Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

&* A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. házszabályok expressis verbis rendelkeznek arról, hogy mit kell tenni, mégis szükségesnek tartotta, hogy hivatkozzék arra a szellemre, amely a törvényhozót áthatotta a vonatkozó rendelkezés megtételénél. Ha ott lehetett erre hivatkozni, amikor pedig egészen nyilvánvaló volt a házszabálvok rendelkezése, akkor én itt is hivatkozom a törvény és a házszabályok szellemére, és ismételten utalok arra, hogy ilyen pongyolán szeikesztett jelentések alapján egyik képviseiőtársvmk mentelmi ügyében sem lehet elöntő határozatot hozni. Itt nem lehet arra sem hivatkozni, amire Nagy Emil igen t. képviselőtársam hivatkozott : a gyorsaság kérdésére. Ebben az esetben nem olvanfontos a gyorsaság, mint amilyen súlyos dolog az alkotmány s a házszabályok szellemének súlvos megsértése. (Rupert Rezső : A legsilányabb szempont a gyorsaság.) Nem fontos, hogy ezëk a javaslatok gyorsan keresztülmenjenek, mert hiszen maga az a cikk is, amelyről most itt szó van, 1924 november 30-án Íratott. Ha a mai ülés napirendjéről levesszük ezt az ügyet és két-három hét múlva terjesztjük elő, — minthogy elévüléstől tartani nem kell, — semmiféle jogsérelem nem esik, ellenben megóvtuk azt az alkotmányjogot, amelyet meg kell óvnunk és nem tértünk le az alkotmányosságnak arról az útjáról, amelyen körülbelül 40 éven keresztül eddig is jártunk. A magam részéről ennél a kérdésnél is előterjesztem azt az inditványt, hogy méltóztassék ezt az ügyet a napirendről levenni "és a Ház a jelentést utasitsa újból a mentelmi bizottság elé. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Melyik szakaszához ? Rupert Rezső : A 209. § téves magyarázása miatt. Elnök : Méltóztassék. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Az imént az elnök ur ajkáról elhangzott egy kijelentés a házszabályok értelmezéséről, amely teljesen téves, ez okból szó nélkül nem hagyható. Az imént azt kértem, hogy a tárgyalás alatt lévő ügy iratai felolvastassanak'azért, hogy az ügy minden részletéről teljes tájékozást szerezzünk és ehhez képest határozhassunk. Az elnök ur ezzel szemben a házszabályok 209. §-a alapján azt vitatta, hogy kérelmem nem teljesithető, mert ez a szakasz tiltja a beszéd olvasását. A t. elnök urnák ez a házszabályértelmezése teljesen ellentétben van a házszabályok igazi értelmével. Abban igaza van a t. elnök urnák, hogy beszédet olvasni nem szabad, de nem beszédolvasás az, ha kérjük, hogy egy tárgyalás alatt lévő ügy okmányait olvassák fel, ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert azoknak az okmányoknak szó szerinti felolvasásához fontos érdek fűződik annál is inkább, mert egy nüanszon mulhatik a kérdés. Eszerint az értelmezés szerint, t. elnök ur, a törvényjavaslatokat sem volna szabad felolvasni, (Szakács Andor : Háromszor kell felolvasni a törvényjavaslatokat !) mert hiszen a törvényjavaslatok felolvasása is természetesen nyelvvel, beszéddel történik, épugy, mint ezeknek az iratoknak felolvasása. A t. elnök urnák ez az értelmezése sok esetben lehetővé tenné azt a visszaélést, hogy esetleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat vagy jegyzőkönyv vagy akármi más is fel ne olvastassék. Mikor a Háznak egy funkcionáriusa,, pl. az előadó vagy a jegyző valamit felolvas, az nem számit beszédnek, az csak az ügy ismertetése s a mellékleteket, okmányokat nemcsak hogy joga, de kötelessége is felolvasni, hogy azokat megismerhessük. Ezért tiltakozom az elnök ur értelmezése ellen, és házszabálysértést látok abban is, hogy noha £

vi október hő 15-én, csütörtöhön. indítványoztam, hogy a t. előadó ur ennek az ügynek aktáit olvassa fel, hogy megismerhessük a hivatalos aktákat, ennek nem tett eleget. Egy részletet az inkriminált cikkből pro forma felolvasott, de mellőzte a bírósági határozat felolvasását, ami pedig fontos lett volna, mert mindaddig, mig a bírói határozatban, amelyben a tényálladék elő van adva, nincs indokolva a megkeresés, s amig a főügyész megkeresése nem érkezett meg, hozzá sem lehet fogni az ügy tárgyalásához. Tekintettel az előadó úrral szemben megnyilvánuló bizalmatlanságra és arra, hogy nem híven tárta fel a jelentést, •— amint Györki t. képviselőtársam is előadta — én is tiltakozom a valótlan ráfogás ellen, mert lelkiismeretlenség lett volna tőlünk, ha a mentelmi bizottságban nem az egész ügy ismeretében határoztunk volna. A t. előadó ur nem mondotta meg, hogy azt a tényálladékot, amelyet szóval előadott és azt a bírósági határozatot, melyet felolvasott, nem fogja bevenni a Ház elé terjesztendő jelentésébe. Mi egészen természetesnek tartottuk, hogy ezeket be fogja venni a jelentésébe, mert akkor a jelentés még nem volt készen. Ezeket kívántam előadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A képviselő ur álláspontjával szemben lerögzíteni kívánom, hogy a képviselő ur bizonyos félreértésben van. Egy vita bezárása előtt nem is állott módomban, hogy a képviselő urnák írásban benyújtott indítványa tekintetében végérvényes álláspontot foglaljak el. Az előadó ur nyilatkozata során azonban, amikor ugy láttam, hogy az előadó ur egy még el nem fogadott és érdemben még el nem birált javaslatnak kivánt eleget tenni, közbeszólással figyelmeztetni kívántam az előadó urat, hogy a házszabályok 204. §-a értelmében felvilágosítást adhat a kételyekre nézve s ezek során a szükséghez képest egyes részleteket szószerint is ismertethet. Más kérdés, hogyha a Ház egy határozatot hoz és elrendeli valaminek felolvasását, ez esetben sem nem joga, sem nem kötelessége az előadó urnák ezt teljesíteni, mert a házszabályok értelmében az iratok felolvasása a jegyző kötelessége, aminthogy a házszabályok értelmében a törvényjavaslatok felolvasása is kötelező, de ez mindannyiszor nem az előadó, hanem a jegyzők által történik. Ezért mondom, hogy itt félreértés van. A vita ezidőszerint még bezárva nincs, s az elnök még nem nyilatkozott véglegesen a tekintetben, hogy az indítványt, amelyet előterjeszteni méltóztatott, szavazásra bocsátja-e vagy sem. A kérdésnek olyan felfogása tehát, aminőt a képviselő ur hangoztatott, mindenesetre idő előtti. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebb ülésünket holnap, pénteken, folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása, a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, továbbá a mentelmi bizottság 878—908. és 911—917. röpiv számú jelentéseinek tárgyalása Vanczák János huszonegy-, Peyer Károly négy-, Gömbös Gyula két-, Drózdy Győző két-, Rupert Rezső két-, Propper Sándor két-, Peidl.Gyula, Hedry Lőrinc, Ulain Ferenc, Bozsik Pál, Szabó József, Dénes István, Kabók Lajos, Pikier Emil, Zeőke Antal, Esztergályos János, Klárik Fernec, Saly Endre, Farkas István, Szeder Ferences Wild József képviselők egy-egy rendbeli mentelmi ügyében. * *• Méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot