Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

68 A nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 2'3-án, hedden. kiáltások a szélsőbaloldalon : Még ki sincs nyo­matva.') Csendet kérek, képviselő urak! Kivan valaki a napirendhez szólni ? — /Zaj.) Ha senki sem kivan szólni. . . (Nagy zaj és felkiáltások a bal­és a szélsőbaloldalon : Kívánunk ! — Hegymegi-Kiss Pál: Fel is van iratkozva!) Kérem a jegyző urat, méltóztassék idefigyelni ! (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassék elíoglaltságában zavarni a jeg3'ző urat! Ki van szólásra fejiratkozva? Petrovits György jegyző: Várnai Dániel! Várnai Dániel: Tisztelt Nemzetgyűlés! (Hall­juk ! Halljuk ! a szélsőbaldalon. — Zaj a jobboldalon.) Az elnök ur napirendi indítványával szemben javas­lom a következő napirendi elleninditványom elfo­gadását. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elsősorban tűzessék ki a holnapi ülés napirendjére Peidl Gyula és társainak az 1920. évi I. le. módosítására és államtanács szervezésére vonatkozó törvényjavas­latának megokolása, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.— Szakács Andor: De nincs kinyomatva!) másodsor-­ban jöjjön az indemnités (Élénk helyeslés a szélső­haloldalon.) Ezt a törvényjavaslatot, amelynek a holnapi ülés napirendjére való kitűzését indítványozom, már körülbelül két héttel ezelőtt benyújtották és még mindig nincs kinyomatva. A nemzetgyűlés t. tagjai ezt az indítványt indokaival együtt még mindig nem tanulmányozhatták át, ezért van tehát az, vagy legalább is ezért lehetséges az, hogy még mindig állhat velünk szemben az a gyanú, a nemzet­gyűlés tagjai még mindig nem győződhettek meg arról, hogy bennünket ebben a kérdésben a leg­tisztább intenciók vezetnek, (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) az a legmagasabb érdek, amely a legfőbb állami tekintély tisztaságához és érintet­lenségéhez fűződik. (Ugy van! Ugy van! a szélső­baloldalon.) Ha tehát a nemzetgyűlés elnöksége elkövette azt a mulasztást, hozzáfűzhetem : azt a nem egészen érthetetlen mulasztást, hogy ennek a törvényjavaslatnak és indokainak kinyomatásáról még mindig nem intézkedett, módot kell adnia az indítványozónak, hogy ennek az indítványnak indokait szóbelileg előterjeszthesse. (Zaj a jobb­oldalon ) Önök azt állítják különösen ezzel az indítvá­nyunkkal kapcsolatosan, hogy mindez csak politika, hogy mindez még csak nem is a legelsőrendü politika hogy mindez taktikázás, mondják nagyon sokan az igen t. túloldalon, taktikázás a Beniczky­aflér alkalmából, amely, amint tudjuk újra napi rendre dobta annak a mérhetetlenül aljas gyilkos­ságnak kérdését, amelynek Somogyi Béla és Bacsó Béla lettek áldozatai. (Zaj a jobboldalon.) Ez az ügy — azt látjuk és érezzük — valóban hullámzásba hozta a politikai életet. (Zaj a jobb­oldalon. — Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. — Szomjas Gusztáv : Hallottuk már eleget !) Ennek az ügynek újra napirendre való kerülése uj sebeket tépett fel és régi sebekben vájkál kímé­letlen kézzel, amely sebeket csak egy kielégítő bírói megtorlás tudna behegeszteni. (Folytonos nagy zaj a jobboldalon.) Ha mi javaslatokkal jövünk e kérdéssel kap­csolatosan, ezzel az a célunk, hogy e kérdés körül végre nyugalmat teremtsünk, hogy a törvény­hozás akaratának és az igazságszolgáltatás kifogás­talan menetének — hangsúlyozom kifogástalan menetének — ventillátorán keresztül csapódjék le az e kérdés körül feltámadt politikai izgalom. Ismétlem ettől az akciónktól a legnagyobb őszinte­séget és a legtisztább intenciókat megtagadni nem lehet. De én nem tudom azt, hogy sikerre vezet­het-e ez a mi őszinte eljárásunk, sikerre vezethet-e különösen akkor, amikor olyan dolgok állják az útját, amilyeneket a Somogyi" gyilkosságnak most újra elrendelt nyomozása