Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

3Ô& À nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi juUus íio 1-én, szerdán. kőzik egy telefonbeszélgetésre, amely két rendőr­tisztviselő közt folyt le. A magam részéről meg­jegyzem, hogy elvégre a rendőrtisztviselőknek is lehetnek magánvéleményeik, (Derültség a balz és a szélsőbaloldalon. — Peidl Gyula : Őméltósága kívánságát tolmácsolta !) kérdezem az igen t. képviselő úrtól : vájjon honnan értesült erről a telefonbeszélgetésről? (Meskó Zoltán : Téves kap­csolás volt ! — Propper Sándor : Honnan értesül ön a mi beszélgetésünkről? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván bcltigyminister : Mi évekkel ezelőtt beszüntettük a telefoncenzurát, és nem hiszem, hogy a képviselő urak, akik ez ellen állan­dóan tiltakoztak, visszaállították volna. Én tehát csak arra a következtetésre tudok jutni, hogy valaki, aki esetleg téves kapcsolás folytán hallha­tott egyes részeket a beszélgetésből, szükségesnek tartotta, hogy ezeket illetékes helyen, a szociál­demokrata párt vezetőségénél ugy adja vissza, ahogy az az illetékes helynek kedvező. (Derültség a jobboldalon.) Az igen t. képviselő urak gyakran hivatkoztak már különböző eseményekkel kapcso­latban tanukra és a végén kisült ezekről, hogy mindenek inkább, mintsem szavahihető tanuk. A másik jelenség, amire a képviselő ur hivat­kozott az, hogy Vági István, — mint a képviselő ur mondja — a ministerelnökség szociálpolitikai osztályának vezetőjével egy vagy több izben tár­gyalt. A ministeriumi ügyosztályvezetőknek köte­lességük fogadni azokat a felekét, akik kérésekkel vagy előterjesztésekkel hozzájuk jönnek, én tehát lehetségesnek tartom, hogy Vági István tényleg jelentkezett Bencsnél, be is jutott hozzá kihallga­tásra és — a képviselő ur is ugy adja elő a dolgot, hogy Vági a lapengedélyezést szorgalmazta, — a következmények meg mutatták, hogy hiába járt, mert kérése nem teljesült. (Zaj.) Kár itt minden mellékeseményből hamis következtetést levonni, Én az első pillanattól kezdve, hogy a Vági-féle mozgalom megindult, azt aggályosnak tartottam, és soha egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy a szociáldemokrata párttal szemben a Vági-csoportot ki lehetne használni, mert tisztában voltam azzal, — a megfigyelések első pillanattól kezdve arra mutattak, —- hogy a csoportnak veszedelmes és meg nem engedhető külföldi összeköttetései van­nak és hiába hangoztatnak békés jelszavakat, tény­leges törekvésük a törvénybe ütközik. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy a kor­mány nem járt el helyesen és jogosan akkor, amikor őket letartóztatta. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem bizony !) A képviselő ur talán nincsen tisztá­ban az okkal, amiért Vági és társai a rendőrség őrizetébe kerültek. A letartóztatottak egy része maga is beismerő vallomást tett olyan irányban, hogy programmjuk a kommunizmus és hogy ők hajlandók ezt törvénybe ütköző eszközökkel is megvalósítani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : A kormány tenyésztette ki őket !) Elnök : Csendét kérek ! (Peidl Gyula : Minden reakció kitermel ilyen irányzatot !) Rakovszky Iván belügyminister : A rendőrség megfigyelése megállapított mindenesetre igen gya­nús külföldi összeköttetéseket ; (Kun Béla : Kaptak pénzt külföldről !) megállapította, hogy ez a csoport külföldi pénzforrásokból fedezi Kiadásait, tehát bőven elég ok állott fenn arra nézve, hogy ezt a nemzetre nézve veszedelmes és törvénytelen akna­munkát a rendőrség megakadályozza. A letartózta­tottakat át fogják adni az ügyészségnek és maga az eljárás a törvény értelmében fog lefolyni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : 'Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lévén, áttérünk