Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. gazdasági terület, ez a politikai terület, ezen tülmenni ennek meg amannak nem szabad. Ue ma iit Magyarországon disztingciót tenni poli­tikai és gazdasági kérdések között, amikor önök összeházasították a politikai és gazdasági kér­déseket, amikor ez a kettő egymástol elválaszt­hatatlan, amikor belügyminister ur, az ön re­szortjához tartozó ügyekben egy erkölcsi bizo­nyítványt, egy iparigazolványt nem adnak ki politikai tendencia nélkül. (Rakovszky Iván belügy minister: Nem is én adok iparigazol­ványt! Még ezt sem tudják!) Ön azt mondja, hogy nem ön adja ki, de a pénzügyminist er nr minden italmérési engedélyiratot leküld ön­höz láttamoz ás céljából. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Az sem áll! — Baticz Gyula: Mi köze a belügynek az italméréshez! — Zaj a szélsőbal­oldalon.) Akkor önnek t. minister ur, van bá­torsága és vállalja a politikai felelősséget azért, hogy ön egy munkásegyesületet becsukat ? (Rakovszky íván beiiigyminister: Ha nem tart­ják be az alapszabályokat, vállalom a felelőssé­get! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Baticz Gyula: Ki határozza meg azt a kérdést! — Saly Endre: Először is ez nincs benne az alapszabályokban !) Lehet, hogy a belügyminister urnák a betű leg­szigorúbb értelmezése szerint igaza van, hiszen meg tudják okolni, szó sincs róla. (Viczián István: Mindenképen igaza van!) Van egy olyan különitmeny a belügy­ministeriumban, amely ezzel foglalkozik, (vi­czian 1st van: iviindenKépen igaza van! Eb Den feltétlenül igaza vani — Klariíc Ferenc: Ma­gának semmiképen sem volt igaza soha, akkor sem, amikor a mozikat elrekvirálta!) A kér­dést azonban mégis csak az dönti el, hogy mi­képen értelmezik ezt az állambölcseleíet más rétegeknél, más világnézetekkel szemben és miképen értelmezik erről az oldalról. Mert ha én azt láttam volna, hogy a túlsó oldalon álló ellenforradalmi szervezetek hasonló drákói szigor alatt állanak, talán fel sem hoztam volna, de mikor tudom, hogy az egyesülési és gyülekezési jognál... (Viczián István: Meg­van!) Igaza van Viczián képviselő urnák, meg­van, a sajtószabadság is megvan, minden meg­van, de ugy oszlik meg, mint ahogy pl. a föld­birtok és vagyon megoszlik. Akik a csúcsán állanak, azoknak minden szabad. Az Omke-t, Omge-t és a Gyosz-t még sohasem jutott eszébe megkérdezni, hogy politizál-e és miért politi­zál, a szakszervezeteknél ellenben vigyáznak. És minél lejebb megyünk a társadalom gúlá­ján, minél szélesebb a réteg, annál kevesebb a jog és a végén már nincs belőle semmi. (Vi­czián István: Saját vezetőik hibájából!) T. Vi­czián képviselő ur, nincs sajtószabadság Ma­gyarországon és nincs egyesülési ós gyülekezési szabadság sem. (Viczián István: Csak rágal­mazási szabadság van Magyarországon a saj­tóban!) Amig egy embernek panasza van, amig ez a sérelem fennáll, amig egyes lapokat ül­döznek és kiszolgáltatnak, amig más lapoknak mindent szabad, addig nem lehet jogrendről és konszolidációról beszélni, addig, igen t. bel­ügyminister ur, önnek nincs mit védelmeznie a konszolidációban. Nem régen történt, hogy a belügyminister ur nyilatkozott egy kérdésben, a Népszava ül­döztetése kérdésében. Meginterpellálták a bel­ügyminister urat ellenforradalmi, részről és azt a választ adta, hogy figyelemmel kiséri a Népszavát és megadja a kellő felhatalmazást, hogy a Népszava izgatásaival szemben sürgő­sen eljárjanak. Megtaláltuk tehát a forrását, évi november hó 18-án, szerdán, 239 ahonnan a perek elindulnak. (Rakovszky Iván belügyminister: Ugyan kérem! b eiüataimazast csak akkor adok, na az én hatáskörömbe tar­tozó hatóságokat támadjak niegi) üjzt köszö­nettel tudomásul veszem, a múltkori nyilatko­zat azonban nem igy szól. (tóakovszity Iván beiiigyminister: Dehogy nem igy szol!) A múltkori nyilatkozat generalis nyilatkozat volt. Eszembe jut, hogy valamikor nagyon ré­gen, durvalelkü emuerek csúnya, nagyon csúnya kiszólását hallottam, mikor azt mon­dottak: megütlek, hogy megbolondulsz, azután azért, hogy miért bolondultai meg! A belügy­minister ur ezt a módszert a NépszaA^avai szemben gyakorlatban alkalmazza; megindit­| tatja a pöröket a JNépszava ellen s amikor az­| után már sok van, elvonja a JNépszava kolpor­1 tázs-jogát és kilátásba helyez közigazgatási és egyéb zaklatásokat. Egy teljes esztendeje, bel­ügyminister ur, annak, hogy ön kikergette az utcáról a Népszavát. (Viczián István: Jól tette!) Ha ön szerint jól tette, Viczián képvi­selő ur, akkor ön csak konzekvens önmagához, az ön saját fehér bolsevista álláspontjához. (Viczián István: Ugyan kérem, ön beszél boi­se vizmusr ól, aki fegyveresen lépett be a mun­kapártba? — Rotiienstein Mór: A forradalmi államtitkár! — Viczián István: Nem igaz, hogy lehet ilyen badarságokat beszélni! — Saiy Endre: A kinevezési okmányát mutassa meg, hegy mikor lett államtitkár! — Viczián István: Soha! •— Esztergályos János: Még Albánia is szégyelné magát ezért a Vicziánért!) Elnök: Esztergályos János képviselő urat kénytelen vagyok sértő kifejezéseért rendre­utasítani. (Klárik Ferenc: Albániát is méltóz­tassék rendreutasítani! — Derültség.) Propper Sándor: Azt mondotta a belügy­miniszter ur, hogy a Népszava kolportázs­jogát akkor fogja visszaadni, ha a Népszava hangja megváltozik. Ez a sajtószabadság? (Rakovszky Iván belügyminister: Ez a tör­vény!) Ez a kritériuma a sajtószabadságnak? Már ráolvastuk önre, hogy nem az a törvény, (Rakovszky Iván belügyminister: Nem olvas­ták rám!) mert a törvény rendelkezése fakulta­tiv és ön kötelezően alkalmazza. (Rakovszky Iván belügyminister: Nem igaz!) Ez nem sajtószabadság. (Rakovszky Iván belügy­minister: ^ Ez a sajtószabadság törvényes szabályozása és én kötve vagyok hozzá és a Népszava is kötve van hozzá!) A sajtószabad­ság az, hogy mindent meg szabad irni, (Ra­kovszky Iván belügyminister: Ez a sajtó­anarchia!) ami igaz. Mindenkinek joga van a bírálathoz és megtorlást kér az, aki magára nézve sértőnek találja a sajtó hangját. (Viczián István: Ha becsukják, ne haragudjanak rá! — Klárik Ferenc: A minister nem biró! — Ra­kovszky Iván belügyminister: A törvény által rám ruházott kötelességemet teljesíteni fogom, ha tetszik, ha nem!) Mondottam volt, hogy van szabadság, sajtószabadság is olyan arány­ban, amilyen társadalmi gráduson az illető lap áll. Legyen szabad ezt bizonyítanom. A szociáldemokrata pártot lehet gyalázni, rágalmazni és becsmérelni, erre nézve megvan a teljes szabadság. (Klárik Ferene: Meg is csi­nálják!) Itt van a Közérdekű Levelek című — minek nevezzem — folyóirat, amelynek egyik száma egy tételében azt mondja (Olvassa): »A szocializmus nem világnézlet, amint eddig nagyon sok tanult, komoly ember is hitte, ha­nem saját nevén nevezve egyszerűen őrület, vagy gazemberség. A Marxizmusnak mint tu­dományosságnak már befellegzett épugy, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom