Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-457

A nemzetgyűlés 457. ülése 1925. országokból hozzánk is behurcoltatik a baj és a burgonyatermelés egyes helyeken, esetleg az egész országban, nálunk is lehetetlenné válik. A másik kártevő a burgonyának egy bogárellensége, a kolorádó-bolgár. Ez a bogár Amerikából származik. 1824-ben fedezték fel Amerikában, Colorado államban, a Szikla-hegység alján, mint egy igen ritkán előforduló bogarat, amely ott a vadburgonyaféléken élősködött. Amikor azután a civilizáció terjedésével az 50-es években Amerikában keletről kiindulva nyugat felé, a Szikla-hegységig is eljutott a burgonyatermelés, ez a bogár eredeti eledelét elhagyva/a' burgonyára vetette magát. A kolorádó-bogár a burgonyán rendkivüli módon elszaporodott, mert jó és bő táplálékot talált benne. 15 év alatt azután a veszedelem a Szikla-hegységtől fokozatosan keletnek terjedve 1874-ben elérte az Atlanti-óceán partjait. A német tudósok már akkoriban felhivták a kormány figyelmét arra, hogy e veszély ellen védekezni kell. Nemzetközi egyezmény is jött akkor létre, amelyhez 1876-ban "Magyarország *s hozzájárult és, amely szerint Amerikából semmiféle burgonyát, burgonyával érintkezésbe jövő csomagoló anyagot etc. a kontinensre behozni nem szabad. A nagy elővigyázatosság ellenére is két izben, 1876-ban és 1877-ben, behurcolták a kártékony ellenséget Németországba. Az alapos, radikális német eljárással azonban sikerült a bogarat akkor gyökerestől kiirtani, t. i. a németek feláldozták a fertőzött vidékeken az egész burgonyatermést. A burgonyatáblákat fürészporral hintették be, benzinnel, petróleummal öntötték le s azután felgyújtották. Ezzel az eljárással sikerült a baj terjedését meggátolni. Nem is volt azután baj egészen a háború utánig. 1921-ben szórványosan, 1922-ben pedig Franciaországban az egész Gironde-tartományban, tehát nagy kiterjedésű területen, lépett fel, immár tehát Európában, a kolorádó-bogár. Valószínű, hogy ezt a kártevőt a háború alatt az amerikai katonák élelmezése során hurcolták be a bordeauxi kikötőn keresztül. Néhány év alatt ez a kártevő Franciaországnak majdnem háromnegyed részét elárasztotta, a rajnai megszálló katonasággal kapcsolatosan a Rajna-vidékre is behurcolták és igyimminens most már a veszély, hogy ez a bogár keresztül lépve a Rajnát is — amint hogy elterjedésének az Atlanti-óceán sem volt akadálya — Németországot és a többi keleti országot is elárasztja, illetőleg megfertőzi. Ha ez megtörténnék, ha ezt a bogarat hozzánk is behurcolnák, ugy ez, ha nem is tenné lehetetlenné a burgonyatermelést, mégis rendkívül megdrágítaná azt. Ha ugyanis ez a kártevő nálunk is fellépne, ebben az esetben a burgonyatermelés csak azon az analóg alapon volna nálunk is lehetséges, mint ahogyan a szőlőtermelés folyik, vagyis rendszeresen, erős mérgekkel, arzénmérgekkel kellene a burgonyát permetezni. Amerikában ezért oly drága a burgonya. Amikor Amerikában erre a védekezési módra kellett áttérni, a burgonya ára két-háromszorosára emelkedett fel. Méltóztassanak elképzelni tehát azt a nagy veszélyt, amely a legfontosabb élelmicikk megdrágulásában nyilvánulna meg, ha a kártevők egyikét, vagy másikát Magyarországba is behurcolnák. Ezt a veszélyt igyekszik a minimumra leszállítani, illetőleg teljesen elhárítani az előttünk fekvő torvényjavaslat. A törvényjavaslat két célt szolgál : meg akarja akadályozni a behurcolást, másrészt azonban, ha minden óvatosság ellenére mégis megtörténnék, hogy egyik, vagy másik kártevő az országba bekerülne, intézkedik arról, hogy ez esetben mi a teendő. Kettős célja lévén a javaslatnak, két részre oszlik : a javaslat 1—6. §-ai intézkedéseket tarévi október hó 30-án, pénteké:: 