Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-461

A nemzetgyűlés 461. ülése 1925. évi november hó 5-én, csütörtöhön. 343 nézi, hanem mindig a generális tiltó szabályokat. Ezen az alapon is kiindulva, épen a minister ur előbb tett kijelentéseire támaszkodva, bízom abban — miután ez igazán nem pártpolitikai kérdés, — hogy ezt az inditványt a minister ur magáévá teszi és elfogadja. Elnök : Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Sándor Pál ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Én csak azért emlitek itt fel valamit, mert fixirozni akarom, hogy ez a Nemzetgyűlésen szó tárgyává tett tett. Ugyanis én helytelennek tartanám •— és azt hiszem, a t. minister ur ebben egyet fog velem érteni, — ha január 31-ig az aranymérleget mindenki beterjeszteni tartoznék. A t. minister ur abból indul ki még mindig, hogy az 1924. évi mérleget kellene előterjeszteni. Miután január 31-én már körülbelül minden egyes vállalat tisztában van az ezidei mérlegével, én helytelennek tartanám, ha visszamennénk az 1924. évi mérlegre, mert az 1924. és az 1925. évi mérlegek között igen nagy különbségek vannak. Én tehát, mondom, inkább csak fel akarom említeni ezt a dolgot itt is és kérem a minister urat, tegye lehetővé, hogy ennek a terminusnak nagyon rövid időre való meghoszszabhitásával már az ezidei mérlegeket lehessen aranyban előterjeszteni. Ezt a tisztelettel teljes kérést intézem a minister úrhoz. Elnök : Szólásra következik? Pctrovics György jegyző : Senki sincs feljegyezve ! Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kivan valaki szólani? (Nem !) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! El kell ismernem, hogy abban a javaslatban, amelyet Rainprecht Antal igen t. képviselőtársam tett, sok megfontolandó van, és tényleg nem szeretném, ha ugy értelmeznék ezt a szakaszt, mintha abban erős megmerevedése volna annak a ténynek, hogy a számadások minden egyes esetben pengőértékben vezettessenek. De azt hiszem, igen t. képviselőtársam igazat fog nekem adni abban, hogy amikor mi uj valutaegységet teremtünk meg, akkor minden eszközt és módot fel kell használnunk arra, hogy ne adjunk alkalmat az aziránti bizalom csökkentésére, pláne ilyen esetben, amikor óriási infláció után, a régi értékeknek rendkívüli elértéktelenedése után következik el az uj pénzegység bevezetése s azt hiszem, helyesen jár el a kormány akkor, ha itt általános szabályként azt állítja fel, hogy az uj értékben kell a számadásokat vezetni és csak ritka kivételként engedi meg, hogy a könyveket, számadásokat más értékben vezessék. Én azonban még egy más ténnj^el is meg tudom nyugtatni igen t. képviselőtársamat. Felhasználom az alkalmat, hogy röviden kitérjek arra, hogy benső meggyőződésem, hogy bennünket csak rövid idő választ el a kereskedelmi törvénynek, különösen a részvénytársaságra vonatkozó részének reformjától. (Rainpreelit Antal : Helyes !) Ez annyira megérett dolog és annyira érdeke az egész közgazdasági életnek, hogy megoldását hosszú időre nem halaszthatjuk el. (Rainprecht Antal, Sándor Pál : Helyes !)' Ha oda jutunk és mindenki beleszokik az uj pénzegységbe, ott meglesz az alkalom arra, hogy a t. képviselő ur által tett javaslatot újra megfontolás tárgyává tegyük. Ami mármost Sándor Pál t. képviselőtársam észrevételét illeti, erre vonatkozólag csak azt akarom megjegyezni, hogy abban is nagyon sok megfontolásra való szempont van. Méltóztatnak tudni, — hiszen kijelentettem itt a Házban és a bizottságban is, — hogy a mérlegvalódiság elvét az egész vonalon meg akarom oldani, mert az a rendelet, amely ebben a kérdésben annak idején kibocsáttatott,' csak ideiglenes rendezést szolgált ; akkor még az uj pénzegység nem volt meghatározva, most azonban eljutottunk az uj pénzegység megszületéséhez, semmi ok nem volna tehát arra, hogy az ezzel összefüggő kérdések, amelyek a probléma lényegét teszik, — csak a részvényösszevonást említem meg egyedül, ebből mindenki megérti a többit, — megoldásra ne kerüljenek. (Sándor Pál : Helyes !) Épen azért tehát, mert ezt az egész kérdést most majd rendezni kell, megfontolom azt, amit a t. képviselő ur ajánlott. Ezzel a kérdéssel már a szakemberek foglalkoznak, a tervezet talán már rövid időn belül elkészül és az érdekeltségek is felhivattak arra, hogy ebben a nagyjelentőségű kérdésben véleményüket nyilvánítsák. (Sándor Pál : Nagyon helyes !) Kérem tehát a szakasz változatlan elfogadását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Rainprecht Antal képviselő ur egy inditványt tett, amely ellentétben áll a 19. §-al, igy azt a 19. §-al szembe togom állitani. Felteszem a kérdast méltóztatnak-e a 19. §-t eredeti szövegében, szemben Rainprecht Antal képviselő ur indítványával', elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállni ! (Megtörténik !) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Rainprecht Antal képviselő ur indítványa elesik. Következik a 20. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni ! Petrovits György jegyző (olvassa a 20. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 20. §. 3. bekezdésében az »aranykorona« szó helyébe kérem a »papírkorona« megjelölés szavát felvenni. Ennek az indítványnak indoka abban leli magyarázatát, hogy félreértésekre szolgáltatna okot az a kifejezés, hogyha aranykorona szót használunk az emiitett bekezdésben, azért, mert az 1921 : XIV. t.-c. tudvalévőleg megszüntette az aranykoronát és papirkoronára tértünk át és most térünk vissza arany értékre ; volt egy átmeneti időszak, amikor kormányrendeletek, sőt törvények is hivatkoztak aranykoronára, az aranykorona azonban nem volt törvényes valuta, csak számolási egység. Nehogy ez félreértésre adjon alkalmat, azért tisztelettel kérem, hogy az »aranykorona« helyébe az »aranykorona megjelölés« szavakat méltóztassék felvenni. Elnök : Kíván valaki szólani ? Petrovits György jegyző : Senki sincs feliratkozva ! Elnök : Senki feliratkozva nem lévén, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 20. § 1. és 2. bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 3. bekezdésnél az előadó ur adott be egy olyan inditványt, amely az eredeti szöveggel ellentétes, tehát azzal szembe fogom állitani. Kérdem, méltóztatnak-e a 20. § 3. bekezdését, szemben az előadó ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, a bekezdést az előadó ur módosító indítványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 21. §. Kérem a jegyző, urat. szíveskedjék azt felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a 21. §-í

} amelyet észrevétel nélkül elfogadnak. Olvassa a 22 §-J) : Az előadó ur kivan szólani. őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 2. bekezdés 4. sorában egy sajtóhiba van : »érmenemek«, ennek helyébe kérem az »érmenemnek« szó fölvételét. Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem !)