Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-449
50 A nemzetgyűlés 449. ülése 1925, A mentelmi bizottság javaslatával szemben Propper Sándor képviselő ur halasztó inditványt adott be, melyben arra kéri utasitani a nemzetgyűlést, hogy a jelentést adja vissza a mentelmi bizottságnak ujabb tárgyalás végett. Elsősorban erre az inditványra fogom a kérdést feltenni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e Propper Sándor képviselő ur inditványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az inditványt elveti. Következik a határozathozatal a mentelmi bizottság előadójának javaslata tárgyában. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát Vanczák János képviselő úrra vonatkozólag az előadott ügyben elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő* urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Farkas István : Vége van a sajtókritikának ! — Propper Sándor : Éljen Krausz Jakab ! — Zaj.) Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggeszti. (Propper Sándor : Most jön Zsarai Manó ! Őt is megvédhetik ! -— Zaj a szélsőbaloldalon.) Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Népszava politikai napilap 1924. évi július 29-iki számában közzétett »Nyilatkozat« felirata cikkben Garai Manó (Propper Sándor : Éljen Garai Manó ! — Kiss Menyhért : Zsarai Manó becsületét keresik ! — Gr. Hoy ós Miksa : Mindig együtt vannak velük S — Zaj. — Elnök csenget.) sérelmére rágalmazás vétségét követte el, mert ebben a cikkben Garai Manónak »a hírhedt szélhámosnak ujabb csalásaival« stb. foglalkozott. Garai Manó ezért a kifejezésért feljelentéssel élt s a királyi ügyészség büntető eljárást indított. (Rothensíein Mór : Halljuk a tényállás ismertetését ! — Rupert Rezső : Halljuk a cikket ! — Esztergályos János : Az idők jele, hogy még Garai Manót is védik ! — Zaj- a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Kiss Menyhért : Közismert szélhámos ! —' Rothenstein Mór : A Jakabok és Manók ! — Zaj.) Rothenstein Móric képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Derültség a jobboldalon.) Nánássy Andor előadó : Farkas Gergely budapesti lakos felkérte a Népszava szerkesztőségét, hogy részére egy kiigazító nyilatkozatot tegyen közzé. Ezt a nyilatkozatot a szerkesztő ugy vezette be, — mint az előbb már jeleztem, — hogy »Garai Manónak, a hírhedt szélhámosnak, ujabb csalásaival« foglalkozott s azután jött a nyilatkozat. (Kiss Menyhért : Ez az epitetton ornans-a !) Garai Manó budapesti lakos ezt a kifejezést magára nézve sérelmesnek találta, ezért feljelentéssel élt s a királyi ügyészség bűnvádi eljárást indított. (Az elnöki székel Huszár Károly foglalja el.) A cikk névtelenül jelent meg. Az ügyészség a nyomozás folyamán nem tudta megállapítani a cikk szerzőjét, igy tehát sajtójogilag Vanczák János nemzetgyűlési képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli a felelősség. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a cikkben foglaltak a bűncselekmény tényálladékát kimeríteni látszanak, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete nem forog fenn s ezért javasolja a nemzetgyűlésnek, , évi október hó 16-án, pénteken. hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügj^ből kifolyólag függessze lel. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György Jegyző : Györki Imre ! (Nincs jelen !) Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Töröltetik. Ki következik ? Perlaki György jegyző : Propper Sándor ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés t A lánc nagyon szépen fűződik. Gróf Bethlen István, Magyarország ministerelnöke, Krausz Jakab házuzsorás és Garai Manó gentleman. (Mozgás és zaj jobbjelől. — Derültség a szélsőbaloldalon.) ,Egy sorban állanak a Népszava üldözésében. Én a dolog érdeméhez nem kívánok hozzászólani. A nemzetgyűlés jóizlésére és felfogására bízom az ugy érdemi részét, de nem is tudok érdemileg hozzászólani, mert nem ismerem a tényállást. Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat azért a kifejezésért, amellyel beszédét kezdette, rendreutasítani ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Milyen kifejezés ?) A képviselő ur a ministerelnök urat egy sorba helyezte azokkal a nevekkel. (Zaj.) Propper Sándor : Én az elnök ur megrendszabályozó intézkedését a múltban tudomásul vettem, de leszögezem, hogy a ministerelnök ur személyét Krausz Jakabbal és Garai Manóval nem sértő szándékkal állítottam egy sorba és leszögezem azt, hogy gróf Bethlen István magyar miniszterelnöknek nincs külön becsülete, neki nem jár ki több a nemzetgyűléstől, mint Krausz Jakabnak és Garai Manónak. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbjelől és a középen.) Elnök : A képviselő urat kérem, ne méltóztassék az elnök intézkedésével szembeszállani. (Propper Sándor : Én csak a saját eljárásomat magyarázom.) A képviselő uraz elnök intézkedését nem kritizálhatja. Propper Sándor : Én azt nem is kritizálom, csak a magam eljárását magyarázom. A szembeállítás, illetőleg vonatkoztatás azért sem lehet sértő, mert Krausz Jakab házuzsorás ur és Garai Manó gentleman ur ebben az esetben mint vádlók lépnek fel a nemzetgyűlés egy tagja ellen. Mondom azonban, érdemben nem szólok hozzá a kérdéshez, mert nem ismerem a tényállást. ( Meskó Zoltán : Én a Krauszt sem ismerem !) Egyenesen magának az előadó urnák, a mentelmi bizottságnak csökönyössége kényszerit engem arra, hogy ragaszkodjak a formákhoz. Engem rendkívül érdekel Garai Manó panaszának alapja, a Népszava ama cikke, amelyben Garait csalónak minősiti. Nem tudom, hogy a nemzetgyűlés többi tagjai érdeklődnek-e Garai Manó ur dolgai iránt ? Vájjon érdekli-e őket, hogy mi van abban a cikkben, amely miatt Garai Manó a nemzetgyűléshez fordult, hogy az Vanczák Jánost adja ki a bíróságnak ? A nemzetgyűlés kíváncsi lehet erre, mert Garai Manó Magyarország történelmének utolsó esztendeiben elég "ismeretes lett arra, hogy „ megismerkedjünk vele ebben a vonatkozásban is. Én tehát szeretném a tényállást, a vád alapját ismerni ; szeretném tudni azt, hogy Garai Manó »gentleman« urnák miért adjuk ki a nemzetgyűlés egyik tagját ; miért adjunk alkalmat arra, hogy a politikai üldöztetést kint folytathassa ? Miután nem ismerem a tényállást, a kiadatásához hozzájárulni nem tudok és kénytelen vagyok újra, a formákhoz ragaszkodva, javasolni : méltóztassék ezt az ügyet a mentelmi bizottsághoz azzal a kérelemmel kiadni, hogy legyen olyan kegyes és olyan leereszkedő és ismertesse meg előterjesztésében a nemzetgyűléssel azt, hogy milyen