Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-438
3Ô& À nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi juUus íio 1-én, szerdán. kőzik egy telefonbeszélgetésre, amely két rendőrtisztviselő közt folyt le. A magam részéről megjegyzem, hogy elvégre a rendőrtisztviselőknek is lehetnek magánvéleményeik, (Derültség a balz és a szélsőbaloldalon. — Peidl Gyula : Őméltósága kívánságát tolmácsolta !) kérdezem az igen t. képviselő úrtól : vájjon honnan értesült erről a telefonbeszélgetésről? (Meskó Zoltán : Téves kapcsolás volt ! — Propper Sándor : Honnan értesül ön a mi beszélgetésünkről? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván bcltigyminister : Mi évekkel ezelőtt beszüntettük a telefoncenzurát, és nem hiszem, hogy a képviselő urak, akik ez ellen állandóan tiltakoztak, visszaállították volna. Én tehát csak arra a következtetésre tudok jutni, hogy valaki, aki esetleg téves kapcsolás folytán hallhatott egyes részeket a beszélgetésből, szükségesnek tartotta, hogy ezeket illetékes helyen, a szociáldemokrata párt vezetőségénél ugy adja vissza, ahogy az az illetékes helynek kedvező. (Derültség a jobboldalon.) Az igen t. képviselő urak gyakran hivatkoztak már különböző eseményekkel kapcsolatban tanukra és a végén kisült ezekről, hogy mindenek inkább, mintsem szavahihető tanuk. A másik jelenség, amire a képviselő ur hivatkozott az, hogy Vági István, — mint a képviselő ur mondja — a ministerelnökség szociálpolitikai osztályának vezetőjével egy vagy több izben tárgyalt. A ministeriumi ügyosztályvezetőknek kötelességük fogadni azokat a felekét, akik kérésekkel vagy előterjesztésekkel hozzájuk jönnek, én tehát lehetségesnek tartom, hogy Vági István tényleg jelentkezett Bencsnél, be is jutott hozzá kihallgatásra és — a képviselő ur is ugy adja elő a dolgot, hogy Vági a lapengedélyezést szorgalmazta, — a következmények meg mutatták, hogy hiába járt, mert kérése nem teljesült. (Zaj.) Kár itt minden mellékeseményből hamis következtetést levonni, Én az első pillanattól kezdve, hogy a Vági-féle mozgalom megindult, azt aggályosnak tartottam, és soha egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy a szociáldemokrata párttal szemben a Vági-csoportot ki lehetne használni, mert tisztában voltam azzal, — a megfigyelések első pillanattól kezdve arra mutattak, —- hogy a csoportnak veszedelmes és meg nem engedhető külföldi összeköttetései vannak és hiába hangoztatnak békés jelszavakat, tényleges törekvésük a törvénybe ütközik. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy a kormány nem járt el helyesen és jogosan akkor, amikor őket letartóztatta. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem bizony !) A képviselő ur talán nincsen tisztában az okkal, amiért Vági és társai a rendőrség őrizetébe kerültek. A letartóztatottak egy része maga is beismerő vallomást tett olyan irányban, hogy programmjuk a kommunizmus és hogy ők hajlandók ezt törvénybe ütköző eszközökkel is megvalósítani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : A kormány tenyésztette ki őket !) Elnök : Csendét kérek ! (Peidl Gyula : Minden reakció kitermel ilyen irányzatot !) Rakovszky Iván belügyminister : A rendőrség megfigyelése megállapított mindenesetre igen gyanús külföldi összeköttetéseket ; (Kun Béla : Kaptak pénzt külföldről !) megállapította, hogy ez a csoport külföldi pénzforrásokból fedezi Kiadásait, tehát bőven elég ok állott fenn arra nézve, hogy ezt a nemzetre nézve veszedelmes és törvénytelen aknamunkát a rendőrség megakadályozza. A letartóztatottakat át fogják adni az ügyészségnek és maga az eljárás a törvény értelmében fog lefolyni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : 'Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lévén, áttérünk