Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-452
144 A nemzetgyűlés 452. ülése 1925, érintkezésbe is léptem már a beíügyminister úrral a kérdés rendezése iránt, mert tény. hogy a főváros területén működő elvámoló közegek nem egyszer rendkívül zaklató módon járnak el. Ebben a tekintetben azonban a kormánynak nem sok ingerenciája van, mert mint méltóztatnak tudni Budapest zárt város, aminek következtében bizonyos behozott cikkek vám alá esnek. Ilyen többek között a hus. ( Ruppert Rezső : Elég hiba !) Én magam is azt tartom, hony ez a rendszer, ugy mint ahogy ma fennáll, fenn nem tartható, (Helyeslés./ és a magam részéről kijelentettem a beíügyminister urnák, hogy hajlandó vagyok ezt a kérdést tanulmányozás tárgyává tenni, és szakértőt rendelkezésre bocsátani, hogy mindenekelőtt a közegek tudják, hogy hogy kell bánni a felekkel, (Altalános helyeslés./ mert a mai eljárás mindenleié rendkivül kellemetlen érzésekel vált ki. (Ugy van! Ugy van !) A másik kérdés a postai csomagok torlódására vonatkozik. Sajnos, tényleg voltak torlódások és ezek károsan hatnak vissza a kereskedelemre. Epen azért én a magamrészéről minden alkalmat felhasználtam, hogy intéz edjem abban az irányban, hogy a postacsomagok elvámolása a lehető legsürgősebben és leggyorsabban megtörténjék. (Helyeslés.j Megnyugtatom az igent, képviselő urat, hogy nem állok meg ezeknél a most tett intézkedéseknél, hanem különösen súlyt helyezek a karácsony előtti forgalom szempontjából az elvámolásra, mert hiszen végeredményében azt a kárt, amelyet a kellő időben nem történt elvámolás okoz, hosszú időn keresztül nem lehet pótolni. A személyzetet szaporítani fogom, és minden más inlézkedest meg fogok tenni, hogy minél előbb megtörténjék az elvámolás. (Általános helyeslés.) Ezen az alapon kérem a > törvényjavaslat elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a vámügyi természetű alakiságok egyszerűsítése céljából Genfben, 1923 évi november hő 3-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánoságban a bizottság szövegezésében részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !} Ha igen, kimondom, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás Kérem a jepyző urat szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §§-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak!. Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot lenni. Napirend szerint következik az Olaszországgal 1925 évi július hó 20-án kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Annak a nagykoncepcióju gazdasági programmnak, amelyet a kormány maga elé tűzött egyik jelentős láncszeme az Olaszországgal 1925 július hó 20-án kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény. Ezt az egyezményt örömmel kell üdvözölnünk nemcsak azért, mert ezzel megint egy ujabb piacot nyertünk a magyar termékek, iparcikkek és mezőgazdasági termények számára, és ezzel megint bekapcsolódunk a nemzetközi gazdasági vérkerin gésbe, hanem örömmel kell üdvözölnünk azért is, mert ezzel a kormány ismét tanúbizonyságát adta annak az igyekezetének és készségének, hogy messzemenő engedmények és súlyos áldozatok arán L törekszik szakítani azzal az elzárkózó gazét'^ október hó 22-én, csütörtökön. dasági politikával, amelyet a háború utáni időben Európában tapasztaltunk. Szakit a kölcsönös bizalmatlanságon, a sokszor ellenséges indulatokkal telitett politikával és e helyett a kölcsönös megértésen alapuló politikát hirdeti. Egy féléven belül ez már a negyedik kereskedelmi szerződés, amelyet alkalma van a nemzetgyűlésnek tárgyalhatni és ez döntő bizonysága annak, hogy mi igenis részt akarunk venni Európa nemzetközi gazdasági életében és hogy teljesen alaptalanok azok a vádak, amelyeket olyan gyakran hangoztatlak a tárgyalások folyamán velünk szemben, hogy t. i. velünk nem lehet megegyezést találni, velünk nem lehet szerződéseket kötni. Az Olaszországgal megkötött egyezmény különösen azért is előnyös reánk nézve, mert Olaszországgal már a háború előtt is igen élénk gazdasági és kereskedelmi forgalmunk volt s minthogy a háború után nem volt kereskedelmi megállapodásunk Olaszországgal, az Olaszországba való bevitelnél a magyar áruk a legmagasabb olasz vámok alapján lettek elvámolva s ezért az olasz piacot nem tudtuk visszaszerezni magunknak. Ezzel szemben Olaszországnak is jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy a magyar piacot magának biztosítsa. így tehát kölcsönös érdek fűződik ezen ideiglenes egyezmény megkötéséhez, amely egyelőre egy évre köttetett, amelyet azonban — amint ez az egyezmény is megállapítja — követni és pótolni liga végleges kereskedelmi szerződés. Az Olaszországgal 1925 július hó 20 án Rómában kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény a kölcsönös viszonosságon alapszik a letelepülést, iparűzést és a kereskedelmet illetőleg, ezenkívül kölcsönösen kimondja a legnagyobb kedvezmény s bizonyos cikkekre külön tarifális kedvezményekel is tartalmaz. Az Olaszországba való bevitelnél tarifális kedvezményeket kaptunk a süteményeknél, az ásványvizeknél, a közönséges palackoknál, a kemény kaucsuknál és a játékszereknél. Ezzel szemben mi Olaszországnak a Magyarországba való behozatalnál egész sereg árucikkre nézve adtunk igen jelentős tarifális mérséklést. Ezek között az Olaszországot leginkább érdeklő déligyümölcsöket említem fel, továbbá a rizsét, az olivolajat, a viaszgyufát, a citromsavat, a kenderszöveteket, a különböző műselymeket, a szalmakalapokat, a személyszállító automobilokat, stb. (Farkas István : Mit viszünk mi ki'?) Leszek bátor az igen tisztelt képviselő urnák azonnal válaszolni. Magyarország és Olaszország közölt a kereskedelmi forgalomban a behozatalban a legfontosabb cikkek a statisztikai kimutatások szerint a már emiitett déligyümölcsök, a pamutés gyapjúszövetek, a nyers kávé, a személyszálli ó automobilok, a kalapok és bizonyos korai minőségű burgonya. Mi viszont Olaszországba igen jelentékeny mennyiséget viszünk ki vágó és igás állatokból, a különböző villamosgépekből és készü- . lékekből, a műselyemből, a malátából, a száraz babból, cirokszakaiból, olajos magvakból, sőt a múlt évben jelentékeny mennyiségű búzát is vittünk ki. Ezenkívül van egy jelentős tételünk fürészelt faárukban, ami azért érdekes, mert ez a fa az elszakított cseh és román megszállolt területekről származik, itt nyer további feldolgozást és innen szállítják Olaszországba Az a vámmérséklé«, amelyet Magyarország Olaszországnak nyújt, amint emiitettem, igen jelentékeny. Hogy csak néhány példát említsek, a narancs vámját pl. amely eddig 30 aranykorona volt az autonóm vámtarifa szerint, 6 koronára szállítottuk le. Egyedül a narancs behozatalánál körülbelül 40—50 milliárd differenciát jelent a vámbevétel tekintetében ez a leszállítás. (Rupert Rezső : A behozatal növekedni fog !) A narancs fogyasztására vonatkozólag bátor vagyok közölni azt az
