Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-468
328 À nemzetgyűlés 468. ütése 1925 visszamenni legalábbis 1914. július 28-ig. Tessék először azokat a vádlottak padjára hurcolni, akik a háborút felidézték, megüzenték, akik mindent megfontoltak és mindent meggondoltak, akik felszakították a háború Pandora-szelencéjét, mert minden baj, ami azután következett, ebből az egy forrásból fakadt, (Szabó István (sokoróvátkai): Kiabálták, éljen a háború!) Igen. akik kiabálták, éljen a háború, akik kiabálták, hogy vesszen Szerbia, akik megfontolatlanul és meggondolatlanul minden várható eredmény nélkül akarták a háborút — mert Magyarország nem akart pacifikálni, annektálni, erre a szociáldemokrata sajtó már 1914. július 28-a előtt nyomatékosan figyelmeztette az akkori kormányt — ezek voltak azok, akik a bajokat Magyarországra zuditották. Minden más már csak okozat, és veszedelmes dolog, nem férfiakhoz, legkevésbé törvényhozáshoz méltó, (Huszár Dezső; Hogy igy beszéljen!) hogy az okokat az okozatokkal állandóan összecseréljék. Károlyi Mihály nem volt proletár, nem volt vörös felforgató, hanem magyar főnemes, birtokos, akinek volt vesztenivalója. Ezt kell tisztelni Károlyi Mihályban. Amikor az ő politikai állásfoglalásánál megmérjük az indokokat és a belső rugókat, ezt sohasem lehet szem elől téveszteni. (Kállay Tamás: Hátha nagy ambíciói voltak! Erre gondoljon! — Sütő József: Nem ambíciói, hanem elvei voltak! — Kállay Tamás: Hátha azokra gondolt, nem az elveire?) T. Nemzetgyűlés! Károlyi Mihály történelmi múltját, vagyonát tette fel arra, hogy valamit jóvátegyen abból, amit az előbbi kormányok elmulasztottak. — (Erdélyi Aladár : Károlyi elkártyázta a vagyonát! 30 évre lekötötte birtokát és azt osztotta fel, ami nem az övé! Hitvány! Csaló!) Tanáremberhez ez a megállapítás épen nem való ! — (Erdélyi Aladár : ÁUom ezért a felelősséget !) Ha Károlyi Mihály elkártyázta volna a vagyonát, akkor a bíróság nem tudott volna tőle sok milliárdra menő vagyont elkobozni. — (Erdélyi Aladár : Mert ez hitbizomány volt ! De a haszonélvezetet elkártyázta! A Kereskedelmi Banknál lekötötte! Vállalom a felelősséget! — Br. Prónay György : Láttam én Károlyit elégszer kártyázni!) Nem dönti el Károlyi Mihály szereplésének méltatását, hogy idebenn, különösen reakciós oldalon, párturalmi szempontból hogyan fogják fel működését. — (Erdélyi Aladár : Az nem pártérdek, csak arra a tényre vonatkozik, amit méltóztatott állítani. — Huszár Dezső : Minden tisztességes magyar igy fogja fel!) T. Nemzetgyűlés! Mi már javasoltuk többször, javasoljuk most is, hogy méltóztassanak megkérdezni Magyarország népét, méltóztassanak rá alkalmat találni csendőr-szuronyok és hatósági terror nélkül, — (Huszár Dezső : Szakszervezeti terror nélkül úgy nyilatkoznak, hogy gazember volt!) hogy Magyarország népe e kérdésben megnyilatkozhassék és ketten: az az oldal és ez az oldal állapodjunk meg abban, hogy ilyen aggálytalan megnyilatkozás eredményét mind a két fél magára nézve kötelezőnek fogja elismerni. — (Halász Móric : Megmondta már a bíróság a maga nézetét !) A bíróságról később fogok beszélni. — (Peidl Gyula: A biróság a Márffy-ügyben már hallatta véleményét!) Egyelőre a forradalommal kell foglalkoznom, mert nem mi hoztuk fel, hanem velünk szemben hozták fel mások. — (Kállay Tamás: Forradalom? Disznók voltak! — Sütő József : Kállay Tamáshoz illik ez a nemzetgyűlési hang ? Pfuj ! Leköpni való ez a hang ! — Kállay Tamás : Becsületemre, sokra tartom magamat ezek után, pedig nem szoktam dicsekedni ! — Peidl Gyula : Minden gyilkost felmentenek. Gyilkosok nevetve mennek az Ítélethirdetés