Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-462
400 A nemzetgyűlés 462. ülése 1925. mind, amit elvihetnek: akkor szükséges nemzeti szempontból, hogy az egész vonalon érvényesítsük a megtakarítás elvét. (Erdélyi Aladár : Ez" helyes, de meg is történt !) Amidőn lovább megyek, legyen szabad az elmondottakból egyet figyelmükbe ajánlani, mert erre majd még egyszer rá fogok térni. Nehogy el mélinz'assék felejteni. A kabinetirodái altisztek havi 150.000 papírkorona pótlékot kapnak, ezt méltóztassék megjegyezni, (Pikier Emil : Mit végeznek azok az emberek? Mi dolog van ott? — Zaj./ Kérek itt figyelmet, mert most gyönyörű szép képet fogok festeni. (Derültség.] Azt állítottam, hogy ez a rendelet semmiféle szempontból, így kulturális szempontból sem szolgálja azt a célt, amelyet szolgálnia kellene. Hallunk nagy felköszöntőket, beszédeket, gyönyörűen csomagolt felszólalások történnek különböző banketteken, így most a Tudományos Akadémia alapításának százéves évfordulóján. Egymást követik a nagyszerű felszólalások, amelyek mind azzal végződnek, hogy Magyarország a kultúra terén iparkodik nyomon követni a nagy kulturnemzeteket és mindent elkövetünk a magyar kultúra terjesztése érdekében. Megint csak azt kell mondanom, hogy nem vágjunk őszinték, szeretünk nagyokat mondani, (Erdélyi Aladár : Ez igaz !) kacskaringós, szépen hangzó frázisokat, amelyek azonban üresek, tartalom és lélek nélküliek, mert az a hang, amely ezen a téren elhagyja ajkunkat, nem a lelkünkből jön, nem érezzük át lelkünk mélyében annak szükségességét, amit mondunk. (Erdélyi Aladár : Szép a mea culpa !) Itt az irás, fel fogom olvasni. Talán nem is méltóztattak ezt észrevenni. Ezért ajánlanám, ismételten hangsúlyozom, nagyon ajánlanám, hogy a t. egységespárti képviselő urak, mielőtt hozzájárulnak a kormány által eléjük terjesztett javaslathoz, időt és fáradságot vegyenek bármily áldozat árán is, hogy a javaslatot átolvassák, mert meg vagyok győződve arról, hogy ha ezt lelkiismeretesen átolvasták volna, akkor a kormány nem lett volna abban a helyzetben, hogy ezt elfogadtassa a t kormánypárti tagokkal. Amit elmondok, az abból tűnik ki, hogy ez az egyik oka annak, hogy a kormány rendeleti utón lépteti életbe ezt a javaslatot és nem hozza a nemzetgyűlés elé. Méltóztatnak emlékezni, beszédem elején azt mondottam, hogy kell, hogy a kormánynak valami oka legyen arra, (Erdélyi Aladár : Volt is ! Mert sürgős volt!) hogy miért nem hozza a parlament elé, miért nem tiszteli a parlamentarizmus elvét, és miért nem törődik azzal, hogy amikor demokráciát hirdet a kormány az ország határán kívül, idebenn annak szellemével ellenkezően gondolkoznak és cselekszenek is. Mondtam, hogy valaminek kell lennie és valószínű, hogy a t. képviselőtársaim meg lesznek lepődve, amikor most majd elmondom önöknek, hogy kulturális szempontból csapnivaló rossz és elitérendő ez a rendelet és kulturális szempontból sem fogja meghozni azt a megnyugvást, amelyet a t. Nemzetgyűlés és a t. kormány ebben a kérdésben el akar érni. Nézzük csak Megemlítettem a kabinetirodánál szolgálatot teljesítő állami alkalmazottak havi pótlékát. A kabinetiroda V. fizetési osztályában havi 900 000 koronát kap az állami alkalmazott, ugyancsak e szakasz d) pontja szerint ug3 r anabban a fizetési osztályba besorozott eg\*etemi tanár havi 500.000 korona pótlékot kap. Kérdem, t. Nemzetgyűlés, őszinteség ez, helye^-e ez szabad-e annak megtörténnie, hogy állami tisztviselő és állami tiszt viselő között igy disztingváljunk. (Erdélyi Aladár: Megvan az oka! — Az egyik kénytelen követni az államfőt és azzal költsége felmerül, a másik nem! -- Szakács Andor s Nem megy vele az egész iroda, ne tessék ezt mondani!) Ugyan kérem szé. évi november hó 6-án, péntéhen. pen, az államfő ur az ő 60 millió aranykoronás fizetésjavitásából nagyon szépen pótolhatná ezt anélkül, hopy megérezné. De hiú van itt a kultúra istápolása, hol van itt a tudomány dicsőítése, amikor önök a katonai szolgálatotteljesitő, ug3 T anolyan fizetési rangban levő tis/ tviselőnek havi 400 000 koronával több pótlékot adnak, (Gróf Csáky Károly honvédelmi minister : Az nem katona !) mint a tudomány szolgálatában álló egyetemi tanárnak. Hát az önök véleménye szerint a tudomány apostolai annyira a szuronyok alatt vannak, hogy nem érik meg ugyanazt a fizetést, amelyet megérnek a katonai szolgálatot teljesítők ? (Gróf Csáky Károly honvédelmi minister : Ezek sohasem voltak katonák ! — Ugij van ! Vgy van ! a jobboldalon !) Katonaság között voltak és ott teljesítenek szolgálatot (Gróf Csáky Károly honvédelmi minister: Semmi közük a katonasághoz! Ez óriási tévedés!) Akkor, mélyen t. minister ur, annál élesebben kirívó ez az elbánás. Akkor mél' tóztassek megmagyarázni, hogy a kabinetirodában teljesített munka mennyiben különbözik a tudomány műhelyében végzett munkától. Az az egyetemi tanár, aki egy egész életet a tudománynak szentel, aki az országban a tudomány glóriájának apostola, aki iparkodik egy uj generációt nevelni a tudományosság terén, nem érdemli meg, hogy ilyen elbánásban részesüljön. Hogyan meri meglenni a kormány azt, hogy az egyetemi tanároknak 500.000 koronával kevesebb pótlékot ad, mint a magas kabinetirodában dolgozó tisztviselőknek? (Erdélyi Aladár: Mert annak van tandíj- és vizsgapótléka, amely több százmillióra megy fel.) Az egyetemi tanárnak több százmillió? (Erdélyi Aladár: A dékánnak igen!) De nemcsak dékánok vannak. (Erdélyi Aladár : A többinek aránylag kevesebb.) Ne játsszunk a szavakkal, t. képviselőtársam. Én őszintén megmondom: ebben az elbánásban a tudomány, a kultúra apostolainak lebecsülését látom és az egyetemi tanárok is jogosan sértve érzik magukat önérzetükben, amikor látják, hogy egy és ugyanazon fizetési osztályban ekként disztingválnak. A kormány nem tesz szolgálatot a nemzet érdekének és jó hírnevének akkor amikor pont a tudomány apostolaitól, az egyetemi tanároktól vonja el azt a pénzt, amelyre jogosan rászolgálnak. (Erdélyi Aladár Tévedés !) De tartsuk csak fejünkben a havi 150 000 papirkoronát, melyet a kabinetiroda altisztje, szolgája kap. Olvassuk tovább e szakasz f) pontját, mely a következőket mondja (olvassa) : »Az állami polgári iskolák, iiietőleg gyógyítva nevelő intézetek igazgatásával megbízott polgári iskolai, illetőleg gyógyítva nevelő intézeti tanárok igazgatói teendőik tényleges ellátásának tartamára havi 100.0CO koronát kapnak.« Méltóztattak hallani ? Méltóztattak megfigyelni és méltóztattak saját lelkiismeretüket megfigyelni, amikor hallották tőlem, hogy akkor, amikor a magas kabinetirodában civilmunkát teljesítő altisztek havi 150.000 papirkorona pótlékot kapnak, a polgári iskolai tanárok, akik szintén a tudomány apostolai, akikre rá van bizva a jövő generáció, akiktől a kormány elvárja, megköveteli kenyérvesztés terhemellett, hogy az ifjúságba a nemzeti és faji érzést vigyék bele minden eszközzel, havi 150.000 K-t kapnak. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) (Szeder Ferenc : Ez jellemzi őket. — Erdélyi Aladár : Más a célja mindegyiknek. — Szeder Ferenc: Természetes, hogy más!) Igen, én értem, t. képviselőtársam, hogy mi az ön célja és mi az önök célja. (Erdélyi Aladár : Az enyém semmi !) Eszerint semmi esetre sem az a céljuk, hogy ebben az országban oly tanitói és tisztviselői kart neveljünk, mely az ország érdekében, a kultúra s a nép érdekében
