Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-449

54 A nemzetgyűlés 449. ülése 1925, felelőleg tegye meg. (Rupert Rezső szólásra jelent­kezik.) Elnök : Rupert Rezső képviselő ur kivan szólni. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Csak ház­szabályszerü jogommal élek akkor, amikor az adott esetben, amikor nem fekszik előttünk nyomtatás­ban a helyes tényállás, arra kérem az előadó urat és az elnök urat, támogassanak engem abban az irányban, hogy adjon részletes felvilágosításokat a t. előadó ur erről az ügyről, amihez hozzátarte* zik az, hogy a cikket egész terjedelmével olvassa fel. Kiragadott részek után ugyanis nem tudjuk megítélni, miféle összefüggésben használtattak azok a kitételek, amelyek vád tárgyává tétettek. A királyi bíróságoknál is valahányszor egy sajtópert tárgyal­nak, bár az illető cikknek csak egy részét inkri­minálja az, aki inkriminálja, mindig az egész cikket felolvassák. Ez természetes is, mert összefüggés nélkül nem lehet iiéletet mondani, képet alkotni arról, hog}' tulajdonképen van-e vagy nincs sértő­jellege annak a kitételnek, amely az egészből ki­ragadva talán csakugyan sértőnek Lünik fel, de a teljes összefüggésben esetleg nem sértő. Ennélfogva házszabályszerü jogommal élek, amikor felvilágo­sítást, a cikk ismertetését kérem a t. előadó úrtól. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Györki képviselő urat illeti a szó. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Én sem vagyok abban a helyzetben, hogy az itt előadott mentelmi ügyben a magam véleményét tisztázni tudjam. Nem tudom tisztázni azért, mert az előadó ur csupán néhány szót, néhány értelmetlen mondatot kapott ki az inkrimináció tárgyává tett cikkből, anélkül azonban, hogy teljes összefüggésében ismernőnk azt a közleményt, amelyet az ügyészség vád tárg\ ává tett. Ezek a közleményrészek, amelye­ket itt kihasított az előadó ur és ismertetett, leg­alább is az első hallásra ugy tűnnek fel, hogy azokban tulajdonképen semmiféle sértő, rágalmazó kitétel nem foglaltatik. Még sem vagyok azonban abban a helyzetben, hogy nemleges válasszal üssem el az egész kérdést és aira az álláspontra helyezkedjem, hogy rágal­mazás esete itt nem forog fenn Ahhoz, hogy ezt a kérdést mint jogász elbiráljam, feltétlenül sziïkséges a teljes tényállás felderítése, szükséges az, hogy az a közlemény, amely a Népszavának 1923 december 11-iki számában »A haladás és reakció viaskodása Erzsébet faván« felirattal megjelent és amely a dr. Lakatos Géza budapesti lakos sérelmére elkövetett rágalmazást tartalmazza, teljes egészében ismer lessék a nemzetgyűlés előtt. Ezért tiszteletlel kérem, méltóztassék elren­delni, hogy az előadó ur az egész cikk tartalmát ismertesse meg a nemzetgyűléssel, mert csak ennek ismeretében leszek abban a helyzetben, hogy érdem­legesen hozzászóljak ahhoz a kérdéshez," vájjon a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt elfogadom-e, igen vagy nem ? Elnök : Kivan még valaki szólani ? Ha szólni senki nem kivan, a vitát berekesztem. (Meskó Zoltán : Azt sem tudom, mikor keresztel­kedett ki ? — Rupert Rezső : Nem kaptuk meg a felvilágosításokat! — Pikier Emil: A kikeresztel­kedés dátumára vagyunk kíváncsiak ! Ki volt- e már keresztelkedve, amikor Vanczákot feljelentette ?) Csendet kérek ! Következik a határozathozatal. Propper Sándor képviselő ur a mentelmi bi­zottság javaslatával szemben azt indítványozza, hogy az ügy küldessék vissza a mentelmi bizottság­hoz. Minthogy ez halasztó természetű indítvány, (Zaj a szélsőbaloldalon.) először ezt az indítványt bocsátom szavaz-is alá. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Propper Sándor képviselő ur indít­ványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg történik ) Kisebbség. A Ház Propper Sándor kép­évi október hó 16-án, pénteken. viselő ur indítványát elveti. (Felkiáltások balfelől : Hol az ellenpróba'/ — Nagy zaj ) Nagyon kérem a képviselő urakat, méltóztassanak legalább a sza­vazás alatt csendben maradni. (Állandó zaj a szélső­baloldalon. — Felkiáltások : Határozathozatalt ké­rünk.) Csendet kérek ! Kérem azokat a képviselő urakat, akik a men­telmi bizottságnak Vanczák János képviselő men­telmi ügyében előterjesztett jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Tönbség. A Ház ebben az ügyben Vanczák János képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Rupert Rezső : A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Az imént az előbb tárgyalt ügyben házszabályszerü jogommal éltem, mert a házszabályok szerint minden képvi­selőnek joga van a tárgyalás alatt levő ügyre nézve az előadó úrtól ismertetést, felvilágosítást köve­telni. Noha én ebben az irányban kérelmet terjesz­tettem elő, az elnök ur ezt egyszerűen nem respek­tálta, nem vetle figyelembe és a tényállás ismertetése nem történt meg. Ezután hozatott meg a határozat, amit én a házszabályok szerint sérelmesnek tartok. Elnök : A képviselő ur indítványát csak akkor bocsáthattam volna szavazás alá, ha a képviselő ur ezt az indítványt írásban is beadia volna. (Ru­pert Rezső : Ehhez nem kell írás.) Minthogy ilyen írásbeli indítvány nem volt, én a házszabályok szerint a szavazást ebben a kérdésben el nem ren­delhettem. A képviselő ur, ugy látszik, nem volt benn a teremben, amikor az előadó ur a cikket ismertette. (Rupert Rezső : De itt voltam !) Következik a mentelmi bizottság 845. számú jelentése sajtó utján elkövetelt rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Népszava 1924 december 2 iki számában »A véde­lem szerint a bombabanditák mártírok« címmel megjelent cikk többek között a következőket tar­talmazza (olvassa): »A bomba-pör hétfői tárgya­lásán megint két védő beszélt, Hindy Zoltán és Vasek Ernő. Az előbbi közismert klerikális ébredő ügyvéd, aki az egyéniségének megfelelő jezsuita stílusban védte kiválasztott bomba-banditáját. A megszokott módszer szerint ugy tett néha, mintha objektiv tudna lenni, de csalc azért, hogy a következő fordulónál annál vehemensebben védje az ébredők briganti uralmát és szapulja a szabad­kőműveseket és egyéb »destruktiv« irányzatokat. Teljes erejéből próbálta fehérre mosni a véres briganti szellemet, az útonálló, gyilkos »keresztény mentalitást«, ami azonban nem sikerült neki.« Ezt a kitételt Hindy Zoltán dr. budapesti ügy­véd magára nézve sérelmesnek találta és feljelen­tésére a budapesti kir. büntetőtörvényszék a cikk szerzője ellen eljárást indított. A nyomozás során a Népszava szerkesztősége a cikk szerzőjét nem nevezte meg és igy a sajtótörvény értelmében a felelősség Vanczák János nemzetgyűlési képviselőt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli. A mentelmi-bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a cikkben foglaltak a bűncselekmény tényálladékát kimerítik, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete nem forog fenn, ennélfogva azt javasolja a í. nem­zetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök : Kivan valaki szólani ? Györki képviselő urat illeii a szó. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Annál az elvi álláspontomnál fogva, amelyből kifolyólag az előbb letárgyalt mentelmi-bizotlsági jelentésekhez hozzá­szóltam és azokat házszabályelleneseknek nyilváni-

Next

/
Oldalképek
Tartalom