körül tapasztalnunk kell. (Folytonos zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! szélsőbaloldalon — Esztergályos János : Sokoró­pátkai képviselő ur lármázik!) Az ebben a kérdésben az uj nyomozás során kihallgatott egyik tanú, Fényes László, (Mozgás a középen.) amikor a tettesekre vonatkozó legjobb tudomása szerint való vallomását már meglette (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) a következő­ket kívánta a vele felvett nyomozási jegyzőkönyvben megrögzíteni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) (Olvassa/ ; Jegyzőkönyvbe akarom foglalni már csak a várható főtárgyaláson teendő vallomásommal való harmónia kedvéért is, nehogy önmagával ellenke­zésbe jutó tanú szerepében tűnjek fel és igy lehe­tetlenné váljak — egészen jogos kérése volt — hogy az én, itt e jegyzőkönyvben elmondott ada­taim a Somogyi-gyilkosság ügyére vonatkozó tudo­másomnak csupán egyik felét és pedig a tettesekre vonatkozó részét képezik.« Majd igy folytatta (Olvassa): »Tudomásaim ama részét, amelyek a felbujtás kérdéséhez vezetnek nem adtam elő. Ezt illetően utalok a katonai büntetőperrendtartás 191. §-ának ama rendelkezésére, hogyha egy tanú vallomásával magát bűnvádi eljárásnak tenné ki, azok tekintetében nem köteles vallani.« Erre a nyomozástvezető alezredes a következőket jegyezte meg (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.): Tanú ismét olyan részre terjed ki, amelynek jegyzőkönyvbe foglalását ügyész megtagadja. (Farkas István : Szép kis nyomozás ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Várnai Dániel: Majd az ügyész azzal indokolta meg a visszautasitó magatartást, hogy az ő jegyző­könyvében ennek a szónak, hogy »felbujtás« nem szabad előfordulnia. (Farkas István: Szép kis nyomozás !) illetve, hogy a tanú bárkit tud egy személyen kivül, akire valami felbujtásra mutató adatot tud, azt mondja el, de akire céloz, azzal kapcsolatban ezt a szót nem lehet használni, hogy : felbujtás. Egyelőre az újra elrendelt nyomozásnak csak ezt a politikai izü részét kívánjuk itt a t. nemzetgyűlésnek tudomására adni. (Piopper Sán­dor: Újra holtpontra jutott a nyomozás !) mert van más politikai része is, amelyre ki fogunk terjesz­kedni annál a kötelességünknél fogva, amely arra int bennünket, hogy ennek az uj nyomozásnak minden egyes fázisát, minden egyes ehhez hasonló fordulatát figyelemmel kisérjük'és erről a törvény­hozást ép ugy, mint a törvényhozáson keresztül a közvéleményt informáljuk. Mert ha nagyon fel­szaporodnak ennek az uj nyomozásnak ilyen po­litikai zátonyai, akkor a nyomozás megint meg fog akadni, megint csak ott fogunk tartani, ahol ma tartunk, amikor egy öt esztendő előtt elkövetett gyalázatos gyilkosság tetteseit még mindig nem fogták le s amikor ennek a gyilkosságnak épen ez a mostani negativ stádiuma a lelkek nyugalmát nem tudja visszaállítani. Ha igy folytatják, megint csak elérkezünk majd oda, hogy az eljáró hatóság kénytelen lesz kijelen­teni. — amint a t. honvédelmi minister ur a minap mondotta, — hogy ezeken a nj-omokon az eljárást továbbfolytatni nem lehet. Megint csak el fogunk jutni az ügynek ahhoz a stádiumához, amely, mint tudjuk, csak ugy állhatott elő, hogy akkor az ille­tékes hatóságok jó szívvel elfogadták az alaposan gyanúsítottaknak egymás javára történt alibi-iga­zolását, s amikor ez megtörtént, csináltak maguk­nak egy ujabb nyomot, egy u. n. kommunista-nyo­mot, letartóztattak és néhány hónapig fogságban is tartottak — miután jó alaposan elverték őket; magam is láttam az egyiknek véres arcát — néhány ilyen ártatlan embert, u. n. kommunistát, sub titulo kommunista gyilkosok, s amikor kitűnt hogy êz á nyom is hiábavaló, akkor erre a kommunista nyomra egészen joggal, egészen természetszerűleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom