Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-448
38 A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. évi október hó 15-én, csütörtökön. pitása a törvény által előirt műszaki müveletek foganatosítása es szabályszerű törvényes eljárás utján történik. így eszközöltetett ez annak idején a Szárazér belvizlevezető társulatnál is és igy lett a Tótkomlós nagyközség határában lévő érdekeltségi terület a társulat árterületébe bevonva. A szárazéri belvizlevezető társulat a 90 es években megépítette az Arad—pécskai főcsatornát azon célból, hogy a Szárazér felső vízgyűjtő területéről az alsó szakaszokra folyó vizektől az alsó érszakaszokat mentesítse. Megépítette továbbá a Sámson—apátfalvi főcsatornát, hogy a Szárazér felsőbb szakaszairól lefolyásra jutó belvizek ezen alsó szakaszon akadálytalan levezetést találjanak a Maros folyóba. Ezen munkálatok az egész szárazéri társulali árterület érdekében foganatosíttattak, mely árterületnek a tótkomlósi érdekelt terület egy részét képezi. A társulat 1911. évben kormányhatósági engedély alapján a Magyar Jelzálog Hitelbanktól 350.000 korona kölcsönt vett fel, amely kölcsön feltételei hitelügyi szempontból a pénzügyministerium által elbíráltattak. A Szárazér Tótkomlós és Békés-Sámson községek határaiban lévő szakaszának karbahozatalára vonatkozó tervet a társulat kérelmére a volt aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal elkészítette s a munkálatok Arad megye alispánjának 11.965/1916. sz. engedélyokiratával engedélyeztettek. A háborús viszonyok a munkálat kivitelét lehetetlenné tevén, a társulat kérelmére a munkálatok építési ideje Arad megye alispánjának 7246/1918. sz. határozatával 1920. évi január hó 1-éig meghosszabbíttatott. Az 1919. évben a társulati székhely és a társulati árterület mintegy fele román fenhatóság alá került, ennélfogva a magyar fenhatóság alatt maradt részen a társulatot előbb meg kellett szervezni s a magyar részre vonatkozó terveket megszerezni, mieïôit ezen munkálatok kivitelére gondolni lehetett volna. A társulat megszervezésére a társulati adminisztráció lehetővé tétele végett ministeri biztos küldetett ki, akinek kérelmére a Szárazérnek Battonya—Békés-Sámson közötti 84.500 folyóméter hosszú egész szakaszára az egyöntetű szabályozási terv elkészíttetett. Ezen tervekben bennfoglaltatik az interpelláló képviselő ur által emiitett érszakasz szabályozása is. A társulat önkormányzatát időközben visszanyerte és múlt évi december hó 18-án megtartott közgyűlésének programmjában felvette a Szárazér Battonya—Tótkomlós—Sámson közötti szakaszának kitisztogaiását és karbahozatalát is. Ezen munkálatokra vonatkozólag a tárgyalások már megindiltattak a román fenhatóság alá jutott Szárazéri társulali résszel a hozzájárulás szempontjából, de azok még ezideig befejezést nem nyertek. Ez a körülmény azonban nem akadályozza meg azt, hogy a kérdéses munkálatok a régi Szárazéri Társulat magyar érdekeltsége, amennyiben a jogi és pénzügü teltételek meglesznek, végrehajthassa. Hitelesítették : Nánássy Ândor s. k. naplóbirálő-bi Ami azt az észrevételt illeti, hogy a társulat évek óta nem adott zárszámadást, ezt a körülményt a régi társulatnak a trianoni határ által történt szélválasztása indokolja de a társulat volt ministeri biztosa a társulat 1924. évi december hó 18-án tartott közgyűlésén a társulati pénzek kezelésére nézve elszámolását előterjesztette, melyet a közgyűlés egjdiangulag elfogadott. A társulat választmányát az 1924. évi december hó 18-iki társulati közgyűlés választotta meg A választás irányitásába senki befolyást nem gyakorolhatott és nem is gyakorolt. Ezen választás három évre történt, s ha az érdekeltségnek ez a választmány nem lelel meg, ugy a legközelebbi választás alkalmával módja és alkalma van szerinte alkalmasabb választmányt választani. Egyébként a jelenlegi választmán5 r tagjai között Tótkomlós község érdekeltsége is képviselve van. Az interpellációnak az a része, hogy a tótkomlósi gazdaközönségnek nem érdeke, hogy a társulatnak tagja legyen, nem helytálló, mert mig az előbb említett felső és alsómunkálatok által Tótkomlós határa máris kedvezőbb helyzetbe jutott, másrészt a Szárazér medrében még szükséges munkálatok is Tótkomlós határának érdekeit is fogják szolgálni s azok végrehajtása elől a község érdekeltsége ki nem térhet. Aziránt, hogy Tótkomlós érdekelt birtokossága a Szárazér belvizlevezető társulat kötelékéből kibocsáttassék, nem áll módomban intézkedni. A tótkomlósi érdekelteknek a társulat kötelékében való bevonása az 1885 : XXIIÍ. te. 104-106. §§-ai alapján eszközöltetett s az árfejlesztési művelet annak idején jogerőre emelkedett. Az 1885 XXIII. te. 10-H. §-a értelmében tehát már most csak a törvény rendes utján kereshetnek orvoslást. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő ur interpellációjára adott ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest. 1925. évi június hó 30-án. Mayer s. k. Elnök : Az interpelláló képviselő ur nincs jelen — senkinek szólási joga nem lévén —, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e a földmivelésügyi minister urnák Dénes István képviselő ur interpellációjára most felolvasóit válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? /Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Hátra van még a inai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét}. Elnök : Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönj^v ellen ? (Nincs !) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesíttetnek jelentem ki. Az ülést berekesztem. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 25 perckor.) Szabó Zoltán s. k. igi tagok.
