Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-456

A nemzetgyűlés 456, ülése 1925, évi október hó 29-én, csütörtökön. 259 a piaci érdeknek eleget teszünk a tenyésztési, a nemzetgazdasági érdeknek leghatályosabb védelmét is biztositjuk. A földmivelesügyi kormánynak az az intenciója, hogy az itt statuált tilalmi rendszabályokat nem kezeli mereven, hanem bizonyos elaszticitást biztosit, különösen abban a tekintetben, hogy a földmivelesügyi minister a halászatra jogosultak kérelmére egyes halfajok kiirtása és más hasznosabb halfajok terjesztése végett vagy az üzem okszerűsége okából és — ami nagycn fontos — általában közérdekből egyes területekre, előre megszabott időre és kellő ellenőrzés mellett kivételeket tehet. Ujitás a régi törvénnyel szemben, hogy biztositani Ttkarja a novella, miszerint a földmivelesügyi kormányzat mindenkor mérlegelhesse a nemzetgazdasági és közgazdasági érdekeket is és ezeknek keretén belül a tilalmak tekintetében bizonyos elasticitást alkalmazhasson. A régi törvény erősen korlátozta — ami köztudomású — a jogtulajdonosokat, természetesen közérdekből és épen ennek a közérdeknek a méltánylásával a társulási kötelezettségét mondotta ki. Ezek a halászati társulatok Magyarországon szép múltra tekinthetnek vissza és igen nevezetes, erősen méltányolható működést fejtettek ki. Ezeknek a halászati társulatoknak meg kell adni működésüknek anyagi bázisát is, amivel eddig bizonj^ nem igen vayy csak kevéssé rendelkeztek. Épen ezért a novella 16. § ában a halászati társulatok tekintetében a tagok járulékainak beszedéséről intézkedik. A társulatok autonómiájának tiszteletbentartása mellett a közérdek szempontjait a földmivelesügyi kormányzat lesz hivatva megvédeni. (Halász Móric : Az a hiba, hogy nem mondja ki, hogy bérlő külföldi nem lehet!) A novella büntető szakaszokat is tartalmaz, amelyek a múlttal szemben bizonyos szigorításokat is jelentenek, azonban csak azzal az intencióval, hogy a termelés védelmét és fokozását lehetővé tegyék, továbbá, hogy azok a nagy befekteté sek, amelyeket a mesterséges halgazdaságok a legutóbbi esztendőben és ma is jövedelmezően beinstruáltak, ezt a nagy nemzeti vagyont ne tegyék Csáky-szalmájává. A büntető rendelkezések tekintetében a földmivelesügyi kormányzat befolyása érvényesül és biztosíték -van abban a tekintetben, hogy csakis azokat a szigorúbb elbírálás alá eső kihágásokat és bűncseiekményeket fogják erősebb büntetéssel sújtani, amelyek haltenyésztésünknek és egyáltalában halgazdaságunknak érzékeny károkat okozhatnak. Ezekben voltam bátor ismertetni a földmivelesügyi kormányzat által beterjesztett halászali novellának egyes intézkedéseit, Legj^en szabad kiemelnem még egyszer azt, hogy a halgazdálkodás és általában a halgazdaság egyike a legrégibb, legősibb magyar foglalkozásoknak. Hiszen, ha ki méltóztatnak menni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, annak egyik legszebb osztálya, legszebb csoportja az, ahol a halászatot látjuk bemutatva tradicionális történelmi fejlődésében. Ez olyan csoportozat, amely nemcsak egy technikai eljárásról ad számot nekünk, amely nemcsak egy termelési ágat mutat be évszázados fejlődésében, hanem — mint külföldiek is megjegyezték — egy darab kultúrát képvisel, a nemzeti kultúrának egy beszédes darabját. A magyar halászatról azonban nemcsak a muzeumokban találunk beszédes emlékeket íróink — kezdve Hermann Ottó nagy munkáján, továbbá Jókai Mór és más nagy Íróink — a magyar halászatnak lapokat, sot köteteket szenteltek és ezzel soha el nem múló dicsőséget szereztek ennek a legmagyarabb, legősibb