Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-432
68 A nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 2'3-án, hedden. kiáltások a szélsőbaloldalon : Még ki sincs nyomatva.') Csendet kérek, képviselő urak! Kivan valaki a napirendhez szólni ? — /Zaj.) Ha senki sem kivan szólni. . . (Nagy zaj és felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon : Kívánunk ! — Hegymegi-Kiss Pál: Fel is van iratkozva!) Kérem a jegyző urat, méltóztassék idefigyelni ! (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassék elíoglaltságában zavarni a jeg3'ző urat! Ki van szólásra fejiratkozva? Petrovits György jegyző: Várnai Dániel! Várnai Dániel: Tisztelt Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaldalon. — Zaj a jobboldalon.) Az elnök ur napirendi indítványával szemben javaslom a következő napirendi elleninditványom elfogadását. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elsősorban tűzessék ki a holnapi ülés napirendjére Peidl Gyula és társainak az 1920. évi I. le. módosítására és államtanács szervezésére vonatkozó törvényjavaslatának megokolása, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.— Szakács Andor: De nincs kinyomatva!) másodsor-ban jöjjön az indemnités (Élénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Ezt a törvényjavaslatot, amelynek a holnapi ülés napirendjére való kitűzését indítványozom, már körülbelül két héttel ezelőtt benyújtották és még mindig nincs kinyomatva. A nemzetgyűlés t. tagjai ezt az indítványt indokaival együtt még mindig nem tanulmányozhatták át, ezért van tehát az, vagy legalább is ezért lehetséges az, hogy még mindig állhat velünk szemben az a gyanú, a nemzetgyűlés tagjai még mindig nem győződhettek meg arról, hogy bennünket ebben a kérdésben a legtisztább intenciók vezetnek, (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) az a legmagasabb érdek, amely a legfőbb állami tekintély tisztaságához és érintetlenségéhez fűződik. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha tehát a nemzetgyűlés elnöksége elkövette azt a mulasztást, hozzáfűzhetem : azt a nem egészen érthetetlen mulasztást, hogy ennek a törvényjavaslatnak és indokainak kinyomatásáról még mindig nem intézkedett, módot kell adnia az indítványozónak, hogy ennek az indítványnak indokait szóbelileg előterjeszthesse. (Zaj a jobboldalon ) Önök azt állítják különösen ezzel az indítványunkkal kapcsolatosan, hogy mindez csak politika, hogy mindez még csak nem is a legelsőrendü politika hogy mindez taktikázás, mondják nagyon sokan az igen t. túloldalon, taktikázás a Beniczkyaflér alkalmából, amely, amint tudjuk újra napi rendre dobta annak a mérhetetlenül aljas gyilkosságnak kérdését, amelynek Somogyi Béla és Bacsó Béla lettek áldozatai. (Zaj a jobboldalon.) Ez az ügy — azt látjuk és érezzük — valóban hullámzásba hozta a politikai életet. (Zaj a jobboldalon. — Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. — Szomjas Gusztáv : Hallottuk már eleget !) Ennek az ügynek újra napirendre való kerülése uj sebeket tépett fel és régi sebekben vájkál kíméletlen kézzel, amely sebeket csak egy kielégítő bírói megtorlás tudna behegeszteni. (Folytonos nagy zaj a jobboldalon.) Ha mi javaslatokkal jövünk e kérdéssel kapcsolatosan, ezzel az a célunk, hogy e kérdés körül végre nyugalmat teremtsünk, hogy a törvényhozás akaratának és az igazságszolgáltatás kifogástalan menetének — hangsúlyozom kifogástalan menetének — ventillátorán keresztül csapódjék le az e kérdés körül feltámadt politikai izgalom. Ismétlem ettől az akciónktól a legnagyobb őszinteséget és a legtisztább intenciókat megtagadni nem lehet. De én nem tudom azt, hogy sikerre vezethet-e ez a mi őszinte eljárásunk, sikerre vezethet-e különösen akkor, amikor olyan dolgok állják az útját, amilyeneket