napirendünk tárgyalására. Következik az országgyűlési képviselők válasZ-* tásáról szóló törvényjavaslat (írom 750, 817) rész­etes tárgyalása, még pedig a 60. § tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző' : Kabók Lajos ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi nap folyamán képviselőtársaim közül többen hozzá­szólaltak már ehhez a szakaszhoz. Ennek ellenére magam is szükségesnek tartom, hogy felszólaljak azért, (Zaj a jobboldalon.) mert ebben a paragra­fusban bele vannak foglalva olyan intézkedések, amelyeket nemcsak feleslegeseknek, hanem káro­saknak is tartok. (Zaj.— Elnök csenget.) Elöljáróban mindjárt kijelentem, hogy a Szabó Imre t. kép­viselőtársam által javasolt törléshez hozzájárulok, szükségesnek tartom azonban megindokolni a magam álláspontját. Itt citálnom kell az e szakaszban foglaltakat, mégpedig azt a részt, amelyet Kifogásolok, jobban mondva, amelyet magam is törlésre javasolok. Ez pedig a 60. § 2. pontjának az a része, amely ott kezdődik, hogy (olvassa) : »ezentúl pedig a választás napjáig terjedő idő alatt pártgyülést abban az esetben lehet tartani, ha azt Budapest székesfővárosban az államrendőrség főkapitányá­nál, városokban és olyan községekben, amelyekre a m. kir. államrendőrség működése kiterjed, a rendőrkapitányság (kirendeltség) vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járási főszolgabírónál négy hely­benlakó választópolgár, a helynek és az időpontnak megjelölésével, legalább 24 órával előbb belejenti«. Itt a 24 óra és a négy polgár bejelentése a legerősebb kifogás tárgya. A 24 óra azért, mert az 5. bekezdés a következőképen hangzik (olvassa) : »Ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított 20 óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyülést meg lehet tartani.« Ebből tehát könnyen meg lehet állapítani a következőket. 24 órával előbb kell bejelenteni s a bejelentéstől számított 20 órán belül nyilatkozik a rendőrség. Megtörténhetik tehát az a gyakori eset, amely már nem egyszer volt, hogy a gyűlés napján, amikor a gyűlés, tegyük fel, délután 4 órára van tervbe véve, déli 12 órakor vagy ^i^-kor történik meg az illetékes hatóság nyilatkozata, olyan későn tehát, amikor már a gyűlésre vonatkozólag mindennemű elő­készület megtörtént, sőt velem már nem egy izben megesett, nem ilyen pártgyülés, hanem beszámoló gyűlés alkalmával, hogy már el is utaztam a köz­ségbe, ahol gyűlést akartam tartani s csak ott, a helyszínen tudtam meg, hogy a gyűlést nem engedélyezték, mert az illetékes hatóság nem gondoskodott arról, hogy kellő időben értesítést küldjön. Ugyanebbe a helyzetbe jutnak majd e szakasz rendelkezései szerint a választás ideje alatt a gyülésbejelentők, a gyűlés szónokai s maga a képviselőjelölt, hogy olyan késő időben jut tudomásukra a rendőrségnek vagy a főszolgabírói hivatalnak idevonatkozó betiltó intézkedése, hogy a már megtett előintézkedéseket megsemmisíteni nem lehet. Ez okból kifogásolom tehát ezt, illető­leg ezért járulok hozzá magam is Szabó Imre képviselőtársamnak e rész törlésére vonatkozó javaslatához. Van azonban ebben a szakaszban még egy ennél lényegesen súlyosabb rendelkezés is, amely látszólag nem is olyan súlyos, azok azonban, akik­nek már részük volt ilyen gyűlés betiltó és enge­délyező intézkedésekben, nagyon jól tudják, hogy mennyire súlyos a szakasznak ez a része is. Ez pe­dig a 3. bekezdés, amely a következőképen hang­zik (olvassa) : »A rendőrhatóság a bejelentett párt­gyülés megtartását el nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság, vagy a közegészség érdeke meg­kívánja, a pártgyülés megtartását indokolt hatá­rozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartására más helyet és időpontot

Next

/
Oldalképek
Tartalom