Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-449

A nemzetgyűlés 449. ülése 1925. évi október hó 16-án, pénteken. 59 Az egyesület ennek a feltételnek többrendbeli tárgyalás és felhívás dacára mind a mai napig nem tett eleget, igy tehát alapszabályai sem voltak érdemleges tárgyalás alá vehetők.« Elnök: Kiván-e Dénes István képviselő ur a viszonválasz jogával élni? A képviselő ur nincs jelen, igy felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminister ur válaszát elfogadni, igen vagy nem ? /Igen !] A Ház a választ tudomásul vette. Kérem a jegyző urat, hogy a belügyminister ur válaszát Bodó János képviselő ur interpellációjára felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (Olvassa] : >A trianoni békeszerződés rendelkezései által magyar állampolgárságukat vesztett volt állampolgáraink vissza honosítását sietett a kormány megkönnyíteni akkor, amidőn a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló lh79. évi L. tc.-nek a visszahonositásra előirt körülményesebb módozataival szemben az 1922. évi XVII. te. 24. §-ában foglalt rendelkezésekkel az úgynevezett kedvezményes visszahonosítási létesítette és e törvény felhatalmazta a belügyministert, hogy a kérelmezőket kivételesen az 1879 évi L. te. 38. §-a érteimében megkívánt kellékek hiányában is visszahonosithatja. Az utóbb hivatkozott törvénycikk a visszahonositási kérelem elbírálását a beiügyniinisterre bizza, e részben m m volt más rendelkezés tehető, mert a fórum-kérdésben az állampolgársági alaptörvénynek az 1879. évi L. te. nek rendelkezéseitől — amelyek a honosítás, visszahonositás, elbocsátás és a magyar állampolgárság kérdésében való döntést a beiügyniinisterre bizzák — eltérő rendelkezéseket tenni nem lehetett. A honosítás és a visszahonositás iránti kérelmek feletti döntés joga nemcsak nálunk, de külföldön is a legfőbb kormányhatóság hatáskörébe van utalva, ennek a diszkrecionális jognak gyakorlása nem bízható alsóbb közigazgatási hatóságokra, mert hogy kik vétetnek fel az állam polgárai sorába, vagyis kik tétetnek részeseivé ez állam közjogi jogosítványainak, e részben a döntés joga csak a parlamentnek felelős kormányhatóságot illetheti meg. Egyébként ma, amikor a trianoni békeszerződés végrehajtása folyik és ennek a szerződésnek naponkint szükségessé váló értelmezése foroghat szóban, különösen indokoltnak mutatkozik az, hogy a döntés és közhitelű értelmezés joga a központi kormányhatósag kezébe maradjon. Megjegyzem, hogy a visszahonositás iránti kérelmek nemcsak a vezetésemre bizott belügyministeriumban intéztetnek el soronkivül, hanem az összes többi véleményező hatóságoknál is. Ami az interpellációnak a folyamodókra és családtagjaikra vonatkozó személyi okmányok, an}^akönyvi kivonatok beszerzésének kérdését illeti, e részben megjegyzem, hogy már intézkedtem az iránt, hogy a magyar állampolgárság igazolására az anyakönj^vi kivonatokon kivül minden olyan okmány is elfo,<>adtassék, amelyekből az illetőknek leszármazás szerinti magyar állampolgársága kétségtelenül megállapítható. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy fenti válaszomat tudomásul venni szíveskedjék.