napirendünk tárgyalására. Következik az országgyűlési képviselők válasZ-* tásáról szóló törvényjavaslat (írom 750, 817) részetes tárgyalása, még pedig a 60. § tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző' : Kabók Lajos ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi nap folyamán képviselőtársaim közül többen hozzászólaltak már ehhez a szakaszhoz. Ennek ellenére magam is szükségesnek tartom, hogy felszólaljak azért, (Zaj a jobboldalon.) mert ebben a paragrafusban bele vannak foglalva olyan intézkedések, amelyeket nemcsak feleslegeseknek, hanem károsaknak is tartok. (Zaj.— Elnök csenget.) Elöljáróban mindjárt kijelentem, hogy a Szabó Imre t. képviselőtársam által javasolt törléshez hozzájárulok, szükségesnek tartom azonban megindokolni a magam álláspontját. Itt citálnom kell az e szakaszban foglaltakat, mégpedig azt a részt, amelyet Kifogásolok, jobban mondva, amelyet magam is törlésre javasolok. Ez pedig a 60. § 2. pontjának az a része, amely ott kezdődik, hogy (olvassa) : »ezentúl pedig a választás napjáig terjedő idő alatt pártgyülést abban az esetben lehet tartani, ha azt Budapest székesfővárosban az államrendőrség főkapitányánál, városokban és olyan községekben, amelyekre a m. kir. államrendőrség működése kiterjed, a rendőrkapitányság (kirendeltség) vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járási főszolgabírónál négy helybenlakó választópolgár, a helynek és az időpontnak megjelölésével, legalább 24 órával előbb belejenti«. Itt a 24 óra és a négy polgár bejelentése a legerősebb kifogás tárgya. A 24 óra azért, mert az 5. bekezdés a következőképen hangzik (olvassa) : »Ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított 20 óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyülést meg lehet tartani.« Ebből tehát könnyen meg lehet állapítani a következőket. 24 órával előbb kell bejelenteni s a bejelentéstől számított 20 órán belül nyilatkozik a rendőrség. Megtörténhetik tehát az a gyakori eset, amely már nem egyszer volt, hogy a gyűlés napján, amikor a gyűlés, tegyük fel, délután 4 órára van tervbe véve, déli 12 órakor vagy ^i^-kor történik meg az illetékes hatóság nyilatkozata, olyan későn tehát, amikor már a gyűlésre vonatkozólag mindennemű előkészület megtörtént, sőt velem már nem egy izben megesett, nem ilyen pártgyülés, hanem beszámoló gyűlés alkalmával, hogy már el is utaztam a községbe, ahol gyűlést akartam tartani s csak ott, a helyszínen tudtam meg, hogy a gyűlést nem engedélyezték, mert az illetékes hatóság nem gondoskodott arról, hogy kellő időben értesítést küldjön. Ugyanebbe a helyzetbe jutnak majd e szakasz rendelkezései szerint a választás ideje alatt a gyülésbejelentők, a gyűlés szónokai s maga a képviselőjelölt, hogy olyan késő időben jut tudomásukra a rendőrségnek vagy a főszolgabírói hivatalnak idevonatkozó betiltó intézkedése, hogy a már megtett előintézkedéseket megsemmisíteni nem lehet. Ez okból kifogásolom tehát ezt, illetőleg ezért járulok hozzá magam is Szabó Imre képviselőtársamnak e rész törlésére vonatkozó javaslatához. Van azonban ebben a szakaszban még egy ennél lényegesen súlyosabb rendelkezés is, amely látszólag nem is olyan súlyos, azok azonban, akiknek már részük volt ilyen gyűlés betiltó és engedélyező intézkedésekben, nagyon jól tudják, hogy mennyire súlyos a szakasznak ez a része is. Ez pedig a 3. bekezdés, amely a következőképen hangzik (olvassa) : »A rendőrhatóság a bejelentett pártgyülés megtartását el nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság, vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyülés megtartását indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartására más helyet és időpontot