a Somogyi" gyilkosságnak most újra elrendelt nyomozása körül tapasztalnunk kell. (Folytonos zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! szélsőbaloldalon — Esztergályos János : Sokorópátkai képviselő ur lármázik!) Az ebben a kérdésben az uj nyomozás során kihallgatott egyik tanú, Fényes László, (Mozgás a középen.) amikor a tettesekre vonatkozó legjobb tudomása szerint való vallomását már meglette (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) a következőket kívánta a vele felvett nyomozási jegyzőkönyvben megrögzíteni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) (Olvassa/ ; Jegyzőkönyvbe akarom foglalni már csak a várható főtárgyaláson teendő vallomásommal való harmónia kedvéért is, nehogy önmagával ellenkezésbe jutó tanú szerepében tűnjek fel és igy lehetetlenné váljak — egészen jogos kérése volt — hogy az én, itt e jegyzőkönyvben elmondott adataim a Somogyi-gyilkosság ügyére vonatkozó tudomásomnak csupán egyik felét és pedig a tettesekre vonatkozó részét képezik.« Majd igy folytatta (Olvassa): »Tudomásaim ama részét, amelyek a felbujtás kérdéséhez vezetnek nem adtam elő. Ezt illetően utalok a katonai büntetőperrendtartás 191. §-ának ama rendelkezésére, hogyha egy tanú vallomásával magát bűnvádi eljárásnak tenné ki, azok tekintetében nem köteles vallani.« Erre a nyomozástvezető alezredes a következőket jegyezte meg (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.): Tanú ismét olyan részre terjed ki, amelynek jegyzőkönyvbe foglalását ügyész megtagadja. (Farkas István : Szép kis nyomozás ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Várnai Dániel: Majd az ügyész azzal indokolta meg a visszautasitó magatartást, hogy az ő jegyzőkönyvében ennek a szónak, hogy »felbujtás« nem szabad előfordulnia. (Farkas István: Szép kis nyomozás !) illetve, hogy a tanú bárkit tud egy személyen kivül, akire valami felbujtásra mutató adatot tud, azt mondja el, de akire céloz, azzal kapcsolatban ezt a szót nem lehet használni, hogy : felbujtás. Egyelőre az újra elrendelt nyomozásnak csak ezt a politikai izü részét kívánjuk itt a t. nemzetgyűlésnek tudomására adni. (Piopper Sándor: Újra holtpontra jutott a nyomozás !) mert van más politikai része is, amelyre ki fogunk terjeszkedni annál a kötelességünknél fogva, amely arra int bennünket, hogy ennek az uj nyomozásnak minden egyes fázisát, minden egyes ehhez hasonló fordulatát figyelemmel kisérjük'és erről a törvényhozást ép ugy, mint a törvényhozáson keresztül a közvéleményt informáljuk. Mert ha nagyon felszaporodnak ennek az uj nyomozásnak ilyen politikai zátonyai, akkor a nyomozás megint meg fog akadni, megint csak ott fogunk tartani, ahol ma tartunk, amikor egy öt esztendő előtt elkövetett gyalázatos gyilkosság tetteseit még mindig nem fogták le s amikor ennek a gyilkosságnak épen ez a mostani negativ stádiuma a lelkek nyugalmát nem tudja visszaállítani. Ha igy folytatják, megint csak elérkezünk majd oda, hogy az eljáró hatóság kénytelen lesz kijelenteni. — amint a t. honvédelmi minister ur a minap mondotta, — hogy ezeken a nj-omokon az eljárást továbbfolytatni nem lehet. Megint csak el fogunk jutni az ügynek ahhoz a stádiumához, amely, mint tudjuk, csak ugy állhatott elő, hogy akkor az illetékes hatóságok jó szívvel elfogadták az alaposan gyanúsítottaknak egymás javára történt alibi-igazolását, s amikor ez megtörtént, csináltak maguknak egy ujabb nyomot, egy u. n. kommunista-nyomot, letartóztattak és néhány hónapig fogságban is tartottak — miután jó alaposan elverték őket; magam is láttam az egyiknek véres arcát — néhány ilyen ártatlan embert, u. n. kommunistát, sub titulo kommunista gyilkosok, s amikor kitűnt hogy êz á nyom is hiábavaló, akkor erre a kommunista nyomra egészen joggal, egészen természetszerűleg