Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-452
À nemzetgyűlés 452. ülése 1925. évi október hó 22-én, csütörtökön. 161 Ugyanakkor azt látjuk, hogy egy magyar nem zetgyülési tag, egy szélső nacionalista képviselő leül azzal a magyarfalóval, azzal a románnal, aki mindezt előidézte, aki nemcsak azzal nem elégedett meg, hanem a fegyverek erejével leigázott erdélyi munkásokat és erdélyi magyarokat még ma is a legkiméletlenebbül üldözi, gyilkoltatja le ; leül egy oly egyetemi tanárral, (Pikier Emil : El. csapott eg3 r etemi tanár 1) akinek egyeteménél az a gyakorlat, hogy minden magyar tanúlót, bármilyen kitűnően tanul is, meg kell buktatni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Szükséges leleplezni ezt a nacionalista szélhámosságot, szükséges arról beszélni, hogy milyen veszély rejlik ebben a szélső nacionalista propagandában, amelynek nyomán már nem egy gyilkosság történt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Csak rámutatok arra, hogy kint külföldön, Ausztriában hány gyilkosság száradt ennek a nacionalizmusnak lelkén (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon) s már ezért is óva kell inteni tőle a magyarságot. De ezek mellett ott voltak a többi gentlemenek is ; (Pikier Emil : Teuffel Bécsből, a legnagyobb magyarfaló!) azt hirdették, hogy ott volt az egész müveit Nyugat. Igen, ott volt a hires Teuffel ur is, aki a régi monarchia idejében Magyarországról soha sem beszélt másképen, mint Judeo-Ungarnról, Judeo-mag3 7 arokról s a magyarokat mindig mint »bugris gsindel«-t állította oda. Ezek méltó barátai Eckhardt urnák, ezekkel ül le a zöld asztal mellé tanácskozni. (Zaj a szélsőbaloldalon !) A másik dolog, amit szóvá kell tennem, az, hogy itt egy nemzetgyűlési képviselő közbeszólás formájában azt mondotta, hogy »nem igaz, csak a keresztényeket nem nyomják el Erdélyben«. (Rupert Rezső : Forditva igaz !) Azóta igyekezett ezt a kijelentését különbözőképen mapyarázni. Elnök : A képviselő urnák még csak egy perc áll rendelkezésére. Kérem szíveskedjék beszédét befejezni. Peyer Károly: Befejezem azonnal. A képviselő ur igyekezett le is tagadni közbeszólasát, ugyanakkor, amikor ezt egy csomó képviselő igen tisztán és jól hallotta. (Ugy van! a szélsőbaloldalon!) Azon is csodálkozom, hogy ez nem került a gyorsírói jegyzetekbe. Mindenesetre rag szkodni fogunk ahhoz, hogy ez a kitétel a gyorsírói naplóba bekerüljön, un azonban azt kifogásolom, hogy akkor, amikor itt egy ilyen súlyos megjegyzés történt, amikor ilyen súlyos kitétel hangzóit el, melyet a magyarság ellen kint a külföldön ki lehet használni és amely elíen nagyon nehéz lesz védekezni, akkor a Ház elnöke részéről az illető képviselő még csak rendreutasitásban sem részesült. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.} Mi már megszoktuk, hogy ilyen rendreutasitast bőségesen kapunk, hiszen mi nem tartozunk sem a kormánypárthoz, sem a kormányt támogató párthoz, tehát e tekintetben is bizonyos kivételes elbánásban részesülünk. Nem is ezt reklamálom és nem is ezt hánytorgatom fel ; mi az idők folyamán - hogy ugy mondjam — ezt már megszoktuk, de akkor, amikor itt a magyarságot sértő és bántó kijelentés hangzott el, igenis joggal elvárhatjuk, hogy ez a kitétel és sértő megjegyzés nyomban az illető képviselő ur rendreutasitásával intéztessék el. Épen ezért a magam részéről szükségesnek tartom, hogy az elnök ur legyen szives nyilatkozni arra vonatkozólag, nem tartja-e szükségesnek, hogy ezekre a kérdésekre nézve felvilágosításokat adjon. Egyúttal szükségesnek vélem a kormányhoz is azt a kérdést intézni: nem tartja e szükségesnek, hogy a Cuza-ügyben a kormány a maga álláspontját is praecizirozza ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon. ) Elnök : Csontos Imre képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A képviselő urnák a szót megadtam. Csontos Imre : T. Nemzetgyűlés ! Én lelkiismeretcsen kívánom kezelni ezt a dolgot, amennyire tőlem telik. Nagyon helyeslem azt az intelmet, amelyet Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam egyikmásik beszédében a képviselőkhöz intézett. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogj^ bármely részről jöjjön is a lelkiismeretlen támadás, az mindig rosszakartot szül. En most megkérem az urakat. Azt mondom itt, hogy ez a párt akár magáévá tette ezeket a dolgokat, akár nem tette magáévá — de nem tette és nem is tehette magáévá — termesze tesen meghallgatta ezeket a civakodásokat. Bocsánatot kérek, kedves képviselő urak, minden részről, ne vegyék rossz néven, ha őszintén és leik ismeretesen mondom, mi sem érdemeljük meg azokat a támadásokat, amelyekben sokszor méltatlanul részesülünk. Nem szabad egymást ebben a teremben annyira lenézni, mert ha egymást lenézzük, ez kimegy a vidékre s ott aszerint bírálnak el bennünket. (Ugy van!) Legyünk mindnyájan emberek, elsősorban magyar emberek. (Helyeslés.) Higyjék meg, ebben a teremben ennek az országnak tudunk becsületes, jó szolgálatot tenni... (Pikier Emil: Eckhardtek kivételével mindenki magyar itt. A tajvédők kivételével mindenki magyar.) — Bocsánatot kérek, én nem pártolok senkit, aki esetleg szélsőséges agitációra vagy eljárásra ragadtatja magát. De figyelmeztetem önöket arra, hogy nem terem jó gyümölcsöket ez a tenger ellentét s ez nem illik hozzánk, magj'ar emberekhez. Akármelyik felekezethez tartozunk, uazdasági szempontból el kell birálni a kérdést, de ha itt, mint felekezet vagy pedig mint egyének nyilvánosan támadjuk egymást, egymás becsületébe nyúlkálunk, higyjék meg, :z ország népe előtt ez nem terem jó gyümölcsöt és rossz színben tüntet fel bennünket ebben az országban. Fájó lélekkel kérem önöket, szakítsunk mindannyian ezzel az eljárással. (Általános helyeslés.) Elnök : Horváth Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A képviselő urat a szó megilleti. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Az egységespárt szónokának szavait magam is aláírom, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) de azt vártam volna, hogy az egységespárt elnöke legyen szives ebben a főbenjáró dologban pártjának véleményét és nézetét kifejteni. (Nagy Yince : Elég jó kezes Csontos bácsi is ! — Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amenynyiben azonban Csontos képviselőtársam autentikus a párt véleményének kinyilvánítására, (Bartkos Andor : Megint gúnyolódás ! — Felkiállások a szélsőbaloldalon : Szó sincs róla ! — Vázsonyi Vilmos : Nagyon is helyeseljük, amit mondott!) ugy az ellenzéki képviselőtársaim nevében is köszönettel nyugtatom Csontos képviselőtársam felszólalását. Az előttem szólott ellenzéki képviselőtársaimnak az elnöklést illetőleg pártom nevében is magamévá teszem. Méltóztassék megengedni, hogy a nemzetgyűlés és az igen t. elnökség figyelmét felhívjam arra, hogy a házszabályok 198. §-ában lefektetett azt a diszkrecionális jogot, amely szerint napirendelőtti felszólalásra az elnök ur adhat jogot, (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) talán nem minden alkalommal és talán nem mindenkivel egyformán méltóztatik az elnökségnek kezelni. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon Ellenmondások a jobboldalon.) Nem akarok semmiféle gyanúsításnak tápot nyújtani, de legalább bennünk az az érzés él, hogy több alkalommal, amikor az ellenzék ilyen kérelemmel járult az igen t. elnökség elé, az nem honoráltatott azzal, amivel most a fajvédők képviselőjének kérelme honoráltatott. (Erdélyi Aladár: Az is ellenzék ! — Pikier Emil : Müellenzék ! Kiosztott szerep ! — Barthos Andor : Ne gyanúsítson ! — Saly Endre : Odakint más állást foglalnak el. — Zaj. — Felkiállások : Halljak ! Halljak !) Elnök : Csendet kérek !
