Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

 nemzetgyűlés 468. ülése 1925. ország népének kenyérre, munkára, közszabadságokra van szüksége, Magyarország népe szeretne hasonló sorsba jutni, mint más országok népe. Magyarország népe szeretne titkosan szavazni (Ellentmondások a jobboldalon.), szeretne olyan parlamentet együtt látni, mely a titkos választójog alapján jött össze. (Ellentmondások a jobboldalon.) Csodálom, hogy az a párt, amelynek programjában van a választás titkossága, a fogalom puszta említésére is igy felzúdul. (B. Podmaniezky Endre: A nép nem akarja!) Ön, báró Podmaniezky Endre, a Eitzből ad hangot a nép szavának? Méltóztassék megengedni, hogy ezt kétségbevonjam és újból felajánljam: gyerünk a nép elé. Tessék megszavaztatni Magyarország dolgozó népét! (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Propper Sándor: Méltóztassanak a fogalmakat szigorúan elhatárolni. Magyarországnépének igenis szüksége van minderre és vegyék tudomásul, hogy amit önök gondolnak és hisznek, t. i. hogy ezekkel a tyúkszemtaposásokkal, gombostüszurásokkal és stílustalan apró erőszakoskodásokkal nekünk ártanak, az téves felfogás. A szociáldemokrata párt várhat. A dolgozó nép ezer esztendeig várt, amig a nemzetgyűlésbe bekerült. A szociáldemokrata pártot önök akkor sem tudják lejáratni és tönkretenni, ha az nincs is benn a parlamentben. Ezt a világnézeti kérdést az dönti el, hogy a dolgozó nép szivében kinek és minek állit oltárt. Sajátságos, hogy önök azt hirdetik, hogy mi már nem is vagyunk. Önök már annyiszor, számtalanszor nagy köveket hengergettek a mi sirnnkra és mégis félnek tőlünk. (Derültség ís élénk ellenmondások a joboldálon.) Nem félnek? Hát akkor gyerünk a közszabadságokkal és gyerünk ki a dolgozó nép elé. Gyerünk a demokratikus választójoggal, ha önök olyan biztosak a dolgukban. Akkor miért kell félniök? Miért kell farkasvermeket és rókalyukakat ásniok minden megmozdulás elé? Miért kell minden 100 emberre egy fegyveres erő? (Egy hang a jobboldalon: Est maga csak képzeli!) Miért vettek bele a választójogi törvénybe azt a bizonyos meghosszabbítási passzust, hogy módjukban legyen a nemzetgyűlés életét egy politikai Steinach-operáeióval meghosszabbítani? (Kováts-Nagy Sándor: Akkor miért törölköztek le? Nem mert szólni senki, amikor tárgyaltuk ezt a paragrafust! — ElJenmodások a szélsőbaloldalon.) Kováts-Nagy Sándor képviselő urnák ez a megállapítása azért is helytelen, mert a mi részünkről indítványt tettünk arra vonatkozólag, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a meghosszabbítást alkotmányellenes cselekedetnek minősíti. (Kováts-Nagy Sándor: Hogy az ellenzék nem törölközött le?) Nem! kérdezze meg Hegymegi-Kiss Pált! (Hegymegi-Kiss Pál: Nem törölközött le! — Kováts-Nagy Sándor: Ott a jegyző! Az tudja! — Hegymegi-Kiss Pál: Álljon elő!) A nyílt szavazás az erőszak szabadalma és mi felajánlottuk számtalanszor, hogy menjünk a választók elé s önök nem mennek ebbe bele. Akár holnap tessék ezt a nemzetgyűlést feloszlatni, amely rokkantán, hosszú szakállal született. (Kováts-Nagy Sándor: Mi nem oszlathatjuk fel!) Abban a pillanatban, amikor nyilvánvalóvá válik és önök is elismerik, hogy nem képviselik az ország többségét, (Felkiáltások a jobboldalon: Dehogy nem!) már is alkotmányellenes a nemzetgyűlés, Tessék ezt évi november hó 18-án, szerdán. 247 elismerni és én előre biztosítom a képviselő urakat, hogy egy aggálytalan plébiscitum után bele fogunk nyugodni a kérdés elintézésébe. (Pataesi Dénes: Azután úgysem találkozunk magával! — Peyer Károly: Mert ön nem jön többé be! Szentlőrincnek is megvan a véleménye! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: Való igaz, hogy súlyos ellenmondások között vergődik az ország kormányzása. Való igaz, hogy senkisem tudja megállapítani, köztársasági monarchia vagyunk-e, vagy monarchikus köztársaság; való igaz, hogy ezt a kérdést rendezni kell; való igaz, hogy le kell mondani az erőszak eszközeinek alkalmazásáról, való igaz, hogy valódi népH—iseletet kell teremteni, mert különben ez az ország nem gyógyul meg. Ez a kormányzat csak egyet ismer: élni akar, mint egy kiélt aggastyán, ragaszkodik az élethez, de nem tud élni, csak hánykolódik a politikai matracsirban és hurcolja magával környezetét, az országot. Ez az. aminek véget kell vetni, ez az, amiért mi küzdünk, amiért minden olyan politikusnak, aki az ország felvirágoztatását komolyan veszi, hasonlóan kell cselekednie. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, kifogytam az időből, pedig volna még sok mondanivalóm. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy beterjesszem azokat a határozati javaslatokat, amelyek a beszédemben érintett kérdésekre vonatkoznak. Az államformára vonatkozólag bátorkodom benyújtani a következő határozati javaslatot. (Olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az államforma kérdésének eldöntése céljából sürgősen készítse elő a népszavazást demokratikus alapon, titkos szavazással.« (Viczián István: Végérvényesen el van döntve az államforma!) Ez olyan kérdés, amely rendezésre szorul. Az első nemzetgyűlés hozott ugyan egy törvényt, amely ma is életben van, ezt azonban olyan körülmények közt hozta meg, amibe belenyugodni nem lehet. Az ellenforradalmi bosszú lángjának lobogása mellett hozták meg ezt a törvényt, s én azt hiszem, ha csakugyan van konszolidáció, most már alkalmas az idő arra, hogy ennek a kérdésnek eldöntését az ország népére bízzuk. A közszabadságokra vonatkozólag benyújtom a következő határozati javaslatot (Olvassa): »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy szükségesnek tartja a következő intézkedések megtételét: 1. Az 1912 : LXIII. t.-c. és az annak alánján kibocsátott összes kivételes rendeletek hatálvon kívül helyezését, különösen az esküdtbíróság visszníáflritását és hatásköri kiterjesztését az 1921:111. t.-e- (állam és társadalom elleni bűncselekmények) és az 1923:XXXIV. te.-ben foglalt (királyság védelme és

1 kormányzósértés) bűncselekményekre: katonai bíróságok bíráskodásának megszüntetését polgári személyek fölött. 2. Az 1921:111. te. (állami és társadalmi rend védelme) hatályon kivül helyezését.« Benyújtom még a következő határozati javaslatokat (Olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a vasúti munkások és alkalmazottak, a hajózási és villamosvilágitási alkalmazottak és munkások egyesülési és gyülekezési jogának szabad gyakorlásáról rendeletet adjon ki és ebb^n a rendeletben a megnevezett munkás- és alkalmazotti kategóriák szabad szervezkedési jogát minden kormány beavatkozásától mentesen biztosítsa«.