Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-467

168 A nemzetgyűlés 467. ülése 1925 gyűlés a gazdasági bizottság jelentése alapján foglalkozzék e kérdéssel. Ami már most a nemzetgyűlési képviselők és a választott tisztviselők tiszteletdijának összegszerűségét illeti, a gazdasági bizottság az elnök előterjesztésére arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel a demokratikus fejlődésre, amely demokratikus fejlődésnek természetes következménye az, hogy mind sű­rűbben és gyakrabban kerülnek be a nemzet­gyűlésbe, illetőleg a parlamentbe olyan egyé­nek, akik nem rendelkeznek akkora magán­vagyonnal, hogy abból a maguk megélhetését biztosithassák, szükségesnek látta a gazdasági bizottság, hogy a nemzetgyűlés képviselő tag­jainak illetményei, illetőleg tiszteletdíja olyan Összegben állapittassék meg, hogy abból a kép­viselő a maga megélhetésére és fen tartására is fordíthasson. T. Nemzetgyűlés! A demokratikus fejlődés szükségessé tette azt, hogy ezek az illetmények olyan összegben állapitiassanak meg, hogy a vagyontalan képviselők megélhetését is bizto­sithassák- Mert ha ezen összeg alacsonyabban állapíttatnék meg, az esetben a vagyontalan elemeket maga a nemzetgyűlés zárná ki kebelé­ből. De ezzel szemben a másik oldalon ott áll az állam anyagi helyzete, és amikor az állam a maga bevételeiből nem képes tisztviselői ré­szére a feltótlenül megélhetést biztositó java­dalmakat megállapítani, akkor korlátokat kel] hogy emeljen a másik oldalon mutatkozó szem­pontból is. Ezekre ügyelemmel és annak kije­lentése mellett, hogy semmi körülmények kö­zött nem akar a képviselők és a köztisztviselők illetményeinek összehasonlításából semmi kon­zekvenciát és kapcsolatot teremteni, a gazda­sági bizottság mégis kénytelen volt az összeg megállapításánál a tisztviselők fizetésével bi­zonyos összehasonlításokat eszközölni s ezen összehasonlítás során megállapította a gazda­sági bizottság, hogy a képviselők legutóbbi javadalma aranykoronába átszámítva, az V. fizetési osztály 1. és 2. fokozata között mozgott, amennyiben az V. fizetési osztály 1. fokozata 340 aranykoronát, a 2. pedig 300 aranykoronát tett ki. A középarányos így havi 320 arany­korona volt. Ezen számitást figyelembe véve, megállapította a gazdasági bizottság, hogy az állami rendszerű fizetéseknél a státusrendezés során az V. rangosztály 1. fokozatában 8,400.000 korona, 2. fokozatában pedig 7,400.000 korona a fizetés, s minthogy az ezen két összeg közötti középarányos 7,900.000 korona, a gazdasági bi­zottság a nemzetgyűlési képviselők tisztelet­díjának 8,000.000 koronára leendő kikerekitését hozta javaslatba. T. Nemzetgyűlés! Ezen illetményeken kívül a képviselőket kizárólag a lakáspénz illeti meg még, amelynek összegét a gazdasági bizottság változatlanul 2000 aranykoronában tartja meg­állapitandónak, amely 2000 aranykorona mindenkor az 1924. évi IV. tcikkben megszabott százalék szerint utalványozandó. A választott tisztviselők tiszteletdíjára nézve, amelyek ép ugy, mint a képviselők illet­ményei, napidíj jellegével birnak, a gazdasági bizottság a múlt gyakorlatot véli fentartandó­nak. A múltban is a nemzetgyűlés elnöke a reszortministerek havi fizetésének megfelelő összegű tiszteletdíjat élvezett, jelenleg tehát havi 20 millió koronát kitevő külön díjban ré­szesítendő. (Szákács Andor: Ez a képviselői tiszteletdíjjal együtt annyi, mint amennyit a ministerelnök kap.) A két alelnök és a ház­nagy tiszteletdíja az elnöki tiszteletdíjnak 50 évi november hó 17-én, kedden. —-50%-ában lenne megállapítandó. A jegyzők tiszteletdija pedig a képviselők tiszteletdíjának 50%-kai lenne több, vagyis küiön havi 4 millió koronában lenne megállapítandó. A nemzetgyűlésnek saját háztartására nézve a folyó költségvetési évet illetően.egybeállított költségvetése a javasolt képviselői illetmény­többletekkel való kiegészítést illetőleg átdolgo­zást nem igényel. Nem igényel pedig azért, mert az illetményrendezéssel, illetőleg a státusren­dezéssel .összefüggő összes kiadások az állami költségvetés 1. tétele alatt vétettek fel s azok tételes beillesztése a költségvetés ezen hitel­összegének tárgyalásakor a többi számadási ágazatokkal együttesen pótlólag fog meg­történni. Mindezen előadottak alapján tisztelettel kéri a gazdasági bizottság általam a t. nem­zetgyűlést, méltóztassék a nemzetgyűlési kép­viselők és választott tisztviselők tiszteletdíjára vonatkozó javaslatot elfogadni és ezzel kap­csolatosan a nemzetgyűlés 1924 június hó 28-iki ülésében az illetményeknek, az időnkénti vál­tozások figyelembevételével való megállapítá­sára adott felhatalmazást az elnök részére to­vábbra is fentartani. T. Nemzetgyűlés! A gazdasági bizottság je­lentésének második része a kinevezett tiszt­viselők státusrendezésére vonatkozik. A nem­zetgyűlés 1925. évi június hó 29-én felhatal­mazta a nemzetgyűlés elnökét arra, hogy _ a státusrendezést saját hatáskörében eszközölje. Ez a határozat a következőkép szól (Olvassa): »Az állami igazgatásban közelebbről eszköz­lendő státusrendezéssel egyidejűleg és annak arányaihoz alkalmazottan saját hatáskörében megállapithassa és eszközölhesse a törvény­hozás adminisztrációjában az ennek külön­leges természetéhez és viszonyaihoz, valamint az állam pénzügyeihez mérten indokoltnak mu­tatkozó státusrendezést és annak alapján a megfelelő összegeket az állami költségvetés tárgyalása során végleg megállapítandó költ­ségvetésbe beállíthassa és utalványozhassa«. A nemzetgyűlés elnöke e felhatalmazás alapján az illetékes tényezőkkel a szükséges tárgyalásokat lefolytatta. E tárgyalások ered­ménye a jelentéshez csatolt kimutatás, amely­ből elsősorban is kitűnik az, hogy a nemzet­gyűlés elnöke mindazokat az intenciókat, ame­lyeket a nemzetgyűlés a maga határozatában részére megszabott, figyelembe vette akkor, amikor a tárgyalásokat lefolytatta. A háború és az azt követő forradalmak ideje alatt azon­ban a nemzetgyűlés tisztikarában nem történ­tek olyan sürü változások, mint egyéb szolgá­lati ágazatokban. A nemzetgyűlés tisztikarában hosszú, érde­mes munkásságot betöltő tisztviselők foglalnak helyet és azért a méltányosság feltétlenül meg­kívánta, hogy ezek bizonyos különös, méltá­nyos elbánásban részesüljenek. Ennélfogva azok az egyes, igen hosszú, érdemes szolgálatot betöltő tisztviselők, akiknek állása B) cso­portba soroztatott, saját személyüket illetőleg különös kivételben részesittettek. Ezek között első helyen Bayer Béla műszaki főigazgató, valamint dr. Takáts Sándor főlevéltáros saját személyükre nézve az V. fizetési osztály A) csoportjába soroztattak. Bayer Béla műszaki főigazgató a gazdasági bizottság e határoza­tának meghozatala után elköltözött az élők sorából. Miután a gazdasági bizottság, illetőleg az elnök a státusrendezóst saját hatáskörében a nemzetgyűlés felhatalmazása alapján esz­közölte, tehát jogilag ő e kivételes elbánás

Next

/
Oldalképek
Tartalom