foglalkozási ágnak. Azonban itt nemcsak tradícióról lehet szó, hanem — mint előadásom bevezetésében mondottam — olyan termelési és nagy közgazdasági érdekekről is, amelyek megérdemlik a földmivelesügyi kormányzat, sőt az egész magyar közgazdaság istápolását. Miután a beterjesztett novella ezekre a fontos közgazdasági érdekekre figyelemmel van és mivel hivatva van istápolni, fokozni ezt a fejlődő termelési ágat, tisztelettel javasolom, méltóztassék a beterjesztett javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ennek következtében a vitát megszakítom és napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, f. hó 30-án d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessek ki: 1. A parlamenti közegészségügyi bizottság 20; az I. bíráló bizottság 1 ; az igazságügyi bizottság 2 ; a kérvényi bizot'ság 2; a számvizsgáló-bizottság 1 és a zárszámadás vizsgáló-bizottság 1 tagjának megválasztása ; 2. a mai napirendünkön szereplő két törvényjavaslatnak tárgyalása ; végül a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló pénzügyministeri javaslat tárgyalása. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Szabó Imre! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Csupán pár pillanatra leszek bátor a t. Nemzetgyűlés türelmét igénybe venni. Pártunk részéről tegnapelőtt és tegnap is egy-egy képviselőtársunk napirendi javaslatot tett. Ezt a napirendi javaslatot a többség a maga numerikus többségével leszavazta, sőt az első esetben a ministerelnök ur olyan szavakkal illetett bennünket, amilyeneket én semmiesetre sem vártam a ministerelnök úrtól. Ha én ezeket a javaslatokat, amelyeket képviselőtársaim tegnap és tegnapelőtt megtettek, ma nem ismétlem meg, ezt nem azért nem teszem, mintha nem tartanám aktuálisoknak ma is ezeket a javaslatokat és nem is azért kértem szót, hogy ezt az álláspontomat megindokoljam, hanem azért, mert az elnökség eljárásával szemben vannak kifogásaim. Az elnökség eljárásában kifogásolom azt, hogy bár aktuális indítványok is kerülnek az inditványkönyvbe az előirásoknak megfelelően beterjesztve, az elnökség nem gondoskodik ezeknek napirendre tűzéséről, sőt nemcsak, hogy nem gondoskodik napirendre tűzésükről, hanem még arra sem méltatja ezeket az indítványokat, hogy legalább kinyomatná és képviselőtársaink között szétosztatná, így azután mi sem természetesebb, mint hogy képviselőtársaink az indítványok egy jó részét nem is ismerik, s ha azután itt szóba kerül egy-egy ilyen indítvány, túloldali képviselőtársaink ezeknek az indítványoknak napirendre tűzése ellen foglalnak állást. Márpedig nem lehet vitás, hogy a házbéremelés és a kincstári haszonrészesedés kérdésében előterjesztett indítványaink aktuálisak, mert hiszen november 1-én válnak ezek a kérdések aktuálisokká, ugy, hogy az elnökségnek mindenesetre figyelembe kellett volna vennie ezt és a napirend előterjesztésénél nem lett volna szabad mellőznie ezeket az aktuális indítványokat. Ezzel a megállapítással kapcsolatban még a következőt kívánom megjegyezni. Az inditványozási jog a képviselőknek feltetlenül olyan alkotmányos joguk, amellyel bizonyos esetekben nemcsak joguk, de kötelességük is élni. Ha a képviselőket ebben bármi okból is korlátozzák, ha a parlamentarizmus eszközeinek ezt az egyik fontos részét mellőzik, akkor ez azt jelenti, hogy azok, akik az inditványok révén érdekelve vannak, a parlamentarizmusba vetett hitükben meginognak és a parlamentarizmusba vetett hitüket elveszítik Ezt a fontos és szerintem feltétlenül méltányos parlamentáris jogot tehát így kezelni a magunk részéről nem engedhetjük. 9