Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-465
A nemzetgyűlés 465. ülése 1925, évi 'november hó 12-én, csütörtökön. Ù7 láncíolyaniaía majd lehetővé leszi, hogy ezek az emberek épen ugy el tudjanak helyezkedni Magyarországon is, mist ahogyan a hozzájuk hasonlók el tudtak helyezkedni Ausztriában. S ahogyan el tudott helyezkedni a német hadsereg nagy tiszti állománya a mezőgazdaságban, ugy — hiszem — ezek is el fognak tudni helyezkedni. Egy másik ut és mód az, hogy arra kell törekedni, hogy Magyarországon az ipart-és a kereskedelmet fellendítsük és el keli követni mindent, hogy a körülöttünk lévő államokban kereskedelmi szerződést köthessünk azért, hogy megkapjuk azt a nyersanyagot, amely nekünk ahhoz szükséges, hogv újból mi legyünk a fel dolgozótelep, mi legyünk a Nagy-Magyarország központja, továbbá hogy kész áruinknak felvevőpiacot találjunk a Balkánon, vagy pedig más államokban is, ahol aztán ismét sok ember elhelyezkedést fog tudni találni. De az a mód, amelyet itt látunk, nem alkalmas ennek a kérdésnek az elintézésére. Az egyes ministeriumok tisztviselőinek létszáma ma sokkal több, mint amennyire, őszintén szólva, szükség volna. Ezt pár számadattal próbálom alátámasztani. Az egyes ministeriumokat nézve azt látjuk, hogy a státusrendezési rendelet adatai alapján ma van a IV. fizetési osztályban 57,az V.-ben 443,a Vl.-ban 1570, a VIT.-ben 3005, a VlII.-ban 4597, a Xl.-ben •5230, a X.-ben 5176, a Xl.-ben pedig 4376 tisztviselő. A státusrendezésnek megfelelően tehát összesen 24.454 a tisztviselők száma. Ha ezt Magyarország lakosságával szétosztjuk és összehasonlítjuk ezt a régi, Nagy-Magyarország tisztviselőlétszámával, akkor azt látjuk, hogy békeidőben, 1914—15-ben 34.833 tisztviselő volt, ugy, hogy békeidőben 524 lakosra esett egy állami tisztviselő, ma pedig 326 lakosra esik. (Gróf Hoyos Miksa : Az Esti Kurir-ban már benne áll! Ma reggel elmondotta Szeder 1) Én ezt nem olvastam, az adatok sokkal régebben állnak rendelkezésemre. Felemlíthetném itt az egyes ministeriumok létszámát, (Esztergályos János : Ha önök nem beszélnek a tisztviselőkről, beszélünk mi S — Elnök csenget.) de azt hiszem, teljesen elegendő lesz, ha a belügyministerium és a pénzügyministerium adatait olvasom fel, ahol körülbelül a legnagyobb eltérések vannak. Békeidőben a belügyministeriumban IV. fizetési osztály nem volt, ma a IV. fizetési osztályban van hat tisztviselő. Az V. fizetési osztálybán a békeidőben voit 11, ma van 34; a VI. fizetési osztályban volt 35, ma 371; a VII. fizetési osztályban volt 75, ma 342. A pénzügyministeriumban helyettes államtitkár nem volt, ma van 11. (Homonnay Tivadar : Ez igaz !) Ministeri tanácsos volt békeidőben 25, ma van 107 ; a VI. fizetési osztályban ministeri osztálytanácsos volt 163, ma 323 ; a VII. fizetési osztályban volt 439, ma van 724. (Ivády Béla : Ezért kellett a státusrendezés !) A kereskedelmi ministeriumban békeidőben volt két helyettes államtitkár, ma van hét ; ministeri tanácsos volt 25, ma 38. Az igazságügyi ministeriumban csökkenés van a békelétszámhoz képest, a földmivelésügyi ministeriumban emelkedés. A vallás- és közoktatásügj T i ministeriumban van valamelyes emelkedés, de ez nem lényeges. Az előbb emiitett két ministerium az, amelyekben a főbb emelkedések vannak. Nézzük meg azonban azt, hogy a belügyministerium mai összetétele milyen és milyen volt békeidőben. Azt látjuk, hogy a belügyministerium 1913-as költségvetése 110.687.620 korona volt. Ebből azonban le kell vonni azokat az osztályokat, amelyek időközben a népjóléti ministeriumba helyeztettek át, vagyis a népegészségügyet és az egészségügyi intézeteket, ugy hogy marad 