hogy ez a rendelet a mai viszonyok között az önkormányzati ház­tartások felboritása nélkül keresztül nem vi­hető. Én önkormányzati ember vagyok, isme­rem a, közigazgatást; én állitom ezt és nagyon sajnálnám, ha a kormány azokat az intézkedé- I seket. amelyeket szakérdekeltséerek ebben^ a kérdésben a kormánynak javasolnak, magáévá nem tenné, mert az önkormányzati háztartá­soknak olyan felborulása következnék be, amely felborulás súlyosabb károkat fog okozni, mint amilyen az az előny, amelyet ezzel a rendelettel a saját javára céloz a kormány. A másik kérdés, amire választ nem kaptam, j nem is a pénzügyminister ur hatáskörébe tar- j tozik. Én el^i állásponton vae-yok és állitom azt, hogyha 1898-ban a magyar törvényhozás Azt mondja a pénzügyminister ur, hogy naeryon sokszor állítottak ki felületesen vagvon­talansáH bizonyítványokat. Azért van a minis­ter kezében a hatalom, hogy ezekben a kérdé­sekben a nérnóléti minister ur intézkedjék, a vapyon+alansaci hi/onvitványok kiadását a leg­ri^orózusabb kautélákboz kösse, de ez efválta­bíbpTi nem ok arra, hno-v a, községek és t^rvény­hatóaéo'ok háztartását sűlvosan me^+er^el^". Én a rendeletet átolvastam s ebből azt álla­pítom me<?„ horry ma már minden ilyen termé­Hzp.tii költse 01 erre az önVormánvzati ho^h­jár^lásra, esik. A. mag'var államnak a. kö^ewsz­sé^üfry terén nem lesz ezentúl más feladata, mint a kolera és rtestis ellen való védekezési. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem, a nénz-iiwvminister urat, hogy a kormánv •»Tevében méltóztatott-e az internelláeióra, vá­laszt adnil ÍRiid Jánnp, né r » , »™^yr>nïiîst'er: T<>*en!) Felteszem, a. kérdést: Mél+óztatnak-o Hegy­megi-Kiss Pál képviselő ur interpellációjára a kormánv nevében a pénzű cyniinister ur által adott választ tudomásul venni, ip-en vagy nem? flpenl New!) Kérem azokat a képviselő urakat, tudott arra az álláspontra helyezkedni, hogy ezek állami feladatok és ezeknek költségét egy­felől a kincstár, másfelől pedig az országos be+e.°;ár>olási alán terhére vállalta, akkor az a népjóléti kormányzat, melytől rnos-untalan halljuk azt, hoe*y a közegészsée'üsry igazgatásá­nak, egyáltalában a közegészségügyi kérdések rendezésének állami kézbe való vétele immár bekövetkezik, felelőssége tudatában nem járul­hat hozzá ahhoz, hogy ezeket a feladatokat ee-vszerüen eltolja magától. akik a, válást tudomásul ves/ik, szíveskedjenek felállani. (Meaförté^ik.) Többség! A nemzet­gyűlés ?. választ tudomásul veszi. Áttérünk Batitz Gyula képviselő ur inter­pellációjára. Kérem a jegyző urat, szívesked­jek az interpelláció szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (Olvassa): »Inter­pelláció a magyar királyi kereskedelemügyi és népjóléti, minister urakhoz. 1, Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy az utóbbi időkben folytatott épít­kezések, de különösen tatarozási munkálatok­éin november hó 18-án, szerdán. nál napról-napra a legsúlyosabb, nem ritkán halálos kimenetelű balesetek történnek! 2. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy aránylag a legtöbb és legsúlyosabb baleset azoknál a tatarozásoknál történik, amelyeknél az úgynevezett »lógó-állvány«-t alkalmazzák! 3. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, bogy a »lógó-áHvány«-rendszert épen a veszélyessége miatt a legtöbb országban mái­nem alkalmazzák*? 4. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy az épitkezések és tatarozási munká­latoknál az állványozások szakszerűségét és azok szilárdságát semmiféle hatósági szerv felül nem bírálja és hogy minden ellenőrzés nélkül készülnek azokl Hajlandók-e a minister urak a »lógó­állvány« használatát rendeleti utón a legsür­gősebben eltiltani, illetve ezeknek alkalmazását csak olyan munkákra szorítani, ahol más szi­lárdabb állványszerkezetet alkalmazásba venni nem leheti Hajlandók-e a minister urak addig is, amig az építőipar gyakorlásáról szóló és az ipartörvény keretéből kikapcsolt törvényt a nemzetgyűlés megalkotja, rendeletileg utasítani az iuarf el ügyelőket, hogy valamennyi állvány­szerkezetet vizsgálják felül és ott, ahol az áll­ványok és. a hozzá használt anyagok nem bizto­sítják a munkások életét és testi épségét, azon­nal megszüntetni a munkákat és a felületes vállalkozó ellen a büntetőeljárás megindítása iránt intézkedni? Hajlandók-e a minister urak az épitőinari állványozások ellenőrzésére hivatott inarfel­üffyelőségeket, az énitőmunkások érdekképvise­letének, a Magyarorszáei Éoitőrounkások Or­szágos Szövetségének kiküldötteivel kiegészí­teni! Hajlandók-e a minister urak az ioartör­vénv kiegészítéséül az énitői^ar gyakorlásáról szóló törvényterveze+et sü^s'ősen elkészíteni, illetve ennek elkészítése előtt az építőmunká­sok érdekkénvisele+ét ez üsryben meghallgatni és az általuk teendő javaslatok figyelemhevé+e­lével elkészült törvénytervezetet letárgyalás végett a nemfpteryülés elé te^jes^foni? EVnök: Baticz Gyula interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baticz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Interpellá­cióm szövege négy irányú, de mind a négy kér­dés belekapcsolódik a kérdés főpontjába. A napilapokban úgyszólván napról-napra lehet olvasni épületszerencsétlenségekről, helyeseb­ben nem annyira épületszerenesétlenségekről, — mert ilyenekről, építkezés nem lévén, ke­vésbé lehet szó, — mint inkább arról, hoß-y a szórványosan előforduló tatarozási munkála­toknál majdnem minden héten előfordulnak balesetek, még pedig a legtöbb esetben halálos balesetek. Közismert tény, hogy ezeknél a.magasabb* házaknál a tatarozási munkálatokat legtöbb helyen azokról a függőállványokról végzik, amelyek — azt lehet mondani — kizárólagosan \ magyar specialitásnak tekinthetők. A háztu­lajdonos és a vállalkozó, hogy költséget és munkaerőt kíméljenek, nem alkalmaznak létra­állványokat alkalmasnak arra, hogy azokcn menyt v amely feltétlenül biztosítja a munkások eletét és testi épségét, hanem inkább az olcsóbb függőállványt alkalmazzák, amely azonban veszélyezteti a munkások testi épségét és éle­tét. Valóságos látványosság tárul az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom