Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-465

104 A'nemzetgyűlés &$. ülése 1925. évi'november hó 12-én, csütörtökön. vetitő belépési igazolványt kiállította.« (Peyer Károly : Nagyon helyes ! Ne legyen bérrontó ! — Felkiáltások jobbfelöl ; Dühöng a szabadság ! Ez a szabadság ! — Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek I (Peyer Károly : Kollektiv szerződés van ! — Gaal Gaston : Ahogy az önöknél kinéz ! Bőrkabátos gazemberekkel szerződést sohasem kötöttek ! — Meskó Zoltán : Hol a munkaszabadság? — Esztergályos János : A szolgabiráknál, a csendőrségnél S — Nagy zaj.) Esztergályos János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni î (Gaal Gaston : Nagyszerű Î Ezt megtanultuk ! — Peyer Károly közbeszól.)) Peyer képviselő urat kénytelen vagyok rendreurasitani 1 (Nagy zaj, — Csendet kérek ! (Szabóky Jenő : Ez a diktatúra 1 — Esztergályos János : Hát az önök munkásnyuzása !) Viczián István : T. Nemzetgsmlés ! Ebből a rendelkezésből megállapítható, hogy ha valamely munkás bármi okból, tegyük fel, hogy neki történetesen nagy oka van, hogy ép azon az egy helyen ne dolgozzék s ezért ott nem vállalja el a munkát, az ilyen munkásnak joga van Magyarországon, az egyesülési jog szent nevében éhenhalni, de ebben az országban saját szervezete jóvoltából munkát nem kaphat. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. — Graeffl Jenő : Gratulálunk ! Gyönyörű I Beszélhetnek maguk, amit akarnak ! — Esztergályos János : Fogjon kezet vele !) Szegény munkások sokszor megkísérelték másutt munkát keresni, de sehol sem kaptak, mert az összes munkaadók kartellban vannak a szakszervezeti vezetőkkel és megállapodás van arra — ez érvényesül is — hogy a munkaadó nem fogad fel olyan munkást, akit nem ez a paritásos, Rothenstein-féle munkaközvetítő intézet delegál oda s ha akadna olyan vakmerő, mond juk, fajvédő munkaadó, aki mégis felfogadna olyan munkást, akit nem a Rothenstein-féle paritásos munkaközvetítő küldött oda, akkor az összes. többi munkások kötelesek sztrájkba lépni és ott a munkát beszüntetni. (Nagy zaj.) Nagyon kérem, méltóztassanak türelemmel lenni. Beszédem végéhez közeledem. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl ! — Gaal Gaszton : Lélekemelő ! — Nagy zaj. — Halljuk ! Halljuk ! jobbjelöl.) Elnök ; Csendet kérek, képviselő urak ! (Lendvai István : Éljen I. Móric, a paraplékirály !) Lcndvai képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Viczián István : Rá kell még mutatnom arra, hogy ezeKnek a szakszervezeti drákói rendelkezéseknek, amelyeket itt voltam bátor ismertetni, ugyanebben a szabályzatban nagyon kemény szankciója is van, mert a harmadik szabályzat, az u. n. Munkaközvetítő Bizottság ügyrendje ezt mondja: »Akik nem felelnek meg ezeknek a szabályoknak, azokra a következő büntetések szabhatók ki.<< (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Hogy a munkaadókkal szemben milyen büntetést szabhat ki Rothenstein ur diktatúrája, arról nem beszélek, csak arról, hogy a munkásokkal szemben milyen büntetéseket szabhat ki. (Peyer Károly : Halljuk azt is ! — Olvassa) : »Aki a jelentkezési szabályokat nem tartja be, — tehát szabálytalanságot követ el, nem ám a hatósággal szemben, hanem a saját egyesületével szemben (Rothenstein Mór : Ott is rendnek kell lennie ! — Élénk derültség jobbjelöl.), a szent egyesülési jog nevében megalakult egyesület vezetőségével szemben követ el homii aprócseprő jelentkezési szabálytalanságot. — (Nagy zaj. — Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl \) — már a legközelebbi héten elesik a közvetítéstől, ismétlődés esetén két vagy több hétre is kizárható a közvetítésből. Aki a részére kiutalt állásról elfogadható ok nélkül lemond, egy hétre, másodízben két vagy több hétre kizáratik a közvetítésből, harmadízben pedig a kizárás mellett átír a bizottság a Magyarországi Nyomdamunkások Országos Szövetségének a segély megvonása érdekében.