76,592.000 korona. A belügyministerium mai költségvetése aranykoronára átszámítva 77,064.000 korona, vagyis 731.000 aranykoronával több, mint a régi Nagy-Magyarország költségvetése volt. Ha ezt elosztjuk az ország lakosságának számával, akkor kitűnik az, hogy békeidőben a belügyministerium költségéből egy lakosra esett 4.22 korona, ma pedig 9.75 aranyi korona esik. (Esztergályos János : Mert szegények vagyunk, azért van ez igy ! — Mándy Sámuel : Mert államrendőrség van !) Itt vannak a főbb kiadások : a csendőrség és a rendőrség kiadásai. Csendőrségre kiadtak 1913-ban — s ebben benne van a közbiztonság, a közrendi rendőrség, a katonai rendőrség, fővárosi rendőrség stb. — 33,481.470 koronát az 1913. évi költségvetés adatai szerint. Ma kiadnak a belügyministerium kölségvetése szerint aranykoronára átszámítva 54,836.210 koronát, vagyis 21,354.740 koronával többet, mint a régi Nagy-Magyarországon. (Esztergályos János : Mert takarékoskodunk !) Az arány az, hogy mig békeidőben 1.83 korona jutott ezen a címen egy lakosra, ez ma az ország lakosságához viszonyítva 6.87 aranykoronát tesz ki. Kérdezem én : olyan megbízhatatlanokká váltak a magyar viszonyok vagy olyan helytelen és gonosz nép lakik itt, hogy azt csak ugy íehet féken tartani, ha itt ezt a csendőrséget ilyen összeggel fentartjuk ? A létszámot tekintve azt látjuk, hogy békeidőben csendőrtábornok nem volt. Állítólag a honvédelmi ministerium létszámában volt csendőrtábornok, de a belügyministerium létszámában nem volt. A belügyministerium költségvetésében nem volt csendőrtábornok, itt a legmagasabb fokozat az V. fizetési osztályban lévő ezredes volt, ebből 1913-ban 10 volt. (Esztergályos János : Nem a belügyminister ur a csendőrtábornok ?) Az 1925/26. évi költségvetés szerint ma van egy csendőraltábornagy, van két csendőrtábornok,, békeidőben volt 10 csendőrezredes, ma van 23, békeidőben volt 9 alezredes, ma 29, őrnagy volt 9, ma van 36, százados volt 80, ma van 171, főhadnagy volt 74, ma van 209, hadnagy volt békeidőben 75, ma ez a fokozat törölve. "(Esztergályos János : A tisztviselők pedig kulimódra dolgozhatnak !) Békeidőben a költségvetés adatai szerint hadbirószázaclos volt 8, ma is 8 van, de előtta hadbiróezredes van 1, alezredes 4, őrnagy ugyancsak 4. A gazdasági szakban főszámtanácsos, vagyis gazdasági alezredes volt békében 2, ma 11, számtanácsos őrnagyi rangban volt 1, ma 6 van. (Pikler Emil : A nagy hadseregben !) Ez nem a hadszereg, csak csendőrség. Gazdasági százados volt 11, ma 33, gazdasági főhadnagy volt 7, ma 39 ; a hadnagy törölve van. Orvosezredes békeidőben nem volt a csendőrségnél, ma 1 van ; őrnagy 4, orvosszázados 4, aligazgató állatorvos 1, főállatorvos 1. Ezek a tisztségek a békeidőben a költségvetés szerint nem voltak. A létszám békeidőben 91, ma 558. (Malasits Géza : Mert gazdagok lettünk ! Ezért kapnak a tanitók kevesebbet! — Esztergályos János: Szuronyra van pénz, de kórházra, iskolára nincs !) Békeidőben a gyalogos és lovas járőrmester volt a legmagasabb altiszti fokozat a csendőrségnél ; azóta ujabb tisztségeket szerveztek. így pl. I. osztályú tiszthelyettes ma van 332, II. osztályú tiszthelyettes 1209, III. osztályú tiszthelyettes 1218 és főtörzsőrmester 1409. Őrmester volt a békeidőben 484, ma egy sincs ; törzsőrmester a békében voit 142, ma van 74 ; őrmester volt 288, ma van 358 ; gyalogos és lovas őrvezető a békeidőben 1618 volt, ma egy sincs ; gyalogos és lovascsendőr volt 7513, ma van 4950 ; próbacsendőr volt 1581, ma van 1562. A létszám tehát békeidőben Nagymagyarországon 11.627 volt, ma 11,112. (Ivády Béla : A trianoni határok következtében ! — Saiy Endre : A régi Magyarországon