elé, anynyira bizonyosak a dolgukban ! évi november hó 18-ánj szerdán. Elnök : Méltóztassanak csendben lenni. — (Sütő József : Kállay Tamáshoz : A jelzőket tartsa magának!) Sütő képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! — (Sütő József: Kállaynak is tessék mondani!) Annak is szóltam Csendet kérek ! Propper Sándor : Olyan gyerekes dolog, amikor idevagdossák a túlsó oldalról minden bizonyítás és minden apropos nélkül a vádakat. A szociáldemokrácia okozta a háború-vesztést 1 Méltóztatnak emlékezni a flotta átadására 1 Nem a szociáldemokrata párt adta át a flottát az ellenségnek (Ugy van! a szélsőbaloldalon) akkor, amikor még szó sem volt a forradalomról. (Ugy van a szélsőbaloldalon.) Méltóztatnak emlékezni 1918. október 17-ére ? Amikor még javában állott, intakt volt a kormányzat, mert hiszen valamikor október vége felé történt meg a lánchídi csata, amelyet Friedrich István most fajvédő képviselő vezetett a kormányzat ellen, tehát még olyan intakt volt a kormányzat, hogy lőttek a tömegbe éles töltéssel, már október 17-én az országgyűlés házában az ország ministerelnöke, első felelős közfuncionáriusa kénytelen volt bevallani, hogy elvesztettük a háborút. (Kállay Tamás : Nem is volt már ministerelnök ! — Sándor Pál : Nem volt már minister ! — Ruppert Rezső: A többségi párt vezére volt!) T. Nemzetgyűlés ! Tudom, hogy nem volt már aktiv minister, de közvetlenül a ministerelnöksége után volt_ és őt tartották a többség vezérének, mert, ha jól emlékszem, az Esterházykormány kisebbségi kormány volt. A nagy munkapárt vezére Tisza István volt, aki a háborús kérdésekben benne volt. . . . (Zaj.) Elnök : Csendet, kérek! Propper Sándor : ... aki a háború megindításánál ott volt, aki a háborús okmányokat ismerte, aki autenticitás volt a háború állásának beállitáTisza István gróf mondotta itt az országgyűlés házában, hogy a háború elveszett. (Zaj jobbfelöl és a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Kérem, méltóztassanak az állandó közbeszólásoktól tartózkodni! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ez maga forradalmi cselekedet volt, mert ez indította meg a bizalom összeroppanásának folyamatát. Méltóztassanak annak az esztendők óta künn a lövészárkokban hentergő, éhező és rongyos katonának lelki állapotát elképzelni (Huszár Dezső : Akit felizgattak!), akinek odadörgik az országgyűlés házából, hogy elveszett a háború. (Huszár Dezső : Innen belülről destruáltak! — Kállay Tamás: A forradalmat idehaza csinálták, nem odakünn! Azok, akik féltek attól, hogy mi lesz!) Méltóztassanak magukat beleképzelni annak az esztendőkön keresztül nyomorgó népnek lelki állapotába (Erdélyi Aladár: Mi ott voltunk!), amikor azt mondták neki, hogy minden áldozat, minden befektetés hiábavaló volt, mert elveszett a háború. (Fráter Pál : Azért még nem veszett el az ország ! Maguk veszitették el!) T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy az ilyen komolytalan kijelentésekre ne válaszoljak! (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — B. Prónay György: Ez a legegyszerűbb válasz!) Méltóztatnak emlékezni, hogy IV. Károly király rendelte el a csapatok leszavaztatását az államformára nézve. (Erdélyi Aladár : Ez igaz ! — Erdőhegyi Lajos: Elég hiba volt!) Méltóztatnak emlékezni arra, hogy IV. Károly király hozzájárulásával alakultak meg az első nemzeti tanácsok ? (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Huszár Dezső : Károlyi Mihály kényszerítése alatt ! — Peidl Gyula : Mese ! Magyarországon legutoljára alakultak meg! — Sütő József : Ausztriában akkor már régen megvoltak ! — Rupert Rezső : Már az