« Elnök : Kiván-e Bodó János képviselő ur a viszonváiasz jogával élni? A képviselő ur nincs jelen, igy felteszem a kérdést, méltóztatnake a belügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Kérem a jegyző urat, hogy a belügyminister urnák Lepdvai István képviselő ur interpellációjára adott válaszát felolvasni szíveskedjék. Perlaki Gycrgy jegyző (olvassa) : A nevezett képviselő ur interpellációjára van szerencsém a következőket válaszolni. A szociáldemokrata párt elleni vizsgálat megindítására ezidőszerint megfelelő alapot nem látok. Nem Játok pedig azért, mert bar kétségtelenül megállapittatott, hogy a magyarországi munkásság börtönben ülő egyes tagjainak családja, — felesége és gyermekei — a Rote nilfe segélyalapból segélyezést nyertek, az, hogy ezekbe a segélyezésekbe a szociáldemokrata párt mint ilyen bekapcsolódott volna ezidőszerint beigazolva nincs. A bécsi és egyéb kommunista szökevények, úgynevezett emigránsok külföldi tevékenységét, mint legfőbb rendőrhalóság állandó figyelemmel kisérem, ma azonban az, hogy a szociáldemokrata párttal a nevezettek összeköttetésben állanának, s hogy ezek felforgató törekvéseinek szálai a nevezett párthoz vezetnének, nincs igazolva. A Népszava izgató cikkeivel szemben mindenkor megtettem a szükséges intézkedéseket. A Népszavának utcai árusítását, kolportázs-jogát már 11 hónap előtt megvontam, minden oly közleménye miatt, amelyek a törvényes renddel ellentétes irányúak voltak és felforgató törekvést mutattak, a büntető eljárás megindítására a felhatalmazást a királyi ügyészségnek megadtam. A szociáldemokrata szakszervezetek működését is megfeleíőleg ellenőrizem, illetőleg ellenőriztetem, s ha azok törvényes hatáskörüket túllépik, a részemre biztosított jogkörömben, mint eddig is tettem, kellőkép intézkedni fogok. Minthogy ezek szerint magával a szociáldemokratapárttal szemben mindezekből kifolyólag ezidőszerint eljárnom nem lehet, az interpelláló képviselő ur által kért vizsgálatot meg nem indíthatom. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni, Budapest, 1925. évi október hó 14-én Rakovszky m. kir. belügyminister.« Elnök : Kivan Lendvai István képviselő ur a viszonválasz jogával élni? (Felkiáltások jobbfelől: Nincs itt !] A képviselő ur nincs jelen. Felteszem a kérdést, méltóztamak-e a belügyminister urnák Lendvai István képviselő ur inter pellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !J Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérem a jegyző urat, hogy a belügyminister urnák Pakots József képviselő ur interpellációjára adott válaszát felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző: (olvassa] Pakots József nemzetgyűlési képviselőnek a Lévai Jenő rákosligeti lakos ellen a gödöllői járás főszolgabiraja által inditott kihágási ügyben 1925. évi július hó 6-án hozzám intézett interpellációjára a következőkben válaszolok : vitéz Endre László, a gödöllői járás főszolgabiraja Lévai Jenő hírlapíró ellen köztisztasági kihágási el árast inditott meg, mert rákosligeti lakása előtt 1925. évi március hó 17-én a leesett havat nem seperte el. Lévai Jenő az ügy folyamán elfogultsági kifogást emelt, illetőleg biróküldést kért Pest vármegye alispánjától, az alispán azonban ezt a kérést elutasította. Ez ellen Lévai Jenő hozzám felfolyamodást jelentett be. A felfolyamodásnak helyet adtam és az 1925. évi július hó 18-án 2818./kih. számú rendeletemmel ebben a kihágási ügyben az eljárásra az aszódi járás főszolgabiráját delegáltam. Ezzel az interpellációnak 3. pontjában foglalt kívánságnak eleget tettem. Az interpelláció 1. és 2. pontjára válaszom az, hogy a továbbiak az előirt szabályszerű kihágási büntető eljárás keretébe tartoznak. Budapest, 1925. évi október hó 14-én. Rakovszky, m. kir. belügyminister. Elnök : Kivan Pakots József képviselő ur a viszonválasz jogával élni? /Felkiáltások jobbfelől : Nincs itt !) A képviselő ur nincs jelen. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a belügyminister urnák Pakots József képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen, NAPLÓ. XXXV. Ki