Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

Ä nemzetgyűlés 451. ülése 1925. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur beszédét a legközelebbi napon mondhassa el? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot és a napirendre tűzött tárgy tárgyalását félbeszakító m. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, Herczegh Béla képviselő ur, mint az igazolási állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Herczegh Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az igazolási állandó bizottság jelentését van szerencsém tisztelettel bemutatni a hatvani választókerületben ez évi augusztus hó 9-én képviselővé választott Petricsevich-Horváth Emil báró megbízólevele tárgyában. Tisztelettel bejelentem, hogy az igazolási allai dó bizottság a megbízólevelet megvizsgálta, és miután azt alakilag teljesen kifogástalannak találta, a házszabályok 12. §. a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem ennek a jelentésnek tudomásulvételét. Elnök : Az előadó urnák most beadott jelentése alapján, miután Petricsevich-Horváth Emil báró képviselő ur választása óta harminc nap eltelt és a választás ellen sem panasz, sem kitogás ez idő alatt nem tétetett, Petricsevich Horváth Emil báró képviselő urat végleg igazolt képiselőnek jelentem ki és a képviselő ur a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe felvétetik, Jelentem továbbá, hogy mivel a harmadik tanácskozó osztályban van a legkevesebb tag, Petricsevich-Horváth Emil báró képviselő ur a harmadik tanácskozó osztályba soroltatik Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, e hónap 22-én, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslatok és mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Van-e valaki a napirendi javaslathoz feliratkozva ? (Nincs !/ Kivan valaki a napirendi javaslathoz hozzászólani ? Ha senki szólni nem kivan, kérdem a Házat, méltóztatnak-e az előterjesztett napirendi javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !J Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Az első interpelláló Malasits Géza képviselő ur. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. PetroTits György jegyző (olvassa): »Interpelláció a gyülekezési jog alkalmazása terén a közigazgatási hatóság részéről tapasztalható túlkapások tárgyában a belügyminister úrhoz. Az elsőfokú közigazgatási hatóságok, különösen a vidékiek, a szociáldemokrata párt szabályszerűen bejelentett gyűléseit, úgyszintén a szociáldemokrata párthoz tartozó nemzetgyűlési képviselők beszámoló gjáiléseit a legkülönbözőbb indokok alapján sorra-rendre betiltják, mig más pártok gyűléseit, minden akadályozás nélkül — még nyilt téren is — engedélyezik. A gyülekezési jog ilyetén egyenlőtlen alkalmazása az állampolgárok nagy részében jogos elkeseredést kelt. Kérdezem, hajlandó-e a belügyminister ur az alárendelt hatóságokat utasítani, hogy a szabályszerűen bejelentett gyűléseket engedélyezzék, a gyülekezési jogot tartsák tiszteletben, annak igénybevételét a haza minden polgára számára egyenlően "tegyék lehetővé?« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! A szociáldemokrata párt már 35 esztendeje harcol Magyarországon a g3'ülekezési szabadságért. Ez alatt a 35 esztendő alatt meglehetősen sok kormány változás volt, sőt közben a világháború is lefolyt, és a társadalomban is mélyreható változások állottak elő, mégis Magyarországon a gyülekezési jog kezelése évi október hó 21-én, szerdán. 97 tekintetében nem hogy javulást, hanem súlyos visszaesést kell tapasztalnunk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon, j Harmincöt évvel ezelőtt egész Európában körülbelül egyforma vott a helyzet. Csak a kiváltságos társadalmi rétegekhez tartozóknak lehetett és volt szabad gyülekezniük Magyarországon. Azóta az elmúlt 35 év alatt az állapotok egész Európában két ország kivételével minden polgár számára egyenlően biztosítva van a gyülekezési szabadsága ; ennek a két országnak egyike Oroszország, ahol csak a bolsevistáknak szabad gyülekezni, a másik Magyarország, ahol, ugy látszik, általánosságban csak a hatalmon levő kormánytábornak szabad gyülekezni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Pedig bennünket a múltban sem kényeztettek el a gyülekezési jog gyakorlása tekintetében. Ami azonban az utóbbi időben különösen a vidéki kiskirályok, szolgabirák és rendőrkapitányok részéről épen a szociáldemokratapárti gyűlések tekintetében történik több, mint amit az ember nyugodt vérrel el tud hallgatni, több, mint amit az ember nyugodt idegekkel elbir. A szociáldemokrata párt gyűlései közül ez év augusztusáig betiltottak : a vidéken 88at, a fővárosban 38-at, összesen tehát betiltottak 129 gyűlést. Azóta is legalát b 1> ét tucat gyűlést tiltottak be, főképen a Dunántúlon, Pécsett, Nagykanizsán, Szombathelyen Valóságos hajtóvadászatot rendeznek a hatóságok a gyűlések ellen és bármilyen indokkal, bármilyen módon jelentsük be gyűléseinket, azok túlrryomó részét betiltják, mindannyit a>zal az egyszerű, sztereotip indokolással ; nog3

r : a mai viszonyok nem alkalmasak arra, hogy a közállapotok nyilvános gyűléseken tárgyaltassanak. Mi szociáldemokraták nem a föld alatt dolgogozunk, mi eszméinket a nyilvánosság előtt kívánjuk hirdetni, és így csak érthető és természetes, hogy mi eszméink'propagálása végett a nyilvánossághoz fordulunk, nyilvános gyűléseket jelentünk be. Mondom, ezeknek a gyűléseknek túlnyomó részét betiltják, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.j betiltják főképen az imént elmondott indokolással. Vannak azonban más indokolások is, amelyek egyenesen bárgyuaknak és nevetségeseknek mondhatók. Az egyik indokolás az, hogy nem rendelkezik a rendőrség elég karhatalommal arra, hogy a gyűlés rendjét és nyugalmát megóvja. (Derültség és mozgás a szélsőbaloldalon.j Engedelmet kérek t. Nemzetgyűlés, egyik-másik városban valóságos ostromállapot uralkodik, annyi ott a rendőr, mint a mennyi Békeidőben egy egész vármegyében nem volt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon ) Ha megérkezik valaki a pályaudvarra, rendőrökbe botlik az első pillanatban, azután a rendőr nyomon követi mindaddig amig el nem utazik onnan. És végig az egész városon rendőrök vannak. Ha valahol nehezen engedélyeznek egy gyűlést, aiTa olyan karhatalom vonul ki, amely a világháborúban egy egész osztagot megostromolhatott volna. Az a kifogás, hogy nem áll elegendő karhatalom a rendőrségnek rendelkezésére, legalább is nevetséges, mert tudtommal Magyarországon rendőrség és csendőrséggel bőven el vagyunk látva. (Felkiáltások a szélsőbaloldalog.: Miért a gyűlésen a rendőr ?J En nem akarok itt sokat beszélni arról, hogy milyenek azok az indokok, amelyekkel a gyűléseket betiltják, csak egy pár ilyen tipus bemutatását engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, annak bizonyítására, hogy mennyire visszaélnek a vidéki hatóságok azzal a jogkörrel, amely őket a belügyminister rendelete alapján megilleti. Méltóztatnak tudni, hogy amikor az ellenzék passzivitásban volt, akkor kibocsátottak egy rendeletet, amelynek értelmében beszámoló gyűlésen csak az illető kerület képviselője beszélhet, más NAPLÓ. XXXY. Ifi