« (Fever Károly: Helyes !) Ha a munkást az üzem alkalmazza és az illető a munkahelyen nem jelenik meg, vagy ha a kilépést bizonyítható]ag kierőszakolja, a fentiekhez hasonló elbánás alá esik. (Szakács Andor: Nagyon helyes !) Hirlapkisegitéshez azokat, akik valamely nyomdában bizonyithatólag kellemetlenségeket okoztak, az illető nyomdába nem közvetítik.« Hozzá van még ehhez téve, hogy ez ellen fellebbezésnek helye nincs. (Zaj a jobboldalon. — Szakács Andor : Hogyan védekezzenek? Nem ért hozzá kérem !) Vagyis e kradélis jogszabályok értelmében, mivel munkát máshol nem kaphatnak, ha minden közvetítésből két-három, vagy több hétre kizáratnak, ezzel a munkásokat saját szervezetük közegei éhen-halálra itélik. (Zaj — a középen. -7- Peyer Károly : Mit csinálnak a Beszkárnál? ön beszél éhen-halálról? Kidobták a munkásokat î Azt meri még mondani, hogy éhen-halnak? Önök akik politikai okokból ezreit dobták ki a munkásságnak. — Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Peyer Károly : Ön mer még beszélni ! Az ön lelkén szárad a sok elbocsátás !) Csendet kérek. Szabóky Jenő: Ez nem szakszervezet, ne tessék kiabálni! —Peyer Károly: Majd beszélünk még arról is! — Nagy zaj.) •— Csendet kérek képviselő urak. Ha a képviselő urak tovább is zavarják a tanácskozást, kénytelen leszek szigorúbb, intézkedésekhez nyúlni. — (Helyeslés a jobboldalon.) — Peyer Károly : Ök mernek kurzusgazdálkodásról beszélni ! — Halász Mórié : Ez nem kurzus kérem ! — Rothenstein Mór : Hányat dobtak ki maguk ! — Zaj.) — Rothenstein Mór képviselő urat rendreutasítom. —(Peyer Károly: Felháborító ! Ártatlan emberek százait rúgták ki, akik a kommünben le voltak tartóztatva ! — Nagy zaj.) — Csendet kérek ! Peyer Károly képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. — (Szakács Andor : Azt is mondja el, hogy hány milliárd munkanélküli segélyt adott a nyomdász szakszervezet. — Folytonos zaj.) — Ha nem, kénytelen leszek a kép\í»elő- urnák a mentelmi bizottság elé való utasítására javaslatot tenni. —(Zaj.) — Csendet kérek. Viczián István : A túloldalon valaki azt mondta, hogy ezeket az alapszabályokat a belügyminister ur jóváhagyta. Megállapítom, hogy ez a szabályzat igenis jóvá van hagyva, de nem a belügyminister ur által. A záradék itt van a végen és a következőképen szól : (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : A jelen megállapodás, a munkaközvetítési szabályzat és a munkaközvetítők ügj'rendje jóváhagyatott Budapesten, 1919. október havában.« Aláírások : Schwarz Félix sk., Kertész Árpád sk., Lerner Dezső sk., Preisz Mór sk., Lőwy Salamon sk., (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Szép társaság ! — Esztergályos János :• Van olyan szép és tisztességes társaság, mint önök valamennyien odaát ! Önöknek nincs joguk erkölcsi bírálatot mondani ! — Zaj. — Graeíü Jenő : Soha többet meg sem hallgatjuk magukat ! Szemfényvesztők ! — Peyer Károly : Majd tessék meghallgatni az ellenvéleményt is !) Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a t. szociáldemokrata párt szeret a magyar összmunkásság nevében beszélni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Joggal! — Csöngedy Gynla: Rabszolgatartók !) Azt hiszem, hogy annak a frakciónak, amelynek tagjai, mint a szakszervezeti vezetők az ellen küzdenek, hogy a vezetésük alatt álló rnunkásszakegyesületek évenként közgyűlést tartsanak és azt akarják, hogy ez a közgyűlés ne hivassák össze, (Kitajka Lajos : Százhúsz közgyűlést tart a szövetség egy esztendőben !) annak nincs joga még az ő szakszervezeteikbe beszervezett