Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

•><> A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. évi október hó 15-én, csütörtökön, De hagyjuk ezeket a szomorú reminiszcenciákat, ezek felhánytorgatásával csak elejét akartam venni annak, hogy valaki esetleg azzal jöjjön, hogy hiszen megvoltunk mi eddig is közegészségügyi szakbizottság nélkül, megleszünk enélkül ezentúl is. Ne felejtsük azt el, hogy minden nemzet, amely a világháborúból és a világháború utáni súlyos gazdasági helyzetből kifolyólag olyan nagy vérveszteséget szenvedett és kénytelen elszenvedni folytatólagosan még ma is, minden valamire való nemzet minden erejével arra törekszik, hogy megmaradt fizikai erejét megtartsa, illetőleg a lehetőségig fejlessze. (Pikier Emil : Ehhez szociálpolitika is kell I) Minden valamirevaló nemzet törvényhozó testületének életében ott találjuk a közegészségügyi szakbizottságot, sőt állami életében ott találjuk az egészségügyi ministeriumot is. Ha nem is indokolnák ezt azok a fontos momentumok, amelyekre itt rámutattam, ha kulturnemzetnek nevezzük magunkat, már csak a dekórum kedvéért is meg kellene alakitanunk ezt a szakbizottságot. Én ennek a bizottságnak megalakítását nemcsak időszerűnek, hanem egyúttal alkalomszerűnek is látnám, mert hiszen épen ebben a parlamentben ülünk itt öten orvosképviselők, tehát szakemberek, és épen ennek a parlamentnek van szerencsére sok olyan kiváló nem-orvos tagja, akik állandóan a legmelegebben érdeklődnek a közegészségügy, illetőleg a szó legnemesebb értelmében vett fajvédelmi kérdések iránt, s akik tudásukkal, tapasztalatukkal hathatósan támogathatnák a bizottság munkáját. Ad hoc-bizottságokkal nem experimentálhatunk, mert hiszen azoknak ilyen életbevágóan fontos törvényjavaslatok megvitatásához sem kellő tekintélyük, sem kellő súlyuk nincs. Mi hosszú parlamenti szünet után összeültünk ismét, hogy komoly alkotómunkához fogjunk, s azt hiszem, nem túlzok és nem ítélek elfogultan, ha azt állítom, hogy ennek a komoly alkotómunkának egyik alapfeltétele ennek az állandó parlamenti szakbizottságnak megalakítása. Igen kérem a t. Házat, méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A népjóléti minister ur kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Arról a kérdésről, amelyről az igen t. képviselő ur indítványa szól, már kétszer volt alkalmam a t. Nemzetgyűlés előtt nyilatkozni. Az egyik akkor volt, amikor az indemnití-vita kapcsán — ha jól emlékszem — a képviselő ur beterjesztette erre vonatkozó indítványát, a másik pedig akkor, amikor a költségvetési vita kapcsán a közegészségügyi problémákról volt alkalmam néhány szót ejteni. Mindkét alkalommal az igen t. Nemzetgyűlés szíves figyelmét próbáltam ráirányítani ama nagyfontosságú közegészségügyi reformkéidésekre, amelyekkel a közegészségügyi kormányzat hivatva lesz foglalkozni és amelyeket a nemzetgyűlés elé kívánunk terjeszteni, hogy az egész közegészségügyet a modern kor szintjének megfelelően, de különösen a belső szükségleteknek és igényeknek megfelelően rendezhessük. (Rupert Rezső : A főrendiház helyett ez kellene minél előbb !) Ez a javaslat lényegében — amint a t. képviselő ur kifejtette — azt kívánja, méltóztassék a t. Nemzetgyűlésnek elhatározni, hogy egy parlamenti bizottság küldessék ki közegészségügyi témák, törvényjavaslatok rendes parlamenti előzetes megtárgyalására, nehogy megtörténhessék az, ami például ma délelőtt történt, hogy egy eminenter közegészségügyi természetű javaslat nem egy közegészségügyi bizottság, hanem más bizottságok előtt volt csak letárgyalható, épen azért, mert hijjával vagyunk ilyen bizottságnak. Épen azért én anélkül, hogy tovább kiterjeszkedném — hiszen a szakszerű fejtegetések úgyis eléggé alátámasztották ezt a javaslatot — a kérdés fontosságára, a magam részéről nemcsak hozzájárulok az indítványhoz, hanem tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az indítványt elfogadni, határozattá emelni és egy közegészségügyi parlamenti bizottság létesítését elhatározni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Alföldy Béla képviselő ur indítványa annak idején napirendre tűzessék, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása rágalmazás vétsége miatt feljelentett Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Szabó József nemzetgyűlési képviselő Budapesten, 1924. évi október 30-án a keresztény-szocialista pártkörben tartott gyűlés után nyilvánosan többek előtt azt kiáltotta Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő felé : A kormányfőtanácsosi címért elhagytad és eladtad a pártot és a pártprogrammot! (Szeder Ferenc : Ott is dühöng az egység akkor !) Emiatt nevezett képviselő bűnvádi feljelentést tett, a budapesti kir. büntetőjárásbiróság pedig eljárást indított Szabó József nemzetgyűlési képviselő ellen. Ezért kéri a budapesti kir. főügyészség Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. (Szeder Ferenc : Nem adjuk ki, mert igazat mondott !) A mentelmi bizottság a nevezett nemzetgyűlési képviselő meghallgatása után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a bűncselekmény jelenségei fennállanak, az összefüggés a bűncselekmény és a képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete fenn nem forog s ezek alapján javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az imént tárgyalt mentelmi ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése kihágás miatt feljelentett Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor elö'adó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti m. kir. államrendőrség feljelentést tett Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő ellen, mert nevezett nemzetgyűlési képviselő az államrendőrség VI. kerületi kapitányságának jelentése szerint 1924 július 22-én éjjel a Szondy-utcában botrányosan viselkedett. A mentelmi bizottság a nevezett nemzetgyűlési képviselő meghallgatása után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a kihágás cselekménye és a képviselő személye között fennáll, azonban mivel a nyomozás során egyetlenegy tanúvallomás sem bizonjitotta azokat a kihágási kritériumokat, amelyek a feljelentés tárgyát képezték, ennek alapján javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy

7 Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kiván-e valaki szólni.? (Nem!) Ha