Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-459

A nemzetgyűlés 459. ülése 1925. évi november hó 3-án, kedden. 309 Állami Számvevőszék ingerenciája az ellenőrzés tekintetében. Ez felette fontos, nagyjelentőségű kérdés. Magukban a bankalapszabályőkban, mondom, nincs erre vonatkozólag intézkedés, holott arról is lehet szó, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék hatásköre bizonyos tekintetben a bank kezelésére is kiterjesztessek. Ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom, csak megnyugtatást kérek âz igen t. pénziigyminister úrtól, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék hatásköréről és feladatairól szóló törvényes rendelkezéseket a váltópénzek ellenőrzése tekintetében megszűntéknek, vagy fennállóknak méltóztatik-e tekinteni. Elnök : Kivan még valaki szólani? Ha senld szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénziigyminister ur kivan nyilatkozni. Buti János pénzügy minister : T. Nemzetgyűlés! A kérdés elbírálásánál figyelembe kell venni, hog3

r a Nemzeti Bank szerepe elütő attól, amilyen az Osztrák-Magyar Bank szerepe volt. A Nemzeti Bank a kormányzattól teljesen független intézmény és tulajdonképen ebben van a bank rendkivüli nagy ereje is. Ez azért van igy, hogy a kormány a bankot ne venesse igénybe fedezetlen államjegyek kibocsátására. Azt hiszem, abban a tekintetben mindenki megnyugodhatik, hogy a bank több mint valószínű, hogy a legprecízebben fogja ezt a feladatát lebonyoiitani, hiszen önmaga ellen cselekednék, ha a váltópénzek ellenében nem vonná be a szükséges bankjegyeket. De mindamellett, minthogy úgyis a pénzügyimnister állapítja meg, hogy hány darabot és milyen minőségben kell ' veretni ezekből a pénzekből, a pénzügyministerrelszemben természetszerűleg fennáll a Legfőbb Állami Számvevőszék hatásköre s ezt megfelelő formában érvényesítheti anélkül, hogy a Nemzeti Bank különleges helyzetével ellentétbe jutna. Azt hiszem ezek a kijelentések mindenkit megnyugtathatnak. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 15. $-t elfogadni, igen vagy nem ? (igen // Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. §. Csik József jegyző (olvassa a 16. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 17. §-t). Elnök : Kivan valaki szólani 'l Csik József jegyző : Petrovácz Gyula ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Ki a következő szónok ? Csik József jegyző : Ka-bók Lajos ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés I Már az általános vita során elmondottam aggályaimat az osztószámot illetőleg. A pénziigyminister ur válasza engem nem nyugtatott meg. Nem nyugtatott meg, mert a minister ur nem tudott kellő cáfolatot adni azokra az aggályokra, amelyekben kifejtettem, hogy a 12.500-as osztószám feltéllenül árdrágulást von maga után. Bár a pénziigyminister ur mindazokat, akik kifogásokat emeltek a törvényjavaslat ellen, olyanoknak minősítette, mint akik nem értenek az ilyen törvényjavaslathoz és ezért tanulni küldte őket, én mégis fentartom kifogásomat és ezzel szemben csak annyit mondok : ha magam nem is vagyok pénzügyi szakértő, Németországban azonban bizonyára voltak és vannak szakértők s voltak akkor is, amikor áttértek az uj pénzegységre, úgyszintén voltak Ausztriában is, már pedig ott nem kerestek olyan komplikált osztószámot, amely ilyen számítási zavarokat idéz elő, mégis megialálták azt, amit tulajdonképen célul tűztek ki az uj f

iénzegység bevezetésénél. Ha Németországban ehetett kerek számot venni osztószámul, ha Ausztriában is lehetett kerek számot venni osztószámul, amellyel könnyen lehet számitani és amelynek átszámítása könnyen ellenőrizhető, akkor ugy hiszem, nem kell Magyarországon egy speciális osztószámot vennünk ; nincs szükség arra, hogy egy nehezen átszámítható és nehezen ellenőrizhető osztószámmal dolgozzunk. Ennek alapján tisztelettel azt javaslom, hogy a 17. § második bekezdésének második sorában a »12.500« helyett »10.000« vetessék lel. Elnök

Î Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Buti János pénziigyminister : T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, t. képviselőtársam engem félreértett. Kritikám ugyanis nem azokra vonatkozott, akik az osztószám- vagy a szorzószám tekintetében más állást foglalnak el, mert határozottan és kifejezetten megmondtam, hog3

r a más álláspontokat értékelem és becsülöm. Azokra értettem ezt, akik kételkednek ennek a pénznek az erejében, akik nem látják, hogy aranyértéken alapuló pénzünk van, akik azt hiszik, hogy ezeknek a bankjegyeknek nincs meg a kellő fedezetük stb. Akik ezt nem akarják megérteni és ebből a szempontból kritizálják a kérdést, másrészt pedig folyton vita tárgyává teszik, miért nem csinálunk végleges rendezést, amivel nagyon könnyen meg lehet bolygatni a stabilitásba vetet hitet, ezekkel szemben állitom, hogy ezekkel nincs mit vitatkozni. Ha ezt nem akarják elfogadni, akkor ezekkel szemben minden érv szükségtelen. Nem az osztószámmal vagy a szorzószámmal kapcsolatban tettem meg tehát észrevételemet. Hogy az igen t. képviselő urat nem nyugtattam meg az áralakulásra és egyéb szempontokra vonatkozólag, ezt egészen természetesnek vettem eddig is. De épen olyan kevéssé nyugtatott meg engem az igen t. képviselő ur, vájjon a 10.000es osztószám mellett épugy nincs-e meg a veszélye a drágulásnak, sőt — mint mondottam — sok vonatkozásban még sokkal fokozottabban benne rejtőzködhetik az áremelés problémája. Az én álláspontom szerint az áralakulásra sem emelőleg, sem megfordítva nem lehet hatnia az uj pénzegységnek. Az áralakulásnak megvannak a maga szigorú törvényei; az árak ezek szerint fognak alakulni, legfeljebb időlegesen, talán itt-ott kisebb zavarok fognak jelentkezni, de az áralakulás fog menni a maga utján, függetlenül attól, hogy milyen pénzegység van. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 17. §-szal szemben Kabók Lajos képviselő ur indítványt adott be, amety ellentétes az eredeti szöveggel. A kettőt tehát szembe fogom egymással állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltózlatik-e a 17. §-t eredeti szövegezésében, szemben Kabók Lajos képviselő ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !J Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek lelállani. (Megtörténik.) Többség. Áz eredeti szöveg fogadtatván el, Kabók Lajos képviselő ur indítványa elesik. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, folyó hó 4-én délelőtt 10 órakor tartjuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1. Széchenyi István gróf emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása ; 2. a Magyar Tudományos Akadémia érdemeinek törvénybe iktatásáról és állami támogatásának felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása ; 3. a pengő-érték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? NAPLÓ. xxxv. •iB