265 íalmaznak arra nézve, hogy mikép tartható távol az országtól ez a két parazita, a második rész pedig, a 7—10. §-ok arról intézkednek, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani, ha mégis ez a két parazita, esetleg közülük egyik vagy másik az országban felütné a fejét. Ebből a célból az első hat paragrafus előirja, hogy az ország területére inficiált burgonyaszállitmámokat behozni és az ország területén átszállítani nem szabad. Ebből a célból minden külföldi feladó jelenteni tartozik a m. kir. növény-, élet- és kórtani állomásnak, hogy burgonyaszállltmányt indított útnak Magyarország feïé. El kell látnia a szállítmányt egészségi és származási bizonyítvánnyal, hogy kitűnjék, honnan való a burgonya, egészséges vagy fertőzött területről való-e, s a környéken 10, illetőleg 20 kilométeres távolságban van-e burgonyarák, illetve kolorádóbogárfertőzés. Adatokat kell még tartalmaznia a bizonyítványnak azután a szállítmány azonosságára nézve. Amint a szállítmány a határállomásra megérkezik, minden burgonyaszállitmány beérkezéséről a határvámhatóságok értesitik újra a növény-, élet- és kórtani állomást. Erre az értesítésre a növény-, élet- és kórtani állomás kiküldi a földmivelésügyi ministerium egy szakemberét a határállomásra, aki ott a szállítmányt megvizsgálja. Ha a szállítmány iratait rendbenlevőknek találja és megállapít ja, hogy a szállítmány nem fertőzött, ezt a fuvarlevélre rávezeti és a szállítmány továbbitható. Ha ellenben fertőzöttnek találja a szállítmányt vagy az iratok nem volnának rendben, akkor értesiti erről a feladót és a címzettet, hogy nyolc napon belül gondoskodjanak a szállítmány visszairányitásáról. Ha imminens a veszély, a szakközegnek megvan az a joga, hogy azonnal megsemmisítheti az egész szállítmányt. Ha a szállítmány visszairányitásáról a feladó vagy a címzett nem gondoskodik, a szakközeg nyolc nap múlva megsemmisítteti a szállítmányt, vagy pedig előterjesztésére a földmivelésügyi minister megengedi, hogy a szállítmány egy iparterületre dirigáltassék és ott ellenőrzés mellett ipari célokra felhasználtass ék. A 6. § megadja a felhatalmazást a földmivelésügyi ministernek arra, hogy amennyiben valamely országban nagy mértékben elterjedne egyik vagy másik kártevő, a burgonyát illetőleg arra az országra nézve behozatali tilalmat állapíthat meg. A javaslat második része, mint már előbb mondottam, arról intézkedik, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani, ha egyik vagy másik kártevő netalán mégis bekerülne az ország területére. A javaslat alapján minden burgonyaraktártulajdonos, illetőleg minden termelő köteles a kártevők egyikének-másikának fellépését az elöljáróságnál azonnal jelenteni. Ez nem lesz nehéz feladat, miután mind a két kártevő rendkívül könnyen felismerhető. A kellő ismertetés alapján jóformán minden gyermek fel fogja ismerni. így tehát minden tulajdonosnak kötlességévé tétetik, hogy községekben az elöljáróságnak, városokban a tanácsnak jelentse a dolgot. Az elöljáróság pedig értesiti azután a növénykórtani, illetőleg a rovartani állomást, aszerint, amint növényi, vagy állati kártevőről van szó. A jelentésre a földmivelési minister szakembere kiszáll a helyszínre és ott rendeletileg megállapítandó módozatok szerint jár el, azaz a raktárt zár alá helyezi, vagy a készletet megsemmisíti, esetleg előterjesztésére a földmivelési minister megengedi, hogy a fertőzött készlet iparilag feldolgozható-e. Ha a kolorádóbogár vagy a burgonyarák a szántón kint terjedt el, intézkedik, hogy ott a terület zár alá helyeztessék s ha esetleg szükségessé válik a termés kiirtása, errenézve is joga lesz intézkedni. Felvilágosítja azután a közönséget a javaslat intéz-